Felszólalás adatai

Ahhoz, hogy az alapokmány-módosítások a magyar jogrendszer részévé váljanak, szükséges azok törvényben történő kihirdetése. A globális fejlesztés és a nemzetközi gazdasági együttműködés pénzügyi problémáiról szóló 2002. évi márciusi monterrey-i csúcstalálkozó legfőbb eredményeként létrejött úgynevezett monterrey-i konszenzus arra ösztönözte többek között a Világbank-csoport intézményeit, hogy döntéshozatalukban erősítsék meg a fejlődő, illetve az átalakuló gazdaságú országok szerepét, és vonják be őket a nemzetközi együttműködés folyamataiba.

(16.20)

A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank ügyvezető igazgatói és a Nemzetközi Pénzügyi Társaság igazgatótanácsa 2008 és 2010 között kidolgozták azokat az intézkedéseket és menetrendet, amelynek mentén elindult a fejlődő, illetve az átalakuló gazdaságú országoknak a Világbank-csoport döntéshozatalába történő erőteljesebb bevonása. A bank kormányzótanácsának 2009. január 30-án elfogadott 596. számú határozata és a társaság kormányzótanácsának 2012. március 9-én elfogadott 256. számú határozata megreformálják az intézmények szavazati rendszerét.

A reform alapvető elve, hogy egy rugalmas és széles körű kiigazítást hajtson végre ezeknek a nemzetközi pénzügyi intézményeknek a részvényei között úgy, hogy figyelembe vegye a részvényesek szerepvállalását az intézményben. A módosítást megelőzően minden banki és társasági tag szavazati joga a tagság elnyerésekor automatikusan kapott 250 alapszavazatból és a vásárolt részvények után járó szavazatokból állt azzal, hogy minden vásárolt részvény után egy szavazat járt.

A módosítás által a tagok alapszavazatainak számát egy kétlépcsős számításon keresztül állapítják meg. Első lépcsőben a tagok alapszavazatait nem konkrét számban határozzák meg, hanem arányosan rögzítik azt az össz-szavazatok 5,55 százalékának megfeleltetésével. A módosítás előtt ez az arány pedig 1,88 százalék volt. A második lépcsőben pedig az alapszavazatok aggregált számát elosztják a tagok számával, meghatározva, hány alapszavazat került így az egyes tagokhoz. Az alapszavazati arányok növelése a kisebb részvényesek, így többnyire a fejlődő országok relatív szavazatának erősítését jelenti, s egyúttal megelőzi az alapszavazatokhoz fűződő szavazóerő tekintetében az arányosság követelményének az erodálását. A szavazati reform következményeképpen ugyanakkor az egyes országok abszolút szavazati ereje változatlan marad.

A változtatás azt a kimondott célt szolgálja, hogy a legkisebb országok szavazati jogai is méltányosan biztosítva legyenek, és ezáltal ezen országok is ténylegesen beleszólhassanak a Világbank-csoport ügyeibe.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem, hogy a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló és a Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmánya módosítása kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokat fogadja el.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)