Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mielőtt továbbmennénk, ügyrendi jelentkezés Alföldi Albert részéről. (Jelzésre:) Úgy látom, a zakó önállósította magát. Köszönöm szépen, akkor nincs ilyen jelzés.

Tisztelt Országgyűlés! Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: “Mit tesz a kormány a gyermekdohányzás visszaszorítására?ö címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Rácz Jenő egészségügyi miniszter fog válaszolni. Képviselő asszony, parancsoljon, öné a szó.

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Nem először és nem első alkalommal teszem szóvá és a jövőben is szóvá fogom tenni azt, hogy riasztó adatokat kapunk a gyermekdohányzás területéről. Minden felelős erőnek, de különösen a kormánynak ebben a helyzetben fel kell lépni ez ellen a riasztó és aggasztó jelenség ellen.

Néhány statisztikai adat. A fejlett világ országait figyelembe véve Magyarországon dohányzik a legtöbb tinédzser korú fiatal. Az Egészségügyi Világszervezet 1998-ban végzett egy kutatást, akkor a 18 éves fiúk 29 százaléka, a lányok 20 százaléka rendszeresen dohányzott. A vizsgált 21 országban már ekkor is mi voltunk a listavezetők. A 2004-es, legfrissebb adataink azonban azt mutatják, hogy még jelentősebben romlott a helyzet. Ma Magyarországon a fiatalok 33 százaléka rendszeresen dohányzik, és ezzel a statisztikai adattal mind a fiúk, mind a lányok körében listavezető helyen van Magyarország. Hiába a törvény, amely tiltja a 18 éven aluliak dohánytermék-vásárlását, de tiltja azt is, hogy az eladók kiszolgáljanak 18 év alatti gyerekeket, 4 gyerekből 3 folyamatosan, probléma nélkül jut hozzá bevásárlóközpontokban és bárhol másutt a cigarettához. Elmondhatjuk azt, hogy ennek a törvénynek nincsen foganatja. Az ellenőrzés hiányában pedig a tinédzsereket semmi nem tartja vissza a dohányzástól, még kevésbé az eladókat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Aggodalomra az ad okot továbbá, hogy minden ötödik gyerek úgy gondolja, komoly esélye van arra, hogy ő is rászokik a dohányzásra. Az iskolai megelőzés ma Magyarországon gyerekcipőben jár. Kevesebb, mint a gyerekek fele részesül egyszer-egyszer iskolai oktatásban a dohányzás negatív hatásairól. A megelőzés nem hatékony, nincs folyamatos dohányzás elleni kampány nálunk, okos, felelős felvilágosítás sincsen, ha kell, elrettentéssel, és ha kell, sokkoló érvekkel és sokkoló képekkel.

Tisztelt Miniszter Úr! Mit kíván tenni a kormány az egyre inkább aggasztó méreteket öltő gyermekdohányzás visszaszorítására? Tervezi-e a kormány, hogy szigorítja a dohánytermékek értékesítésének szabályait, és a szabályokat megszegők súlyosabb szankcionálását? Hogyan kívánják elősegíteni az iskolai oktatást és felvilágosító programoknak a jelenleginél sokkal nagyobb hatékonyságát?

Várom a válaszát, miniszter úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

(14.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most megadom a szót Rácz Jenő miniszter úrnak. Parancsoljon!

DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Örülök, hogy egyetértünk a gyermekdohányzásról való leszoktatási programokban. Magam is úgy látom, hogy a dohányzás visszaszorításának egyik kulcsa, hogy a felnövekvő új generáció elutasítja-e a dohányzást, elfogadja-e a felnőttek által közvetített szokásokat. Valóban riasztó, hogy Magyarországon hány gyermek és fiatalkorú dohányzik. Egyetértek azzal, hogy minden felelős politikai erőnek fel kell lépnie ezzel az aggasztó tendenciával szemben; méghozzá együttes erővel, a nemdohányzók védelméről szóló törvény és az Egészségügyi Világszervezet dohány-ellenőrzési keretegyezményének szellemében.

Úgy tűnik, egyetértünk abban is, hogy minden szabály annyit ér, amennyit megtartanak belőle. Rendkívül fontos, hogy az arra hivatott szervek következetesen ellenőrizzék a dohányzási tilalomra, illetve a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó szabályok megtartását. Ezt összkormányzati felelősségnek tekintem. Példaként említem a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tapasztalatait, amelyekről április közepén számoltak be. A februárban elvégzett vizsgálatok során sajnálatosan kiderült, hogy az eladók szinte automatikusan kiszolgálták a fiatalkorúakat, annak ellenére, hogy a tiltással tisztában voltak. Azonban a korábban már büntetett üzletek esetében egyértelműen megnőtt a jogkövető magatartást tanúsítók aránya.

Egy 13-16 éves fiatalok között végzett, 2003-as nemzetközi vizsgálat alapján megállapítható, hogy a visegrádi országok tekintetében a legkedvezőbb eredményt vallhatjuk magunkénak. A 10 éven aluli kipróbálók aránya Szlovákiában 29,3 százalék, Csehországban 26,4 százalék, Lengyelországban 26,1 százalék, míg Magyarországon 17,7 százalék. Ugyanakkor egyetértek önnel abban, hogy véleményem szerint ez a 17,7 százalék is magas, és az sem mindegy, hogy kihez hasonlítjuk magunkat.

Tisztelt Képviselő Asszony! Egy áprilisi közvélemény-kutatás szerint még a rendszeresen dohányzók többsége is egyetért azzal, hogy a közoktatási intézményekben, óvodákban, általános iskolákban és középiskolákban, az egészségügyi intézményekben teljes legyen a dohányzási tilalom. Meghirdetjük tehát a nulla tolerancia programot azzal a következménnyel, hogy ezekben az intézményekben senki ne dohányozhasson. Nagy erőkkel támogatjuk az óvodai és az iskolai dohányzás megelőzési programját. Elhatározott szándékunk, hogy megtesszük az első lépéseket a dohányzásra vonatkozó minimális intervenció elterjesztésében, abban a szellemben, ahogy azt a WHO ajánlja.

Tisztelt Képviselő Asszony! Nem vagyunk egyedül a dohányzás elleni küzdelemben, soha nem voltak ilyen kedvezőek a hazai és a nemzetközi feltételek egy erőteljes áttöréshez. Úgy látom, hogy a felnőttek és a fiatalok egyre nagyobb hányada elutasítja a dohányzást. Valamennyi politikai erő összefogása szükséges, hogy kedvezően alakuló feltételek között a társadalom értékelésének pozitív változásai valódi eredményekhez vezethessenek. Ha egyetértünk az elvekben, értsünk egyet a gyakorlati megvalósításban is.

Ehhez kérem valamennyi képviselő támogatását, és kérem, hogy ha ön is egyetért ezzel, akkor fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Képviselő asszonyt kérdezem, hogy elfogadja-e a miniszter úr válaszát. Parancsoljon, öné a szó.

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Miniszter Úr! Sok-sok programról lehet beszélni, amiket az elmúlt években megkezdett a kormányzat és a különféle tárcák, de azt be kell látni, hogy ezek a programok nem vezettek eredményre. Nem vezettek eredményre, hatásuk nincs, a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy sokkal több gyerek dohányzik, sokkal szabadabban. A probléma ott van, hogy hiányzik az ellenőrzés. Ahol hiányzik az ellenőrzés, ott nincs visszatartó erő; sem a fiataloknál, sem pedig azoknál az eladóknál, akik szemük rebbenése nélkül szolgálják ki a tizenegy-két éves fiatalokat. Van olyan statisztika, amely azt mutatta, hogy eladók sokasága azt sem tudja, hogy nem szolgálhat ki tizenéves gyereket dohánytermékkel.

Nos, ha ellenőrzés lenne, és az a szankciórendszer hatékonyabban működne, amelyet öntől kértem, akkor valószínű, hogy eredményeket tudnánk elérni a gyermekdohányzás visszaszorítása területén. Ez egy következmény nélküli ország. A válaszát azért nem tudom elfogadni, miniszter úr, mert ugyan a diagnózisban egyetértünk, de sokkal erőteljesebb terápiára volna szükség, és ez az önök felelőssége.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Miután képviselő asszony nem fogadta el a miniszter úr válaszát, kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 152 igen szavazattal, 131 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kontrát Károly, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: “Sógorok helyett most már a testvérek jönnek? - avagy munkahelyteremtés szocialista módraö címmel. Kontrát Károly képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!