Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két dologról hadd tájékoztassam képviselőtársaimat. Egyrészt arról, mert hallottam, elhangzott ilyen kérdés is, hogy a politikai államtitkár úr az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára; másrészről pedig szükségtelen felhívniuk a figyelmünket az idő haladtára, tekintettel arra, hogy ellenzéki és kormányzó párti jegyzők is ülnek mellettem, akik figyelemmel kísérik. Remélem, legalább a saját kollégáikban megbíznak.

Köszönöm szépen.

Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Dávid Ibolya frakcióvezető-helyettes asszony: “Új kormány, de a gyakorlat régiö címmel. Öné a szó, frakcióvezető-helyettes asszony.

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányban új a miniszterelnök, új a gazdasági miniszter, új az igazságügy-miniszter, csak a hozzáállás a régi, legalábbis a kormányzat korrupció elleni magatartásában biztosan, hogy így van. Egy-két napja vehettük kezünkbe a Transparency International felmérését. A legújabb felmérés nagyon szomorú képet fest Magyarországról. A Transparency International egy olyan nemzetközi szervezet, amely kormányoktól és politikától mentesen, a fejlett országokban méri évről évre a korrupciós indexet. A 42. helyen állunk. A 42. helyen állunk úgy, hogy 1991-hez képest 11 helyet csúsztunk vissza. Tizenegy visszacsúszott hely évről évre nehezíti itthon is, a nemzetközi életben is mindannyiunk megítélését.

(13.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tavaly a 40. helyen voltunk, 2001-ben a 31. helyen - és bocsánat, akkor nem '91-ben, hanem 2001-ben voltunk a 31. helyen -, mindösszesen három év alatt tizenegy helyet csúsztunk vissza a korrupciós fertőzöttségben, ami mindannyiunkat elgondolkodásra kell hogy késztessen.

Tisztelt Kormányzat! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi kell ahhoz, hogy végre a jogalkotók és végre a kormányzat azt mondja: elég ebből a korrupciós világból. Mi kell ahhoz, hogy akár a jogalkotás, akár a végrehajtás területén, akár egy összefogott munkával, egy tiszta kezek bizottságával véget vessünk annak az évről-évre fokozódó korrupciós mutatói nehézségnek, amely már itt van a politika közelségében? Nemrégiben a Pécsi Egyetemen volt egy nagyszerű konferencia, “Fekete pénzek a magyar gazdaságbanö címmel. Ez is visszhang nélkül maradt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum benyújtott egy javaslatot, amely javaslat lényege a korrupció elleni küzdelem volt. A kormányzat késlelteti ennek a törvénytervezetnek a kidolgozását. Ennek az volt a lényege, hogy Magyarországon csak bírságkövetkezménye van a tisztességtelen gazdasági életnek, csak bírság a következménye annak, hogyha valaki tisztességtelenül szerzi meg a közpénzekből fenntartott piacokat.

Ebben a vitában szomorúságomra a Fidesz nem állt a korrupciós csomagunk mellé, ugyan a kormánypártok melléálltak, de azóta késleltetik, hogy ebből a törvénytervezetből bármi elénk kerüljön. A kormányzatból igazságügy-miniszter urat háromszor-négyszer kértem arra, hogy a saját vállalt kötelezettségüknek tegyenek eleget, és tegyék le az Országgyűlés asztalára azt a javaslatot, amely büntetőjogi fenyegetettséggel sújtja azokat a tisztességtelen vállalkozókat, akik iparágszerűen a közpénzekre specializálják magukat.

Tisztelt Képviselőtársam! Mi kell ahhoz, hogy ez a munka felgyorsuljon Magyarországon? A nemzetközi megítélésünk hónapról hónapra - nemhogy évről évre - romlik, a tőke világában biztosan.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amit a Gazdasági Versenyhivatal - sokadszor mondom már el - elénk tett, az mindenkit cselekvésre kell hogy késztessen. Olyan szervezettség alakul ki az országban a közpénzek megszerzésére, amely szervezettség egyébként nemcsak a versenyt mellőzi, de a büntető törvénykönyvbeli szervezett bűnözéshez elegendő szervezettséget is kimeríti, és mindezt meg lehet csinálni komolyabb következmények nélkül; meg lehet csinálni anélkül, hogy itt az Országgyűlésben a jogalkotás eszközét ne vennék kormánypárti vagy ellenzéki pártállástól függetlenül igénybe a képviselők.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt, hogy gyakorlattá kezd válni Magyarországon a közpénzekre kiírt pályázatok esetében a visszaélés, a Gazdasági Versenyhivatal sorozatos elmarasztalása bizonyította; az, hogy bármennyire is rémisztőnek tűnik, lehet ma Magyarországon olyan cég, amelyik 4 milliárd forint állami pénzt bevisz a Kereskedelmi és Hitelbankba, majd ez a cég két hét múlva állami megrendelést kaphat. Lehet olyan Magyarországon, hogy 7 milliárd forint bírságot szab ki a Gazdasági Versenyhivatal, és az a cég, amely ebben érintett, két hét múlva állami megrendeléseket kaphat. Ez egy következmények nélküli ország, tisztelt képviselőtársaim.

A nemzetközi tendencia ma az (Az elnök jelzi az idő leteltét.), hogy súlyos börtönévekkel büntetik azt, aki tisztességtelenül szerzi meg a piacot. Nem érzik jelentőségét, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim…

ELNÖK: Frakcióvezető-helyettes asszony!

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): …és miniszter úr, annak, hogy itt valamit tenni kellene?

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Frakcióvezető-helyettes asszony napirend előtti felszólalására Gaál Gyula gazdasági és közlekedési minisztériumi politikai államtitkár úr reagál a kormány részéről. Államtitkár úr, öné a szó.

GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Asszony! Utolsó kérdésével kezdem. De igen, érezzük felelősségét annak, hogy mit tesz a kormány. Ezt a felelősséget közel két és fél éve viseli a kormány, és ez alatt a két és fél év alatt igyekezett a jogalkotás eszközeivel olyan helyzetet teremteni, hogy ténylegesen eredményeket tudjon felmutatni a korrupcióellenes küzdelemben.

Ennek a kormánynak a tevékenységéhez kötődik az üvegzsebtörvény megalkotása, ami a nyilvánosságnak sokkal nagyobb teret biztosít a korábbi években megszokotthoz képest, és nem utolsósorban, amire képviselő asszony utalt a Gazdasági Versenyhivatal határozatai, illetve megállapításai kapcsán, a versenyeztetésnek lényegesen nagyobb szerepet, jelentőséget biztosított ez a kormányzat, mint az elődje.

Ennek a versenyeztetésnek köszönhető egyáltalán az, hogy feltűnik, észreveszünk és a bizonyítás nagyobb esélyével vesszük fel a harcot olyan korrupciós jelenségekkel szemben, ami a korábbi évek gyakorlatában gyakorlatilag feltűnés nélkül sikkadt el és megvalósítható volt, hogy mást ne mondjak, az autópálya-építések terén.

Van abban valami ellentmondás persze, ahogy képviselő asszony felvezette ezt a kérdést, hiszen a Transparency International megállapításaira hivatkozott, és mindannyian tudjuk - vagy akik nem tudják, azok számára is egyértelművé kell tenni -, ahogy a szervezet magyarországi tagozatának elnöke is az értékeléshez ezt hozzáfűzte, hogy ennek az értékelésnek nincsen köze semmilyen konkrét, ténybeli információhoz. Ez nem esetek bejelentésén alapszik, nem konkrét ügyekre támaszkodik a Transparency International, amikor ezt az értékelését meghozza, hanem kifejezetten egy érzetet vizsgál, tehát interjúkat készít, megkérdezi az utca emberét, megkérdez üzletembereket, hogy érzik, mennyire korrupt az ország.

Tehát miközben sok előnye van annak, hogy beszéljünk róla, hogy korrupció van az országban, hiszen ha beszélünk róla, ez ad lehetőséget arra, hogy szembenézzünk komoly problémákkal, akkor persze, tudomásul kell venni, hogy rövid távon az az érzet erősödhet is, hogy ténylegesen milyen nagy korrupció van ebben az országban, és ez a felmérés ezt az érzetet tükrözi. Nem valós tényekre, nem konkrét eseményekre támaszkodik a szervezet, amikor egy ilyen értékelést megfogalmaz.

Természetesen ettől még nem vagyunk büszkék arra, hogy nem javított az ország a helyzetén, pontszámát tekintve pontosan ugyanannyit, ugyanolyan értékelést kapott, mint a megelőző vizsgálatnál.

A másik dolog, hogy nyilván nehéz meghatározni azokat a szankciókat, ami köthető egy-egy korrupciós ügyhöz. Ami a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium területét érinti és amire képviselő asszony is kihegyezte a mondanivalóját, az tulajdonképpen a versenyszituációkkal való visszaélés, az, hogy megkerülve a versenyt, tisztességtelen módon, kartellbe tömörülve szereznek meg bizonyos megrendeléseket a vállalkozók. Itt tényleg az az első lépés, hogy a Versenyhivatal tevékenységét megerősítve; vagy a legelső lépés az, hogy ténylegesen versenyeztetéssel történjenek ezek a megbízások, mert csak utána kaphat szerepet a Versenyhivatal, és ezáltal erősödik meg ténylegesen a szerepe, hogy van mit vizsgálni. Most ennek a kormánynak a nagy közbeszerzési eljárásai nyomán már van mit vizsgálni, hiszen pályáztatással adja oda a munkákat, nem pedig pályázat nélkül. Ha van mit vizsgálni, akkor már tud megállapításokat tenni a hivatal, ha tud megállapításokat tenni, akkor egy jogállamban értelemszerűen ezután következik a jogorvoslati lehetőség, és ha a bírósági eljárás is lezárul, akkor ténylegesen lehet hozzá szankciókat kötni.

Azt gondolom, abban mindannyian egyetérthetünk, hogy egy hivatal, még ha mégoly fontos hivatal is, mint a Gazdasági Versenyhivatal, megállapításaihoz büntetőjogi következményeket fűzni nem lehet. Tehát ez csak a bíróság ítélete, megállapításai alapján tehető meg.

Azt gondolom, mindannyiunk felelőssége az, hogy ahol ténylegesen a mai Btk.-ba ütköző cselekményekre derül fény - ahogy képviselő asszony ilyen jelenségekre is utalt -, a büntetőeljárás valóban lefolyjék, ahol pedig (Az elnök jelzi az idő leteltét.) ezek hátravannak, és egy hivatal hozott megállapítást, ott a bíróság ítélete legyen a perdöntő.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)