Felszólalás adatai

DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Ezt a költségvetést egyszerre mondhatjuk jólétinek és takarékosnak. Nyugodtan tekinthetünk a nyugdíjasok, a közalkalmazottak, a családosok vagy éppen a lakásra várakozók szemébe, meg aztán valamennyi választópolgár szemébe, hiszen tisztázzuk a korábbi évek elmaradt elszámolását, és a költségvetés hiányát ésszerű mértékben mérsékeljük, a bevételek megalapozottsága javult, az inflációt korrekten veszi figyelembe a javaslat.

Ez a költségvetés a szocialista-szabad demokrata kormány gazdaságpolitikájának fontos, de nem kizárólagos, nem egyetlen eleme. A gazdaság élénkítését nem kizárólag mesterséges úton, állami támogatásokkal kívánja megoldani; fontos szerepet kap a megváltoztatott adórendszer, a gazdaságpolitika egésze, amely több pénzt hagy a vállalkozóknál, kedvezőbbé teszi az amortizáció, a fejlesztési tartalékok képzésének szabályozását. Az állam kevesebbet von el a megtermelt javakból, a hiány csökkentésével a hitelpiacon csökkenti az állam keresletét, részesedését, és így a vállalkozásoknak növekedhet és javulhat a hitelfelvételi lehetősége. Ez a gazdaságpolitika széles körben szétteríti a kedvezményeket a vállalkozók számához képest szűk körű támogatási megoldásokkal szemben, fenntartva azonban ennek az eszköznek az alkalmazását is.

Az említetteken kívül fontos területeken növekedést hoz a következő esztendő, így a kis- és középvállalkozások, valamint az elmaradott térségek fejlesztési támogatásában. Bár szívesen látnék magam is bőkezűbb területfejlesztési támogatást, ez utóbbi mégis lényeges előrelépés, mert az elmúlt években a területi különbségek növekedtek az országban, és a célirányos beavatkozások, a különbségek mérséklése kedvező hatást fejthet ki a gazdasági-társadalmi folyamatokra. A területfejlesztési források 70 százalékkal magasabb összegének leköthetősége pedig hozzájárul a jobb tervezhetőséghez, az előrelátáshoz.

Az elmúlt években lemaradtunk az európai uniós felkészülésben, ezért fontos, hogy az egyes ágazatok megtervezték a nemzeti társfinanszírozás előirányzatait, valamint az intézményrendszer felkészítésével kapcsolatos pénzeszközöket. Igaz, hogy ezek összefüggései nem vagy csak nehezen olvashatók ki a tervezetből; informatívabb lett volna, ha külön is bemutatásra került volna a felkészülés feladata és az ezek teljesítéséhez szükséges forrás. Nagyon fontos kérdésről van szó, hiszen a támogatások fogadási feltételeinek megteremtéséről beszélünk.

Felelős politikusként akkor járunk el helyesen vagy reálisan az értékelés során, ha egy-egy település, választókerület, megye vagy régió esetében valamennyi forráslehetőséget figyelembe vesszük. A dolgozók, a vállalkozások, nyugdíjasok, családok, önkormányzatok, területfejlesztési tanácsok lehetőségei, eszközei, a térséget érintő központi beruházások együtt adják a végeredményt. Mint a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, egy ilyen áttekintést, metszetet is szeretnék összeállíttatni. Meggyőződésem, hogy a tanács közvetlen támogatási forrásai mellett a Balaton térségét kedvezően fogja érinteni az autópálya-építés, a környezetvédelmi beruházások és ezek adókedvezménye, a lakosságnál, a vállalkozóknál helyben maradó jövedelmek, a fejlesztési tartalék adómentes képzése, az üdülési csekkek adómentes mértékének 20 ezer forintról 50 ezer forintra történő emelése, az idegenforgalmi támogatások vagy a gyógyfürdőkben végzett gyógyászati szolgáltatások növekedése, az agrárvállalkozások adósságkonszolidációja, és folytathatnám tovább. Persze szívesen vennénk a tanács közvetlen forrásainak a növekedését is.

Jónak tartom azt a gondolkodást, amely alapján a költségvetés nemcsak elvon és visszaad, újraoszt, hanem épít a szereplők érdekeltségére. Differenciált eszközrendszer útján, sok csatornán keresztül szabályozza a gazdasági, önkormányzati, területpolitikai és társadalmi szférát.

Helyben is lesz teendőnk, hiszen a fejlesztési források, ahogy említettem, nem bőségesek. Így például a fejlesztési célokat, támogatásokat még inkább koncentrálni kell, mégpedig oda, ahol leginkább képes tovagyűrűző hatást kifejteni. A vissza nem térítendő támogatások mellett érdemes átgondolni a visszatérítendő támogatások szélesebb körű alkalmazását, a hatékonyabb forráskoordináció szervezeti és működési kereteinek megteremtését.

Ahogy Szabó Lajos képviselőtársam mondta, lehet, hogy nem minden idők legjobb költségvetéseként lehet kínálni a 2003-as költségvetési tervezetet, sok helyen kellene több pénz, amikor azonban egy nyitott ajtón belépünk, akkor realitásként kell figyelembe vennünk az ajtószárfát, a költségvetésnél így funkcionálnak a sarokszámok. De ezen belül a részletes vita során át kell minden előirányzatot gondolni, hogyan lehet még jobban, még hatékonyabban elosztani a pénzeket. De ez már a részletes vita feladata lesz.

A költségvetést én magam megalapozottnak vélem, és az említett észrevételekkel elfogadásra javaslom.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)