Felszólalás adatai

PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Mint ahogy Szalay képviselőtársam felvezette, tehát nem elegendő a verseny lehetőségét szélesíteni, olyan szabályozást kell létrehozni, amely ezt kellő tartalommal is kitölti.

Törvényjavaslatunk a nemzetközi gyakorlattal összhangban álló, megfelelő pénzügyi biztosítékok megkövetelésének előírásával megteremti a kutatási programban foglalt feladatok teljesítésének a garanciáját. A kutatási programokhoz rendelt pénzügyi biztosíték előírásával egyidejűleg a verseny fenntartása érdekében a nem teljesítés esetére biztosítani kell a kutatási jog visszavonásának a lehetőségét, amelyre csak törvényi rendelkezés esetén van mód, ezzel lehetővé teszi azt, hogy a bányavállalkozónak felróható kötelezettségszegés ne zárjon el más gazdasági szereplőket a kutatási lehetőségnek a megszerzésétől.

Ezért a törvényjavaslat kiegészítésével egyértelműen kimondatjuk, hogy amennyiben a bányavállalkozónak felróható okból a kutatási munkaprogram vagy a műszaki üzemi terv időarányos része nem teljesül, a bányafelügyelet visszavonhatja az adományozott kutatási jogot, illetve kezdeményezheti a miniszternél a kutatásra adott koncessziós szerződés jogkövetkezményeinek az alkalmazását. A pénzügyi biztosíték megkövetelése megteremtheti a bányavállalkozók érdekeltségét abban, hogy a kutatási jog elnyerése után munkaprogramjuk végrehajtására indokolatlanul ne foglalják el a területet. Nem mellékes szempont az sem, hogy a kutatás érinti a természeti, emberi, gazdasági környezetet.

A jogi szabályozásnak kell biztosítani azt is, hogy a kutatás befejezésekor a tájrendezéshez szükséges pénzügyi eszközök rendelkezésre álljanak akkor is, ha a kutatást végző a munkaprogramban foglalt feladatokat nem hajtja végre. A javaslat értelmében a kutatási jog adományozásának a feltétele a kutatási munkaprogramban vállalt keretösszeg 50 százalékának megfelelő pénzügyi biztosíték nyújtása, amennyiben az egy vállalkozó jogosultságában álló kutatási terület számától és nagyságától, illetve az összes kutatási költségtől függetlenül egyidejűleg legfeljebb 2 milliárd forint legyen.

A törvény megköveteli a pénzügyi biztosítékot, visszavonását a bányafelügyelet jóváhagyásához köti. A bányafelügyelet a pénzügyi biztosíték visszavonását csak akkor hagyhatja jóvá, ha a bányavállalkozó a kutatási munkaprogramját teljesítette, vagy a kutatási területet visszaadta, és a kutatással összefüggésben keletkezett bányakártalanítás, illetve tájrendezési, környezetmegóvási kötelezettsége nem marad fenn. Abban az esetben, ha a bányafelügyelet a kutatásijog-adományt visszavonja, vagy a koncessziós szerződés esetén a miniszter a szerződés jogkövetkezményeit alkalmazza, a pénzügyi biztosítékot a kötelezettségszegés mértékéig érvényesíteni kell és lehet. A törvény a pénzügyi biztosíték igénybevételének eldöntését szintén a bányafelügyelet hatáskörébe utalja. A kutatásijog-adományozással, a pénzügyi biztosítékokkal kapcsolatos részletszabályozások kidolgozását a törvényjavaslat a kormány feladat- és hatáskörébe telepíti át.

Az új szabályozás jelen törvénybe foglalását indokolja az is, hogy folyamatosan járnak le korábbi kutatási jogosultságok, és új vállalkozások jelennek meg hazánkban, amelyek kutatási jogot kívánnak szerezni. Az új kutatási területekre a jogosultságot már az új feltételrendszer szerint lehet megszerezni. Természetesen a módosításnak visszaható hatálya nincs, a szerzett jogokat nem érinti. Ebből egyértelműen kiderül az is, hogy a pénzügyi biztosítékot a kutatás iránti kérelemhez mellékelt programhoz kell rendelni, kérelmet pedig csak az új engedély elnyeréséért kell benyújtani.

A 2004-es bányatörvény módosítása teljeskörűen megállapította a bányatelek területén fekvő ingatlanok tulajdonosai tulajdonhoz való jogának védelmét, ugyanakkor a hatályos szabályozás akkor is differenciálatlanul ír elő véleményezési és értékesítési kötelezettséget és ezzel költséges hatósági eljárást, amikor az ingatlan igénybevételére nem kerül sor. Javaslatunk egyértelművé teszi, hogy a bányatelek megállapításáról szóló határozatot csak akkor kell megküldeni az érintett ingatlantulajdonosoknak, ha a bányatelek létesítését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Mindez nem érinti az ingatlan igénybevételével kapcsolatos szabályozást.

A következő módosítás a törvényjavaslat 6. §-ában a hatályos törvénynek egy nagyon nehezen értelmezhető és félreértelmezésre lehetőséget adó rendelkezését pontosítja. A külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően időrendiséget ír elő a bányatelekkel lefedett ingatlanok esetében, az építési és a telekkialakítási tilalom elrendelésének a kezdeményezésére. A határidő elmulasztása jogvesztő, ezért különösen fontos, hogy a törvény e tekintetben is világos szabályokat írjon elő.

A 7. §-ban a szöveg pontosítása lehetőséget ad arra, hogy az általános szabályok alkalmazhatósága érdekében a kivételes eljárási szabályok alkalmazási kötelezettségén enyhítsen. Az azonos káresetekre a kártalanítás ennek megfelelő egységes módját pontosítja, egyben teljessé teszi a létesítmények idegen ingatlanon történő elhelyezésével összefüggő tárgyi kört. A szövegpontosítások nem érintik a teljes körű kártalanítási kötelezettség fennállását és érvényesíthetőségét.

Tisztelt Országgyűlés! A beadott törvénymódosításunk kis terjedelmű, de lényeges területeket érint, megteremti a feltételét és a garanciáját a kutatásijog-adomány elnyerésének, mindenféleképpen valóságos versenyhelyzetet eredményez.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)