Felszólalás adatai

(14.10)

Mint ahogy azt ott is megállapítottuk, az előttünk fekvő törvényjavaslat fő fókusza a kiegészítő bérkompenzáció lehetőségének megteremtése egy új támogatási forma bevezetésével. Ugyanis abból indul ki a kormány, hogy a vállalkozásokkal szemben van egy elvárás, ez az elvárás 5 százalékos béremelés. Az afölötti költségeket a szociális hozzájárulási adóból lehet a jövőben ugyanúgy levonni.

Ez a törvényjavaslat arra adna lehetőséget, hogy akinek nehézséget okoz, vagy nem tudja teljesíteni még az 5 százalékos béremelést sem, ott pályázati úton lehetőség legyen egy legfeljebb 3 százalékos béremelési forrás megpályázására. Ennek az a feltétele, hogy nyilatkozzon a pályázó munkáltató, hogy január 1-jéig visszamenőlegesen teljesíti a béremelést; ne csökkentse az átlagos statisztikai állomány létszámát, illetőleg munkaidő-csökkentéssel ne éljen, csak egy meghatározott hányadban.

A kiegészítő bérkompenzációs lehetőség fókuszai alapvetően a kis- és középvállalkozások, a pályázható összeg pedig a mezőgazdasági ágazatban 7000 euró 3 év alatt, az egyéb ágazatokban pedig 200 ezer euró 3 év alatt lenne. Azért ez az összeg, mert ez felel meg az európai uniós támogatási szabályok esetén a de minimis szabályoknak.

Emellett a törvényjavaslat egy másik eleme a munkaerő-kölcsönzésről folytatott tárgyalások eredményeként egy pontosítás a bérkompenzációs rendszeren belül. Erre azért volt szükség, vagy azért van szükség, mert ők az elvárt béremelést csak saját hatáskörben nem tudják elvégezni, hanem jelentősen függenek attól, hogy a partnereik, tehát a kölcsönbe vevők teljesítik-e az elvárt béremelést.

Még két lényeges elemet érdemes kiemelni. Az egyik, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi azt is, hogy jogosulttá váljon a kifizető az adólevonásra, abban az esetben is, ha január 1-jéig visszamenőlegesen teljesíti az elvárt béremelést. Tehát ha valaki májusban, júniusban vagy akár augusztusban teljesíti, de január 1-jei hatállyal visszamenőleg, akkor szintén megnyílik az adókedvezmény igénybevételének lehetősége.

Utolsó gondolatként: a béremelések ösztönzéséről szóló törvényt is pontosítja ez a javaslat annyiban, hogy a jogkövetkezményeket három esetben vagy esetkörben kiveszi a törvény hatálya alól, ezek pedig éppen a kiegészítő bérkompenzáció, a második a nem állami intézmények fenntartójának biztosított normatív, egyébként hozzájárulás, illetve a mezőgazdasági ágazat támogatása.

A gazdasági bizottság 22 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és végeredményben 4 tartózkodás mellett a javaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm, elnök úr, a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)