Készült: 2024.09.21.21:54:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

169. ülésnap (2012.03.06.), 147. felszólalás
Felszólaló Dr. Tarnai Richárd (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 10:34


Felszólalások:  Előző  147  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Bizonyára mindenki ismeri azt a semmihez sem fogható érzést, amikor valaki délután, munka után hazafelé bemegy a közértbe, és vásárol különböző termékeket, tejtermékeket, hústermékeket, berakja a hűtőbe, aztán este, hogy mégis elkészítsen valami vacsorát, kinyitja a hűtőszekrényt, és semmihez nem fogható szag terjeng a hűtőben. Sajnos, a mindennapok tapasztalata mondatja velem is azt, hogy ez egy rendkívül gyakran előforduló jelenség, és ennek oka sokszor abban keresendő, hogy lejárt minőségmegőrzési idejű termékek vannak a polcokon, olyan termékek, amelyek már réges-rég nem lehetnének forgalomba hozhatók, ám mégis a polcokon meg lehet ezeket vásárolni; vagy az adott terméknek át lett ütve a minőségmegőrzési ideje; vagy olyan terméket vásároltunk, aminek valami fantázianeve van, mondjuk darált mix, és senki nem tudja, hogy igazából mit is tartalmaz maga a felirat.

Tehát a mindennapok tapasztalata jelenik meg ebben a törvényjavaslatban, hiszen pontosan ezeket az állapotokat szeretnénk minél inkább visszaszorítani. Azt szeretnénk, hogy ilyen élmények egyre kevésbé érjék a magyar embereket, magyarul, röviden: a módosítás és a javaslat célja az, hogy ne lehessen minden vacakot megetetni velünk, magyar emberekkel.

Szakemberek dolgoznak a terepen, élelmiszer-biztonsági szakemberek, fogyasztóvédők, akik nap mint nap szembesülnek ezekkel a jelenségekkel. A korábbi években azonban az ő ellenőrzéseik eredményei nem nagyon jutottak ide a tisztelt Ház falai közé, azonban 2011 januárjában létrejöttek a kormányhivatalok, amelyeknek pont az volt a célja, hogy az eddig külön-külön működő szakigazgatási szervek munkáját összefogják, egységben tudjanak ezek a szakigazgatási szervek dolgozni, és minél több felderítést végezzenek a terepen, minél több visszaélést, törvénysértést leplezzenek le, és a bírságukat is minél inkább, minél hathatósabban alkalmazzák, amely az élelmiszer-biztonság terén tapasztalható volt.

Sokszor ért minket az a kritika, hogy ezeknek a kormányhivataloknak az élére miért politikust nevezett ki a miniszterelnök. Pontosan azért, hogy a mindennapok tapasztalata nagyon röviden és nagyon gyorsan ide tudjon a Ház elé kerülni. Nem titok, hogy jómagam is egy ilyen kormányhivatal munkáját vezetem, és a kollégáimat megkértem, hogy jelezzék, mik azok az apróbb-nagyobb szabályok, amelyek módosításra szorulnak a mindennapi munkájuk során, és amelyek módosításával elérhetjük azt, hogy minél inkább visszaszoruljanak a különböző élelmiszer-hamisítók tevékenységei, és minél jobb minőségű áru kerülhessen mindannyiunk polcára.

(16.50)

Amik az ő javaslatuk, a mindennapi tapasztalataink és a szakemberek javaslatai alapján megjelentek, itt vannak most előttünk ennek a törvényjavaslatnak a formájában. Az is nagyon szerencsés, ha a szakembereink folyamatosan kapcsolatban vannak az MGSZH, illetőleg a minisztérium emberével, szakembereivel, és ez is lehetővé teszi azt, hogy a javaslatban megjelenjenek azok az értékek, amelyek akár most már itt, akár módosító javaslat formájában bekerülhetnek.

Itt szeretném megjegyezni, hogy kérem is mind a kormány képviselőjét, akivel már hosszasan egyeztettünk ez ügyben, mind pedig a képviselőtársaimat, hogy éljenek azzal a lehetőséggel, hogy ha jobbítani, javítani szeretnék ezt a javaslatot, akkor ezt tegyék is meg, hiszen - még egyszer mondom - teljes azonosság van mindannyiunk között a tekintetben, hogy nem kerülhet rossz minőségű, lejárt minőségmegőrzési idejű, egyáltalán vacak élelmiszer az emberek asztalára.

És hogy miről is szól maga a javaslat, pár szóban ezt is szeretném ismertetni, hiszen a bizottsági ülésen elhangzott ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy mibe fog ez nekünk kerülni; most bejön ide egy javaslat, és majd milyen pénzeszközöket kell megmozgatni ahhoz, hogy hatékonyabbá tegyük az ellenőrzést, és még inkább el lehessen fogni az élelmiszer-hamisítókat.

Fogják látni a képviselőtársam is, hogy itt a javaslatban szereplő intézkedések költsége gyakorlatilag minimális, hiszen amikor a javaslatban a bérgyártató felelősségét meghatározzuk, és ezt a fogalmat meghatározzuk, akkor ez nem pénzkérdés, ez annak a kérdése, hogy felelősséggel viseltetik mindenki az általa végzett tevékenységéért. A kormányzat minden törvényjavaslata azt a célt szolgálja - bármilyen területről van szó, gazdaság, mezőgazdaság, igazságszolgáltatás vagy bármely területen -, hogy a felelősség, az egyén és az adott szervezetek felelőssége érvényesüljön. Itt is, ebben a javaslatban is az szerepel, hogy a bérgyártató ne tudjon arra mutatni, hogy én csak bérbe gyártatom ezt a terméket, és a felelősséget továbbtolja, hanem jelenjen meg igenis az ő felelőssége is ebben.

Végre a hamisított élelmiszert definiálnánk. Elmondjuk, hogy mi az a hamisított élelmiszer, ettől kedve nehéz kibújni a hamisított élelmiszer előállítása és forgalmazása alól.

Fontos szabály a javaslat elfogadása esetén: a dokumentumokat egy ellenőrzés során azonnal köteles az ellenőrzött szerv, illetőleg személy átadni a hatóságoknak, tehát nem hivatkozhat arra, hogy egyébként majd az irodában ezt meg fogja keresni, és a következő napokban eljuttatja a hatóságnak; nem, ott azonnal át kell adni az iratokat.

Szigorító szabályzat a magánterületre való belépés már gyanú esetén is. Magyarul, ha felmerül egy adott szervezet vagy adott személy tekintetében, hogy valami oly tevékenységet végez, aminek célja rossz minőségű élelmiszer behozatala a piacra, és az emberek asztalára való eljuttatása, akkor ebben az esetben ha már a gyanú felmerül, akkor a hatóság beléphet a magánterületre, és az előbb elmondottak alapján a dokumentumokat azonnal vizsgálhatja, és a felelősséget azonnal érvényesítheti.

Megjelenne új intézkedésként az azonnali lefoglalás is, ami pontosan azt a célt szolgálja, hogy ne lehessen utána azt a terméket ilyen-olyan módon a hatóság látóköréből kivonni, és ne lehessen később azt mondani, hogy nem is olyan mennyiségű volt az, tehát alacsonyabb bírságot kell kiszabni.

A minimális bírság összege a jelenlegi hatályos törvényben szereplő 15 ezer forintról 20 ezer forintra, tehát 25 százalékkal nőne. Tudjuk nagyon jól, hogy itt a kiszabandó bírságot mind az áru mennyisége, mind pedig több más szempont, például annak a szempontnak a figyelembevétele határozza meg, hogy milyen körhöz, hány emberhez tud az adott élelmiszer eljutni. Ha például logisztikai bázisról beszélünk, ahol ugye elosztják ezeket a termékeket, és ott talál a hatóság nagyobb mennyiségben árut, akkor értelemszerűen nagyobb bírság szabható ki. Megjegyezni kívánom, hogy éppen a Pest Megyei Kormányhivatal egyik ilyen nagy bírsága kavart port az utóbbi időben, 33 millió forintos bírságot szabtak ki kollegáim az egyik nagy áruházláncra, pontosan egy logisztikai bázison található visszaélés miatt. Megtámadta az adott cég ezt a döntést, és végül most a legfelsőbb bírói fórum döntött az ügyben, és jóváhagyta ennek a bírságnak az összegét, úgyhogy most már be kell fizetni az adott áruházláncnak ezt az összeget.

Fontos egyébként azt is megjegyezni, hogy a folyamatos ellenőrzéseknek és a folyamatos bírságolásnak pontosan az a célja, hogy elrettentő erővel bírjon, a cégeknek ne érje meg az, hogy ilyenfajta tevékenységet végezzenek, hiszen úgymond nem kiszámítható módon jönnek a kollégák, mondjuk, csak húsvét és karácsony időszakában, hanem folyamatosan, egész évben és a hatóságok együttműködésével. Tehát az MGSZH, a fogyasztóvédők, a minisztérium, a NAV és adott esetben természetesen a rendőrség is ezekben az akciókban részt vesz, tehát nem lehet kiszámítani, hogy mikor érkeznek, és komplex módon hajtják végre az ellenőrzéseket.

Végül a törvényjavaslat egyik fontos eleme az objektív felelősség megállapítása: akinél megtalálták a terméket, ő is rendelkezik felelősséggel, és neki kell bizonyítania, hogy egyébként az hogyan és milyen módon került hozzá, és neki kell igazolni, hogy azt a törvényeknek megfelelően kapta, illetőleg annak megfelelően kívánta felhasználni.

Ez az előttünk fekvő törvényjavaslat tehát a mindennapok tapasztalatára épít, a mindennapok tapasztalata jelenik meg akár magánemberekről, akár a hatóság munkatársainak részéről van szó, és hónapok alatt idekerült be a törvényhozás elé, merthogy a közigazgatás átalakítása pontosan azt a célt szolgálta, hogy ha probléma jelentkezik az adott területen, egy jogszabály módosítására van szükség, azt minél hamarabb és közösen egyébként meg tudjuk tenni.

Még egy dolgot szeretnék megjegyezni: a bizottsági vita során érdekes helyzet alakult ki. Az egyik ellenzéki képviselőtársam megszavazta ezt a javaslatot, a másik formáció az, hogy a másik ellenzéki pártnak a képviselője pedig azt mondta, hogy "nem a tartalmával van a bajom", aztán végül is mégsem szavazta meg. Tehát azt gondolom, hogyha ezt a vitát és a törvényjavaslatnak majd a végszavazását is ez a konstruktivitás vagy együttműködés fogja jellemezni, amikor valaki támogatja is magának a javaslatnak a Ház elé kerülését, illetőleg a másik képviselőtársam, ellenzéki képviselőtársam pedig kijelenti, hogy "nem a tartalmával van bajom", akkor jó úton haladunk. Én mindenesetre nyitott vagyok a javaslatok befogadására, hiszen még egyszer azt szeretném aláhúzni, hogy mindannyian egyetértünk abban, hogy a magyar emberek asztalára csak egészséges élelmiszer kerüljön, nem pedig különböző lejárt, illetőleg hamisított élelmiszer.

Ugyan még az időm felét beszéltem csak ki, azonban azt gondolom, hogy ez a javaslat önmagáért beszél, úgyhogy köszönöm a szót, és várom a képviselőtársaim észrevételét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  147  Következő    Ülésnap adatai