Felszólalás adatai

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Hadd reagáljak először egy gondolattal a Vári képviselő úr által elmondottakra. Valóban, az albizottsági ülésen beszéltünk erről a biztosításról. Azért említettem ezt meg, és azt, hogy nincs benne, és akkor most felolvasom pontosan a jelenleg hatályos törvény 69. §-át, hiszen a polgári légiközlekedési hatóság, a PLH a törvényben leírtak szerint kell hogy eljárjon. Az a baj, hogy ebben az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának régi rendelete van nevesítve. Tulajdonképpen, ha most bármely repülőgép-tulajdonos vagy üzemben tartó arra hivatkozik, hogy a jelenleg hatályos törvény szerint jár el, akkor véleményem szerint a bíróság igazat ad neki. Hiszen még kormányrendelet sem készült az európai uniós biztosítási rendelethez, amelyet egyébként Magyarországon meg kellene tenni.

Itt az van, hogy nyilvános repülőtér üzemben tartására, légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására, valamint légiközlekedési tevékenység végzésére engedély akkor adható ki, ha a Tanács 2407/1992/EGK rendeletében foglaltaknak megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezik. Az a baj, hogy a régi szám van benne. Tökéletesen egyetértünk, hogy ez európai uniós szabályozás, amelynek bizonyos átvezetése kötelező, de egyébként a rendelet alkalmazása kötelező. Csak arra az anomáliára próbáltam itt felhívni a figyelmet, hogy ha ez így marad, akkor akár a magyar államot hívhatja bárki perbe egy bizonyos, reméljük, hogy soha be nem következő légi baleset kapcsán, ha egyébként kártérítési igénnyel lép fel.

Közben államtitkár úrnak jeleztem is, hogy azt a bizonyos kormányrendeletet is meg kellene alkotni, amely a 785/2004. tanácsi rendelet magyarországi alkalmazásáról kell hogy szóljon. Itt is, a jegyzőkönyv számára is, szeretném kérni és felhívni a tárca figyelmét, hogy vegye figyelembe mindazokat a rendeletben, illetve a rendelet preambulumában rögzített hazai mozgásteret és lehetőséget, amely az értelmezésünk szerint rendelkezésre áll, könnyítve ezzel a hazai kisgépes forgalom, illetve a kisgépes üzemben tartók, tulajdonosok biztosítási terhein. Mindössze csak ennyi volt ezzel a szándékom, hogy ezt megemlítettem és szóvá tettem.

A másik, ami miatt szót kértem, Szalay Gábor képviselő úr hozzászólása volt, aki azt mondta, hogy Ferihegy esetében azért lenne jó a privatizáció, mert egyébként tőkebevonásra adna lehetőséget, és olyan fejlesztések indulhatnának meg, amelyek biztosíthatnák a repülőtér elkövetkezendő, akár néhány évtizedes fejlesztését, működését. Nos, körülbelül két-három héttel ezelőtt szakértő kollégáimmal készítettem egy kimutatást, pontosan azért, hogy világos képet kaphassunk az európai gyakorlatról. Mi az európai gyakorlat a repülőterek fejlesztése esetében? Nagyon alapos szakmai munkát végeztek.

Kigyűjtötték a különböző repülőterek, hogy csak néhányat említsek, Prága, Bécs, Koppenhága, Frankfurt, tehát az igazán komoly és dinamikusan fejlődő repülőterekre vonatkozó adatokat. Azokban azt láthattuk, hogy a tulajdonosi szerkezet szinte mindenhol más, de nagyon sok esetben vagy állami, vagy közösségi, többségi tulajdon van benne. Bizonyos helyeken, egy-két helyen való igaz, hogy a privát tulajdon többsége a jellemző, de még egyszer mondom, vagy közösségi, vagy tartományi, vagy önkormányzati tulajdon minden esetben van a repülőtereken.

Készítettek egy összeállítást arról is, hogy az egyes repülőterek fejlesztései hogyan néznek ki. Számomra is teljesen meglepő volt, ugyanis a repülőterek fejlesztése, az elmúlt öt évre visszatekintve jellemzően azt lehet mondani, saját tőkéjéből, tehát az eredményből felhalmozott tőkéből, EBRD-hitelből és európai uniós fejlesztési támogatásokból valósul meg; milliárdos nagyságrendű és euróban is milliárdos nagyságrendű beruházások és fejlesztések. Tehát amikor azt mondjuk, hogy egyébként teljesen felesleges a repülőteret privatizálni, mert az elmúlt öt évre visszatekintve az látható, hogy bárhol, ahol fejlesztési igénnyel léptek fel, az Európai Unió részben finanszírozta, részben az Európai Fejlesztési Bank kölcsönt biztosított hozzá, részben pedig a saját tőkéjükből tudták fedezni.

Tehát teljesen felesleges azért magánkézbe adni egy repülőteret, hogy elmondhassuk, hogy privatizáltuk. Persze, értem én, hogy most a kormánynak mindenképpen pénzre van szüksége, de úgy gondolom, hogy azért mégse a pillanatnyi érdekek döntsenek egy ilyen hatalmas állami tulajdon és egy jól működő állami tulajdonú cég esetében, hanem tekintsünk egy kicsit előbbre, és nézzük meg, hogy a hosszú távú fejlesztések és hosszú távú érdekek mit követelnek meg.

Ezzel kapcsolatban még egyetlenegy dologra szeretném felhívni a szaktárca figyelmét is. Ellentmondás található a benyújtott törvénymódosító javaslat 11. §-ában a repülőtér definíciója, illetve a nemzetközi repülőtér definíciója, valamint a hatályos törvény 71. §-ának 19. pontjában a repülőtér definíció között. Tessenek megnézni, ha ez így fog benne maradni, akkor mondja meg valaki, hogy most repülőtér, nemzetközi repülőtér alatt pontosan mit is fogunk érteni.

Tehát ha ez így marad a törvényben, akkor azt javaslom akár a szaktárca bármely képviselőjének, akár bármelyik kormánypárti képviselőnek, hogy menjünk ki Ferihegyre, rámutatok egy ingatlanra, rámutatok egy objektumra, és mondják meg, hogy most a hatályos törvény alapján az mi. Nem fogják tudni megmondani, mert a fogalmak nem fedik le egymást, egymásnak ellenmondóak ezek a fogalmak, még egyszer mondom, a 71. § 19. pontja, ahol a fogalmi meghatározások szerepelnek és a jelenleg benyújtott törvénytervezet 11. §-a között.

(17.00)

Ez, különösen ha önök, kormánypárti képviselők, illetve ha a kormány privatizálni akarják a repülőteret, akkor szerintem ez egy nagyon komoly ellentmondást fog hozni. És ezután az lesz a kérdésem - de bárkinek, nemcsak nekem, bárkinek -, hogy ugyan tessék már akkor megmondani, hogy repülőtér fogalom alatt, Budapest-Ferihegyi nemzetközi repülőtér fogalom alatt pontosan mit is kell érteni. Még egyszer mondom, tehát olyan szinten, hogy az egyes objektumok, épületek, a futópálya adott esetben - hogyan kell ezt értelmezni? Tehát itt definíciós problémák adódnak, ha ez a törvényjavaslat ezzel a 11. §-sal kerül elfogadásra. Vagy akkor megint csak azt mondom, hogy egy egyébként meg nem nyitott szakasznak, a 71. §-nak a repülőtér definícióját kell megváltoztatni, mert törvényen belül mást jelent ugyanaz a fogalom. Tehát ezt valahogy fel kellene oldani.

Én kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy azokat a módosító javaslatokat, amelyeket e tárgyban benyújtunk, majd támogassák, mert azért az rossz fényt vetne ránk, hogyha fogalmi zavarokkal küszködő törvényt fogadna el a Ház. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)