Felszólalás adatai

SZABÓ VILMOS, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Azzal kell kezdenem, hogy az elmúlt időszakban többször volt módom önnel a külügyi bizottságban és máshol vitatkozni. Ezeken sajnálatosan azt kellett megállapítanom, hogy szinte semmilyen kérdésben nem értünk egyet. Az ön mostani megszólalása örömteli, mert bár ön a miniszterelnök úr tegnapi értékelésével több pontot vitatkozott, mégis azt gondolom, hogy megszólalásának számos olyan pontja van, amelyben közel állnak az álláspontjaink. Sőt, azt is mondhatnám, hogy akár biztatónak is tekinthetem az ön értékelését. Nyilvánvalónak tartom, hogy ön az európai alkotmányról szóló franciaországi népszavazás olyan részeit, olyan elemeit emelte ki, a belpolitikai részét, amelyre a miniszterelnök úr oly mértékben tegnap nem térhetett ki.

(9.30)

Azonban mégis úgy gondolom, az a megállapítása, hogy a pártpolitika maga alá temeti, illetve temetheti az európai ügyet, nagyon fontos jelzés és nagyon fontos megállapítás. Az tehát a feladatunk, hogy Magyarországon ez a pártpolitika konkrétan, ránk vonatkozóan ne temesse maga alá az európai ügyet. Valóban nagyon fontos, hogy találjuk meg azokat a közös pontokat, amelyek a nemzeti érdekeinknek megfelelnek, és amelyek a nemzeti érdekeink érvényesítését a továbbiakban lehetővé teszik. Ezek között ön első helyen említette a kisebbségi kérdést. Én magam is ezt teszem, és itt is közelít az álláspontunk, hiszen közös magyar politikai siker volt az, hogy az Európai Unió alkotmányába a kisebbségvédelemmel foglalkozó tétel, tézis bekerült. Úgy gondolom, hogy közös kell hogy legyen az elkövetkezendő időszakban is az a törekvés, hogy ezt megtartsuk és fenntartsuk.

Ön említette a nizzai szerződést. Szerintem se adjuk fel, én is azt gondolom, hogy ne adjuk fel, és fontos, hogy a nizzai szerződés alapján mindaddig, amíg más megoldást nem találunk, működjön az Európai Unió.

Nyilvánvalóan érzékelhetik és láthatják, erről beszélt tegnap a miniszterelnök úr, hogy az Európai Unión belül igen aktív kíván lenni a magyar külpolitika. Emlékeztetem, amiről tegnap beszélt, tegnap Belka miniszterelnök úr járt itt, és a vele való tárgyalásokon, megbeszéléseken ez a téma értelemszerűen az egyik legkiemeltebb és leghangsúlyosabb téma volt. Készül a miniszterelnök úr az Európai Unió soros elnökével, Luxemburg miniszterelnökével való tárgyalásra. Készülünk a visegrádi négyek elnöki tisztének átvételére, amelyre ebben a hónapban sor fog kerülni. Azt gondolom, kivételes lehetőség, hogy ezekre az ügyek koncentrálunk. Az Európai Tanács következő ülése előtt az a parlamenti nagybizottsági ülés, amely mindegyik bizottság előtt megvan, szintén módot és lehetőséget fog arra adni, hogy önökkel, az ellenzékkel együtt mindezekre a kérdésekre együttesen találjunk meg válaszokat, amelyeket együttesen is tudunk képviselni.

Szintén nagyon fontosnak tartom, amit ön is említett, a bővítés további támogatását, hiszen ez is nemzeti érdekünk. E tekintetben nyilvánvalóan a csatlakozási szerződést már aláíró két ország, Románia és Bulgária csatlakozása kevésbé kerülhet veszélybe; viszont közösen támogatjuk önökkel - és ezt tovább kell folytatni - Horvátország felvételét. Ebben úgyszintén ön előtt is ismert, hogy a magyar kormány álláspontja határozott, majdnem azt mondhatnám, hogy a leghatározottabb az Európai Unión belül, és ebben, úgy gondolom, továbbra is élvezi a magyar parlamenti pártok egészének a támogatását, így az ellenzék támogatását is. De ide sorolnám az elmúlt héten Szerbia-Montenegróban tett miniszterelnöki látogatást, amely már a bővítésnek egy későbbi és további szakaszát is elő kell készítse, és nyilvánvalóan ebben is együtt kell működjünk, de említhetném akár Ukrajnát.

Nos tehát, ha úgy tetszik, azokat a fő pontokat, amelyeket ön mondott, mi a kormány részéről üdvözöljük, és szeretnénk a valóságban is ezt az együttműködést látni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)