Felszólalás adatai
| 334. ülésnap (2013.12.09.), 338. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Dr. Horváth János (Fidesz) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | napirend utáni felszólalás |
| Videó/Felszólalás ideje | 5:11 |
Felszólalások: Előző 338 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A rendelkezésemre álló néhány perc mindössze néhány tény felsorolására ad lehetőséget, amikor az Occidental Press megalapításának 60. évfordulójára emlékezem. Amikor azt mondom, megalapítója Csicsery-Rónay István, akkor a XX. század egyik kiemelkedő magyar politikusának, közéleti személyiségének portréja, életútja jelenik meg előttünk. Ha azt mondom, az alapítás éve 1953 Washingtonban, akkor ott élő számos emigráns politikus, művész, menekült képe sejlik fel, akik számára összetartó tényező is volt az Occidental Presshez kapcsolódó számtalan kulturális tevékenység.
Ha az Occidental Press kiadványaira gondolok, amelyek elvitték hírünket a világba, például a Csillagos órák, sorsfordító magyarok című sorozatra, benne Márai, Varga Béla, Nagy Ferenc írásaira, vagy ha a szellemi Marshall-tervnek is becézett könyvcsempésző akcióra emlékezem, amely elhozta Magyarországra a szabad világ híreit, amely százezerszámra küldte a vasfüggöny mögé nemcsak a Nyugaton megjelent lengyel és magyar nyelvű anyagokat, hanem az angol, francia, német nyelvű reprezentatív kulturális és tudományos műveket is. Magyar vonalon a legnagyobb sikert a Korunk szellemi körképe jelentette, amely több mint 10 ezer példányban jutott haza, valamint Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című lemeze, illetve kazettája.
Magát a kiadót Csicsery-Rónay István alapította 1953-ban Washingtonban. Az első évtizedben szerkesztői közé tartozott Gombos Gyula és Juhász Vilmos. 1960-ban létesült a kiadó alvállalata, az Ady Records, amely filmeket is produkált. A kiadó célkitűzése pár szóban összefoglalható, nevezetesen kiadni minél többet abból, ami otthon nem elérhető, amit otthon nem adhatnak ki. Ennek értelmében kiadványainak túlnyomó többsége a legkülönbözőbb utakon a hazai közönség kezébe került. Feladatának tekintette továbbá a magyar szellem értékeinek megismertetését a szabad világgal. Legismertebb szerzői, előadói és illusztrátorai voltak Illyés Gyula, Márai Sándor, Vatai László, Szabó Dezső, Nagy Ferenc, Nagy Imre, Teleki Géza, Auer Pál, Szabó Zoltán, Szörényi Éva, Szabó Sándor, és sorolhatnám tovább.
Az Occidental Press kiadványai számos külföldi könyvkiállításon is megjelentek. 1958-ban tevékenységi köre kiterjedt a Nemzetközi PEN Klubra, ahol jelentős előadásokat tartottak, főleg Györgyey Klára vezetésével. Aztán Csicsery-Rónay István előadása a lyoni kongresszuson, amelyik akkor a világirodalomban egyfajta esemény volt.
Tisztelt Országgyűlés! Amikor emlékezem és emlékeztetem magunkat az Occidental Pressre és Csicsery-Rónay Istvánra, akkor kaput nyitok, ablakot nyitok azzal a szándékkal, hogy hívjam azokat a magyar írókat, irodalomtörténészeket, politikusokat és mindenkit, aki Magyarországról tudni kíván, hogy van itt egy aranybánya, amelyről többet tudni gazdagítja az országot, új buzdítást és új erőt ad ahhoz, hogy jobbnak lássuk magunkat, olyannak, amilyen valójában volt a XX. században ez a megalázott és zord időket megélő magyar nép.
Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)
Felszólalások: Előző 338 Következő Ülésnap adatai