Felszólalás adatai

DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Eredetileg nem kívántam hozzászólni, de mivel reflexszerűen ismétlődnek azok a hozzászólások, hogy a nők önrendelkezési joga a saját testük felett mindenekfelett való, ez késztet hozzászólásra. Megítélésem szerint a nő önrendelkezési joga abban nyilvánul meg, hogy létesít-e szexuális kapcsolatot egy férfival vagy sem - itt kezdődik. Ha igen, önként létesít, akkor eldöntheti, hogy védekezik vagy nem. Ha eldöntötte, hogy nem védekezik, és ebből a kapcsolatból gyermek fogan, itt már nem áll fenn ez az önrendelkezési jog, mert már nemcsak a saját élete felett rendelkezik, hanem megindul benne egy másik élet.

Jogi alapelv, hogy mindenki addig rendelkezhet a saját jogával, amíg más jogát nem sérti. Ebben az esetben már igenis sérti másnak a jogát, hiszen a benne megfogant magzatnak önálló szívverése, önálló érverése, érrendszere, önálló idegrendszere van.

Aki nem tudná, hogy milyen önálló idegrendszere van egy magzatnak, annak ajánlom szíves figyelmébe megtekinteni a Néma sikoly című dokumentumfilmet, és azoknak, akik azt mondják, hogy igenis hagyni kell ezt a törvényt így keresztülfutni, ahogy van, megváltozna a véleményük.

Tehát ez az állandó szajkózás a nő saját teste feletti önrendelkezésről hamis beállítás. Igaz ugyan, hogy a magzat benne van - ilyen szempontból a saját teste -, de egy önálló élet az, amelyről dönt. Méghozzá úgy dönt, hogy a másik felet, a férfit, aki szintén részese volt a magzat létrehozásának, legtöbbször meg sem kérdezi. Azért talán ki kellene térni arra a kérdésre is a tervezetben, hogy a közös gyermek elvétele egy közös döntés következménye kellene hogy legyen. Másrészt ugyancsak nem történik semmi a válsághelyzet pontos definíciójára vonatkozóan. Tehát ebből a szempontból ez a törvény jogilag is elfogadhatatlan.

Köszönöm.