Felszólalás adatai

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnöknő. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt levő, a villamos energiáról szóló törvénytervezet a negyedik a magyar villamosenergia-ipar szabályozásának történetében. Ez a viszonylag fiatal, mindössze 125 éves iparág óriási fejlődésen ment keresztül a kezdetektől napjainkig. Bár az emberiség évezredek óta ismer bizonyos villamos jelenségeket, a villamos energia első gyakorlati alkalmazására csak a dinamógép 1867-es és az ívlámpa 1876-os feltalálása után kerülhetett sor - kitalálhatják, hogy az első gyakorlati alkalmazás a világítás volt. Az első elektromos világító eszközt Franciaországban próbálták ki, majd ez néhány éven belül elterjedt az egész akkori fejlett világban. Magyarországon az első ívlámpát 1879-ben alkalmazták, mégpedig az óbudai tornacsarnokot, a Császár fürdőt és a főváros műjégpályáját világították így meg. A magyar ipartörténet szempontjából nevezetes dátum 1888, amikor - a fővárost is megelőzve - vidéken, Mátészalkán egy malmi generátorról táplált egyenáramú villamos hálózatot hoztak létre, amely már nemcsak lakásokat látott el villamos energiával, hanem három utcában közvilágítási lámpákat is. Ez az időpont tekinthető a hazai közcélú villamos szolgáltatás kezdetének.

A múlt század utolsó két évtizedében a villamos világítás a nagyobb városokban fokozatosan terjedt, bár a kezdeti lépéseket megnehezítette a korábbi időszakban kiadott gázvilágítási koncesszió. Erre az időszakra jellemző volt, hogy akár egy településen belül is több társaság szolgáltatta a villamos energiát. Budapest közvilágítását és a lakosság igényeit egy egyenáramot és egy váltóáramot termelő cég látta el, a közúti villamosok üzemeltetésére pedig egy külön társaság jött létre. 1912-re 158 közigazgatási egység, döntő többségében város részesült áramellátásban. Az áramtermelés és -szolgáltatás akkoriban nagyon jó üzlet volt, annak ellenére, hogy az árak folyamatosan csökkentek. Ezt jelzi, hogy az ellátást végző magántársaságok is folyamatosan bővítették tevékenységüket.

Az első világháború után jelentős átalakulás következett be a villamosenergia-iparban: a korábbi magántulajdonú cégek jórészt önkormányzati tulajdonba kerültek. A városi közművek kialakulása persze nem csak magyar jelenség, Európa-szerte általánossá vált; Németországban ma is meghatározó szerepük van az úgynevezett Stadtwerkeknek, amelyek az önkormányzati tulajdonú villamos ellátást szolgáló cégek.

A villamosenergia-szolgáltatás tovább bővült, az egyes cégek szolgáltatási területe egyre nagyobb lett, sőt egyes helyeken már a szomszédos áramellátó körzetek össze is értek. Az 1930-as évek elején az iparág elérte fejlődésének azon fokát, amely indokolttá tette, hogy működését külön törvény szabályozza. Ekkor született meg az első magyar villamosenergia-törvény, amely a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan oldott meg bizonyos kérdéseket. A villamosenergia-ipari tevékenységek folytatását a kereskedelemügyi miniszter engedélyéhez köti, az engedélyes részére adott területen kizárólagosságot ad és szolgáltatási kötelezettséget ír elő, hatóságiár-alkalmazást tesz kötelezővé, szabályozza az idegen ingatlanok használatát, valamint rendelkezik a különböző engedélyesek együttműködéséről is. Az első villamos energiával foglalkozó magyar törvény intézkedett a villamosenergia-társaságok számára biztosítható állami kedvezményekről is. 1935-ben Verebély László műegyetemi tanár kezdeményezte az országos együttműködő villamos rendszer létrehozását, ez azonban csak a második világháborút követően valósulhatott meg.

A magyar villamos ipar harmadik korszaka a kommunista hatalomváltás után kezdődött. 1949. január 1-jén államosították a korábbi önkormányzati és magánkézben levő villamos műveket. Emiatt, valamint az erőltetett iparosítás miatt korábban nem ismert zavarok keletkeztek. Eddig az időpontig a villamosenergia-iparban kínálati piac volt - ezt energia- és teljesítményhiány váltotta fel. A szovjet példát követve a szocialista tervgazdálkodás a problémákon központi szabályozási utasításokkal próbált úrrá lenni, létrejött az Országos Villamosenergia Felügyelet. A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi törvény jól tükrözi a kor gazdaságpolitikai irányvonalát, amely a jogi szabályozás helyett a közvetlen állami beavatkozást helyezte előtérbe. A vékonyka szabályozás kimondja, hogy a villamos mű kizárólag állami tulajdonban lehet, a villamos műveket nemzetgazdasági tervezés keretében kell létrehozni és fejleszteni, az energia ésszerű felhasználása érdekében a villamos művek országos együttműködő rendszerben kötelesek működni, illetve hogy a minisztertanács egyes engedélyeseket kivonhat a törvényi szabályozás alól.

A rendszerváltást követően azonban felmerült a villamos ipar reformjának igénye is. 1992-ben a korábbi szocialista vállalatok társaságokká alakultak át. Két évvel később az Országgyűlés elfogadta a villamos energia termeléséről, szállításáról és elosztásáról szóló 1994. évi törvényt. A jelenleg hatályos törvény tulajdonsemleges szabályozást ír elő, a villamosenergia-ipari tevékenységek a Magyar Energia Hivatal engedélyei alapján végezhetőek. Az országos együttműködő rendszer három szintre tagolódik: az erőművek, a szállítók és a szolgáltatók csoportjára.

A villamosenergia-ipar életében 1995-ben a privatizációval következett be az újabb jelentős fordulat. Ma az MVM Rt., a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság és a Vértesi Erőmű kivételével az összes villamos mű magántulajdonban van, illetve jelentős részben külföldi, állami, illetve önkormányzati tulajdonban.

Bár a hatályos törvény ma is megfelelően szabályozza az iparág működését, a világban végbement folyamatok rámutattak arra, hogy a magyar fogyasztók részére is előnyt jelent a szabályozási rendszer felülvizsgálata. Az angolszász országok a '80-as évek közepe óta kísérleteznek a korábbi nagy nemzeti monopóliumok lebontásával.

(9.10)

Ezek a próbálkozások eredményre vezettek; az Egyesült Államokban jelentősen csökkentek a távközlési, a légi közlekedési tarifák a piacosítást követően, úgy, hogy az ellátás biztonsága mindeközben nem sérült. Hasonló eredményre jutottak az Egyesült Királyságban is a gáz- és a villamosenergia-piac megnyitását követően.

Az Európai Unió döntéshozói a '90-es évek elején felismerték, hogy az Unió hátrányba fog kerülni a világgazdasági versenyben, ha nem hozza létre az egységes, versenyen alapuló, olcsóbb ellátást lehetővé tevő energiapiacot. Több évi előkészítő munka után 1996 karácsonya előtt sikerült elfogadni az egységes belső villamosenergia-piacról szóló irányelvet, amely a tagállamok villamosenergia-piacainak fokozatos megnyitását írja elő. A villamosenergia-piacok megnyitását nagyban elősegítette, hogy az elmúlt évtizedekben a fogyasztói igényeket lényegesen meghaladó termelőkapacitás jött létre. Egyre kisebb villamos erőművek váltak gazdaságossá. A nagyfogyasztók választhatnak ma már, hogy saját maguk termeljenek-e áramot, vagy inkább vásárolják azt meg.

A bemutatott két tényező olyan kínálati viszonyokat teremtett, ami lehetőséget teremt a versenypiac kialakítására. A verseny kedvező hatásait jól mutatja egy nemrégiben nyilvánosságra hozott adat, miszerint a német villamosenergia-fogyasztók villamosenergia-számlája 20 százalékkal csökkent a piacnyitást követő években. Ezen belül a nagyobb fogyasztóké 30 százalékkal, a kisebbeké pedig átlagosan legalább 10 százalékkal.

A nemzetközi tendenciákat figyelve a Gazdasági Minisztérium szakértői már az EU-irányelvek elfogadása előtt elemezték az esetleges hazai piacnyitás következményeit. Ez a munka a fogyasztók és az iparág képviselőinek bevonásával a múlt két évben is felgyorsult, és bizonyossá vált, hogy a fogyasztók érdekeit szolgálja a magyar viszonyokat figyelembe vevő piacnyitás.

1998 áprilisában elkészült "A villamosenergia-rendszer működési modell kidolgozása versenypiaci körülmények között" című anyag. E tanulmány megállapításait is figyelembe vettük "A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje" című kormány-előterjesztés kidolgozása során. Az üzleti modell részletesen bemutatja a kormányzat energetikai szándékait, külön fejezetet szentel a villamosenergia-piac megnyitásának. A villamosenergia-törvény tervezetéül szolgáló modellt e kormány-előterjesztés tartalmazta.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Fontos megemlíteni, hogy a villamosenergia-törvény szakmai kidolgozása és az egyeztetés a korábbi gyakorlattól eltérően történt. A Gazdasági Minisztérium a technika fejlődését kihasználva a törvény szakmai tervezetét a minisztérium internetes honlapján is hozzáférhetővé tette, és felkérte a fogyasztói, iparági és egyéb érdek-képviseleti szerveket, valamint az érdeklődőket, hogy tegyenek észrevételeket - akár az interneten keresztül is - az anyaghoz. Ez az újításunk sikeres volt, az államigazgatási egyeztetéseket úgy lehetett megkezdeni, hogy minden szakmai észrevételt megismerhettünk.

Tudjuk, hogy most, a törvényjavaslat benyújtása után is újabb észrevételek, újabb javaslatok vannak, az egyeztetés nem zárult le, a törvényjavaslat tárgyalása alatt is folytatódik, és minden javító észrevételt továbbra is örömmel fogadunk és építünk be a tervezetünkbe.

A villamosenergia-piac megnyitásának tervezett időpontja a törvényjavaslat szerint 2001. január 1-je. Ez a határidő tartható, ha az Országgyűlés a tervezetet a nyári szünet előtt elfogadja. Az új szabályozás életbelépéséig a kormányzatnak még számos feladatot végre kell hajtania. Csak a legfontosabbakat nézzük: el kell készíteni a végrehajtási rendeleteket, az engedélymódosításokat; új tarifarendszert kell kidolgozni; meg kell határozni az átállási költségek mértékét és ezeknek kezelési módját; létre kell hozni a független rendszerirányítót.

A villamosenergia-törvény tervezetének készítése során arra törekedtünk, hogy az ellátás biztonsága továbbra se csökkenjen. A fogyasztók a legalacsonyabb társadalmi költségen kapják az energiát, a kisfogyasztók megfelelő védelemben részesüljenek, kialakuljon a versenypiac, és preferenciát élvezhessenek a környezetbarát energiatermelési módozatok.

Javaslatunk értelmében a villamosenergia-ellátás kétféle módon történhet: a jelenlegi rendszer korszerűsített, javított változatát biztosító közszolgáltatási ellátáson keresztül vagy a versenypiacon. A közszolgáltatás keretében vételező fogyasztók közüzemi szerződés keretében hatósági áron juthatnak villamos energiához. A versenypiacon az úgynevezett feljogosított fogyasztók szabad megállapodás keretében vásárolhatnak villamos energiát.

Tisztelt Országgyűlés! A verseny előnyeit jól szemlélteti a korábban kiírt erőmű-építési tenderpályázat eredménye. A nyertes ajánlatok a korábbi átlagárak alatt maradtak, és így a fogyasztók is jól jártak. A versenypiac részarányát a tervezet értelmében a kormány határozhatja meg. A kormány kijelöli a minősített fogyasztók körét, akik - ha úgy döntenek - a versenypiac résztvevőivé válhatnak. Erre azonban nem kényszeríti őket a törvénytervezet - ha akarnak, továbbra is közüzemi keretek között vételezhetnek.

A kormányzat 2001-ben a piacot kísérleti jelleggel a legnagyobb fogyasztók részére kívánja megnyitni. Az első év tapasztalatai után lehet eldönteni azt a kérdést, hogy a piacnyitás folyamata vajon gyorsítható-e. A törvénytervezet előírja, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkig a feljogosított fogyasztók villamosenergia-fogyasztásuk felét kötelesek hazai forrásból vásárolni. Ez megfelelően biztosítja a hazai ipar védelmét, ugyanakkor bizonyos mértékig bevonja a versenybe a külföldi erőműveket is.

Bár a villamos energia kereskedelme szabaddá válik, nem valószínűsíthető, hogy az erőműveket és a fogyasztókat összekötő hálózatok többcsatornásak lesznek; azaz nem valószínű, hogy egymás mellett, párhuzamosan oszlopok és vezetékek sorakozzanak végig az országban. A vezetékek továbbra is természetes monopóliumot képeznek, ezért azokat ennek megfelelően kívánjuk szabályozni. A vezetékekhez való hozzáférést a tulajdonosoknak biztosítaniuk kell, melynek elveit és a szolgáltatás árait majd a Magyar Energia Hivatal fogja megállapítani.

A törvénytervezet a villamos erőművek engedélyezési eljárásának leegyszerűsítésére törekszik. A Magyar Energia Hivatal nem fog gazdaságossági feltételeket vizsgálni. Ennek nem is lenne értelme, hiszen ez mostantól a befektető kockázatává válik. A törvényjavaslat - a világ számos országához hasonlóan - megteremti az iparág jogbiztonságát, keret jellegű szabályozást ad.

A korábbi monopolpiacokat felváltó versenypiac számos ponton rugalmasabb szabályozást igényel. Ezt a célt kormány-, illetve miniszteri rendeletek fogják szolgálni. A tervezet a gazdasági miniszter részére lehetővé teszi, hogy a környezeti szempontból előnyös, a megújuló és hulladék-erőforrásból, valamint a kapcsoltan termelt energiatermelést kötelező átvételi mértékének előírásával, illetve az ár támogatásával segítse.

A piac megnyitása reményeink szerint Magyarországon is kedvező hatással lesz az árakra. Várható, hogy a nagyobb fogyasztók villamosenergia-költségei csökkennek, ami erősíti a magyar gazdaság versenyképességét, növeli a hazánkba betelepülő külföldi tőke nagyságát, segít megőrizni a régi munkahelyeket, és új munkahelyek teremtéséhez is hozzá fog járulni. Mindezen túl hozzájárul az infláció további csökkenéséhez is.

A kisfogyasztóknál a törvény önmagában csupán annak a lehetőségét biztosítja, hogy kizárja annak a lehetőségét, hogy a nálunk kiszámított árat meghaladó mértékű áremelkedés történhessen, magyarán a törvény elfogadása nélkül bekövetkező árakhoz képes az árak csökkenését eredményezheti.

Tisztelt Képviselőtársaim! A villamosenergia-törvénytervezet árfejezete lehetővé teszi, hogy a legrászorultabb rétegek számára a gazdasági miniszter döntése alapján szociális tarifa kerüljön bevezetésre, amely olcsóbb áramárat jelent.

(9.20)

Ezzel a gazdasági miniszter élni kíván, ezért szakértői csoportot hoztunk létre, amely a részletek kidolgozását végzi. Elképzelésünk szerint több százezer magyar polgár kapna kedvező áron villamos energiát.

A Gazdasági Minisztérium szakértői, mielőtt a törvény tervezetét a kormányhoz benyújtották volna, felkérték az Európai Unió brüsszeli Bizottságát, hogy a javaslatot észrevételezzék. A Bizottság illetékes vezetői a tervezetet kimagaslóan jónak tartották, amely megfelel az Európai Unió jogi előírásainak, és elősegíti a versenyt és hazánk Európai Unióhoz való csatlakozását. Összességében megállapítható tehát, hogy a törvénytervezet a magyar fogyasztók számára kedvező, és elősegíti Magyarország európai uniós csatlakozását.

Végezetül: mivel beszéltem már a múltról és a közeljövőről is, engedjék meg, hogy néhány szót szóljak arról, hogy a távolabbi jövőben milyen előnyökkel jár, milyen lehetőségeket ad számunkra a törvénytervezet elfogadása. Ma még talán futurisztikusnak tűnhet az a kép, de talán közelebb van, mint gondolnánk, hogy a családi kasszáért felelős háziasszony az interneten keresztül választ majd villamosenergia-szállítót, vélhetően azt, amelyik a legkedvezőbb áron hajlandó áramot eladni, és az így megrendelt és elfogyasztott áram árát majd a sarki fűszeresnél vagy egy közeli boltban mágneskártyájával fogja kifizetni. A törvénytervezet már ezt a kereskedelmi formát is lehetővé teszi.

Tisztelt Ház! Kérem, hogy a javaslatot az általános és a részletes vita lefolytatása után elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)