Felszólalás adatai

DR. PUSZTAI ERZSÉBET egészségügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban itt látható ez a különbség, hogy a Ratkó-korszakban igen jelentősen megnőtt a születések száma. De nyilvánvalóan nagyon nagy különbség van az akkori és a mostani lengyelországi helyzet között, hiszen abban az időben Magyarországon egyáltalán nem volt elérhető semmiféle korszerű fogamzásgátló eszköz, míg gondolom, ma Lengyelországban nem így van.

A másik viszont, érdemes megnézni azt a nagyon meredek zuhanást, mely egyébként éppen a tiltások utáni időszakot mutatja, tudniillik amikor a tiltás utáni időszak következett, akkor meredeken zuhant a születések száma.

De van még egy fontosabb dolog, ami ezeken a grafikonokon nem látható egyértelműen. A statisztikusok használják azt a számot, hogy a befejezett termékenység, ami azt jelenti, hogy egy nő élete során összesen hány gyereket szül.

(16.00)

És ha megvizsgáljuk ezt az időszakot - ilyen tanulmányok voltak -, akkor lehet ugyan látni bizonyos mértékű hullámzást, például egy minimális, szinte minimális mértékű emelkedést a gyes bevezetése után, aztán egy ennél valamivel nagyobb megemelkedést a gyes megemelése után, de ez már a Ratkó-korszak első szülő generációja volt; ha azonban megnézzük ezeknek a generációknak a befejezett termékenységét, akkor azt látjuk: miközben itt úgy néz ki, mintha több gyerek születne, és valóban, az adott évben több gyerek születik, de egy nő az életére vonatkozóan nem szült lényegesen több gyermeket. Ezek a jelek azt mutatják, hogy a Ratkó-generáció nemzedéke megszülte a gyerekeit, és utána abbahagyta a szülést (Dr. Kelemen András: Előrehozott szülés!), előrehozta. Ugyanez történt tulajdonképpen a gyesnél is: rövid idő alatt megszülték a kívánt gyerekszámot, és utána nem szültek. Ami az igazán rémítő egyébként, az az, hogy a Ratkó második generációját éljük most, ez látszik a grafikonon, és ennek ellenére folyamatosan csökken a születések száma.

Itt lehet látni két hullámot, és erre is felhívom a figyelmet. Az első a '90-es rendszerváltozásnál van, ami nyilván elbizonytalanította az embereket, elbizonytalanodott az életstratégiájuk, kevésbé mertek gyereket vállalni. De van egy másik, ehhez hasonló hullám is, mégpedig '95-nél, a '95 utáni időszakban, amikor minden bizonnyal a családtámogatási rendszerek megnyirbálása szintén okozott egy elbizonytalanodást a társadalomban, és ezért ismét csökkent a születések száma.