Felszólalás adatai

DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Örülök, hogy Csáky képviselőtársam elővette az Alkotmánybíróság ítéletének ezt a részét. Pontosan arról van szó, hogy már a '92-es törvényt megelőző időszakban is ebben a kérdésben ennek a Háznak adott kompetenciát az Alkotmánybíróság. Nem is tehetett mást.

Ez a Ház eddig nem vállalkozott arra, hogy ebben a kérdésben döntsön. De itt a probléma! Az Alkotmánybíróságnak általam idézett mondata viszont a törvény jelen formáját egyfajta döntésnek fogja fel, miszerint döntünk amellett, hogy a magzat léte nem emberi lét. Ha ezt így föltennénk szavazásra, nagyon nagy zavar keletkezne, hogy ki hogyan szavazzon.

(15.10)

Én tehát azt gondolom, hogy ezt a kérdést a magyar törvényhozás előbb-utóbb nem fogja tudni megkerülni. Most azért vagyok kénytelen elutasítani a törvényt, mert nincs meg az a lehetőség, amely '92-ben lélektani, lelkiismereti döntési helyzetet produkált, amikor két változat állt a Ház előtt. És az A-változat mellett érvelve és szavazva hitet lehetett tenni a mellett a vélemény mellett, hogy a magzat fogantatásától fogva ember. Utána keresztény lelkiismeretű emberek vagy megszavazták a végszavazáson, vagy nem; például az akkori kereszténydemokrata frakció két változatban szavazott, az MDF is két változatban szavazott - a többiekre fejből nem emlékszem - a végszavazásra (Közbeszólás az SZDSZ soraiból: Az SZDSZ is!), de a végszavazás megszavazása nem jelentett akkora lelki terhet, mint most, mert megvolt a lehetőség arra, hogy mint képviselő, szavazatommal fejezzem ki a véleményemet.

Köszönöm szépen.