Készült: 2024.09.22.05:10:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

208. ülésnap (2012.06.27.), 109. felszólalás
Felszólaló Font Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:54


Felszólalások:  Előző  109  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen a mezőgazdasághoz szeretnék majd visszatérni gondolataimban, de ahhoz, hogy érzékeltethető legyen, hol is tartunk most, az elmúlt két év után, kikerülhetetlen, hogy említést tegyek arról, mi volt az a romhalmaz, ami a magyar gazdaságot körbevette az előző nyolcéves kormányzás után.

Itt ma már többen idéztek az őszödi beszédből, többen idéztek olyan tényszerű, a magyar gazdaságra káros intézkedéssorozatot, amelyet az előző kormány tudatosan tett meg, sőt hivalkodott is vele. Azt, hogy hogyan hazudták el és csalták el a magyar gazdaságot leíró adatokat, most már tényszerűen tudjuk, csak azt nem tudtuk, hogy önök mekkorát hazudtak a csalássorozat alatt, és sajnos 2010-ben voltunk kénytelenek szembesülni azzal, hogy mi a valóság. Az a helyzet, amelyet most ez a költségvetés megpróbál megvalósítani, hogy 2013-ban a harmadik év lehetséges majd, amikor 3 százalék alatti a költségvetési hiány, ez éles ellentéte egyrészt annak a hazugságsorozatnak, másrészt az országot eladósító, minden áron hiteleket fölvevő gazdasági tevékenységnek, és annak a mérhetetlen nagy hiánynak, amit minden évben önök tévesen terveztek, de valójában súlyos nagy hiányossággal zárva az évet, hagyták ránk végül 2010-ben ezt az országot.

(16.10)

Ez az a környezet, amelyet meg kellett próbálni stabilizálni. Két iszonyú fontos területet vállal a kormány ezen négyéves ciklusban: a demográfiai csökkenés fékezését, megállítását, netán majd valamikor növekedését. Itt mutathatók ki a legmarkánsabb intézkedések, amelyekről már szintén az előttem megszólaló kormánypárti képviselőtársak említést tettek, hiszen a gyermekek utáni adókedvezmények soha nem látott mértékét kezdeményeztük és vezettük be. Önök jól emlékeznek rá, 2002-2003-ban eltörölték azokat a fiatalokat segítő, gyermekvállalást segítő intézkedéseket, amelyek hol a szociálpolitikai, hol a lakáshoz jutási támogatási lehetőségek voltak, ezeket önök mind kiirtották abban a pillanatban. Mi azt gondoljuk, hogy elengedhetetlen, hogy ezeknek az intézkedéseknek most újra érvényt szerezzünk. Ez látható is az eddigi és az ezutáni költségvetésben.

Kopp Mária, aki méltán vált híressé a magyar társadalom mély, őszinte tényfeltáró kutatásáról, és sajnálatos módon mondhatjuk azt, hogy idejekorán távozott közülünk, és kutatásaival nem tudja már segíteni a következő időszak problémáját, de az a munka, amit megtett, az is mutatta, hogy amikor megkérdezték az ifjú házasokat, hogy hány gyermeket szeretnének vállalni, ez a vállalási hajlandóság átlagosan, több száz házaspárra értve 2,4 gyermek átlagos vállalását jelentette. Amikor 10-15 év után újra megkérdezték ezeket a házaspárokat, hogy mennyi gyermekük lett, akkor sajnos 1,3-es mutatót tudtak csak tényszerűen regisztrálni. Amikor megkérdezték, hogy miért következett be mindez, akkor kettő okot említettek meg: az egyik a biztos munkahely hiánya, véletlenszerűsége miatt, a másik pedig a lakhatás hiánya vagy nem megfelelő mivolta miatt.

Tehát nem kérdéses, hogy ennek a kormánynak azonnal erre a kettő területre kell válaszolnia, és itt kell visszatérnem újra a gyermekvállalási hajlandóság ösztönzéséhez, amelyhez igenis ragaszkodunk és büszkék vagyunk rá, hogy ráadásul most már statisztikai adatokkal kimutathatóan kezd ez a gyümölcs beérni, aki figyelte az első negyedéves, netán az áprilisi születésszám növekedéséről szóló adatokat.

A másik nagy terület, nem kérdéses, hogy az államadósság csökkentéséről szólt. Nem volt titok, hogy ennek az államadósság-csökkentésnek a terhei minket, a Magyarországon élőket, lakókat és az itt vállalkozásokkal rendelkezőket terheli. Igen ám, de a kormány azt is eldöntötte, hogy nem az egyének és nem a kis- és középvállalkozások, hanem a multinacionális nagy rendszerek legyenek szívesek most már arányos részt kivenni ebből a vállalásból. Sokszor az ellenzék által, különösen a szocialisták és az LMP által védett bankrendszert próbálták még kedvezőbb helyzetbe hozni. Mi pedig azt mondtuk, hogy mégiscsak kellene valami részt vállalni, miután 2008-ig mérhetetlen nagy hasznot zsebeltek be, és 2008 után, még a válság időszakában is mérhetetlen nagy haszonra tettek szert, amikor már mindenki padlón volt, társadalom, egyén, kisvállalkozó, mindenki, még abban a válsághelyzetben is hihetetlen haszonkulcsot mutattak ki.

Ennyi volt összesen a filozófia, és utána indult meg az a törvénykezés, amelynek a folytatása a jelenlegi költségvetés. Nem kérdéses, hogy hangsúlyos kérdés a munkahelyteremtés, nem kérdéses, amiről Rogán Antal beszélt, hogy igenis az önfoglalkoztatókat, a 25 főnél kisebb létszámot foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat kell még nagyobb ösztönzésre bírni a munkahelyteremtésnél, és itt kell nekik kedvezményt adni.

De természetesen ebbe a körbe beletartozik a mezőgazdaság is, az a mezőgazdaság, amely az utóbbi időszakban, hála istennek, támasza tudott lenni a gyengülő gazdasági eredményeknek. Nem azért, mert Magyarországon valami más és rossz irányú gazdaságpolitika folyt volna, hanem közismert, hogy a 2008-2010-es mély válság után mindenki a világban, ezen belül Európában, ezen belül Németországban azt prognosztizálta, hogy végre 2010 után egy növekvő pályára állhat a világ és Európa gazdasága. Nem pont ez történt meg, ennek súlyos következményei lettek, természetesen a magyar gazdaságra vonatkoztatva is.

Ugyanakkor ez a mezőgazdaság a 2011-es évben például olyan eredményt produkált, amely megakadályozta, hogy a többi európai országhoz képest hasonló mértékű visszaesés következzen be. Nem tudom, hogy figyelték-e, az elmúlt időszakban a gazdák csendben voltak. Ez azt jelentette, hogy különösebben nagy bajuk nem volt, sőt azt is jelenthette, hogy tűrhető évet zártak, egy-két szektor volt talán az, amely természeti csapás miatt vagy egyéb véletlenszerű oknál fogva talán úgy érezte, hogy nem tudott az átlagos mezőgazdasági teljesítményhez képest jó évet zárni.

Ebben a költségvetésben is, azt gondoljuk, hogy a különösen kézimunkaerő-igényes területeket kell erősíteni, és azt gondoljuk, hogy az a pénzalap, amelyet a minisztérium költségvetésében megtalálunk, nevesítve ez 290 milliárd forint, ez elégséges lesz ahhoz, hogy ezt a stabilitást nyert magyar gazdaságot tovább erősítsük, természetesen belső szerkezeti átalakítások után.

De hadd említsem meg - és külön most a Jobbik felé szeretnék fordulni - a sokat szidott Európai Uniót. Kérem szépen, az a helyzet, hogy 446 milliárd plusz 18 milliárd forint fog érkezni a mezőgazdaságnak a 2013-as évben. Lehet szidni az Uniót, hogy ez nem jó nekünk, de 464 milliárd az összes pénz, ami direktben jön a magyar mezőgazdasághoz, a gazdálkodókhoz, és ha ehhez hozzátesszük a 290 milliárdot, az önálló soron lévő Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetését, akkor látjuk, hogy 755 milliárd forintos lesz a magyar mezőgazdaság támogatása.

Ilyen összeggel önök még álmodni sem mertek néhány évvel ezelőtt, nem véletlen, hogy azt állítjuk, hogy ebben a mezőgazdaságban különös lehetőség és bővülési lehetőség van a munkahelyteremtésben, az élelmiszer-gazdaságban, az élelmiszer-feldolgozásban. Abban a folyamatban, amivel le szeretnénk rövidíteni a helyben termelt élelmiszerek útját, rengeteg törvényt hoztunk, és azt gondolom, hogy ezzel a költségvetéssel ezt az irányt fogjuk továbbra is erősíteni.

Magyarország különleges adottsága, hogy tiszta agrárkörnyezetben tiszta élelmiszert tud termelni, ezt nem tudják tőlünk elvonni, ebben lesz a legnagyobb erőnk az elkövetkezendő időkben - bízom benne, hogy ez a költségvetés ezt meg is fogja alapozni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  109  Következő    Ülésnap adatai