Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő úr a választ elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Karsai Péter, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez: “Öntsünk tiszta vizet a pohárba földnyilvántartásügybenö. Karsai Péter képviselő urat illeti a szó.

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban több ízben nyilatkozta az agrárvezetés, hogy a gazdáknak járó kifizetések elmaradásának egyik fő oka, hogy a gazdálkodók az általuk műveltnél nagyobb földterületet jelentettek be. Sajnálatos, hogy a nyilatkozók hozzáállása és vérmérséklete szerint a nyilatkozatok szövegkörnyezetéből nagyon sokszor kiérzett a lenézés vagy annak a sejtetése, mintha egyfajta kulákos paraszti kapzsiság rejtezne a dolgok mögött.

A magyar gazdálkodók számára 2004-ig egyetlen közhiteles nyilvántartás létezett: a földhivatali. E nyilvántartás alapján vásárolt, szerzett tulajdont a gazda, és a tulajdoni lapon rögzített méretek alapján köteles fizetni az illetékhivatal részére a sokszor igen borsos szerzési illetéket. E nyilvántartás alapján és az itt rögzített paraméterek szerint kötöttek és kötnek ma is jogilag megalapozott bérleti szerződéseket, ez a szervezet és adatai szolgáltatják a pályázatok, beruházások alapját, igazolják a tulajdont s annak fizikai mérőszámait. Az itt nyilvántartott adatok alapján történik a földterületekre vonatkozó örökösödési eljárás és a kapcsolódó illetékek kifizetése. A földhivatali közhiteles nyilvántartás alapján és csakis ez alapján történik például a VPOP felé a gázolaj-támogatás igénylése, s ha a területi adatokban valami tévedés van, a gazdát keményen büntetik.

Az agrárvezetés korábban említett nyilatkozataiban valahogy háttérbe szorult, hogy a magyar közhiteles nyilvántartás azonban nem felel meg az uniós kifizetések alapjául. Előállt az a helyzet, hogy ha a gazda vásárol tíz hektár földet, ezután kell fizetnie illetéket s minden más fizetnivalót, ám támogatást kisebb terület után igényelhet, mert a blokktérképeken kisebb érték van rögzítve. Ráadásul, ha az eltérés nagyobb a tűréshatárnál, s ez gyakori, büntetik, leginkább azzal, hogy elmarad a részére jogosan járó kifizetés a kérdés rendezéséig, ami csak egyféle lehet: igazodni kell a légi fotón mért értékhez.

Miniszter Úr! Éppen ezért kérdezem öntől: meddig köteles a magyar gazdálkodótársadalom az általa kezelt földterületről különböző tartalmú hivatalos nyilvántartást vezetni a tévedésből fakadó összes hátrányok elviselése mellett? Másodszor: mit takar, milyen hivatkozási alapot jelent a közhiteles földnyilvántartás? Harmadszor: tesz-e valamit a magyar kormányzat e kettősség feloldása érdekében, vagy továbbra is megköveteli az illogikus kettős nyilvántartás vezetését?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

ELNÖK: Az interpellációra Németh Imre miniszter úr válaszol.

DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök a képviselő úr felvetésének, mert sajnos sokan nem ismerik ezt a rendszert, és ebből nagyon sok a félreértés. Szeretném leszögezni, hogy lekicsinylésről szó nincsen, hisz egy teljesen új szisztémáról van szó, amelyet az első évben mindenkinek meg kell tanulni ahhoz, hogy pontosan alkalmazni tudjuk, és semmilyen formában nem érinti a közhiteles ingatlan-nyilvántartást, hisz az teljesen más célból jött létre.

(15.20)

Az európai uniós területalapú támogatások kifizetéséhez egyrészt létre kellett hozni a kifizető ügynökséget, másrészt pedig ki kellett építeni egy integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert, amely lehetővé teszi, hogy az egy-egy gazdálkodóhoz kapcsolódó gazdálkodási tárgyak beazonosíthatók legyenek nagyságuk, jogosultságuk és más szempontok alapján. S természetesen szükség volt arra, hogy kialakítsunk egy olyan mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert - amelyet MEPAR-nak hívunk -, amely lehetővé teszi azt, hogy meghatározzuk a mezőgazdasági parcellák helyét és azok tényleges nagyságát. Hangsúlyozni szeretném tehát, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartás a tulajdonhoz, az európai uniós területalapú támogatás pedig a tényleges terület használatához kapcsolódik. Ez a kettő nagyon jelentős mértékben eltér egymástól, hisz le kell vonni mindazokat a műtárgyakat, erdősávokat és egyéb ligetes területeket, amelyek nem képezik a mezőgazdasági művelés tárgyát.

A MEPAR úgynevezett területazonosítási egységeket használ, amiket mi fizikai blokkoknak nevezünk. Ezek 50-100 hektáros nagyságrendűek, és ezekben több gazdálkodó végzi a tevékenységét, ezért a gazdálkodóknak szám szerint ki kellett választani egy összevont blokktérképről azokat a területazonosítási blokkokat, amelyekben ők földet használnak, és ezeken a blokkokon belül növényféleségenként be kellett rajzolni azt a parcellát, amit használnak, és természetesen meg kellett jelölni azok nagyságát.

A problémák egyrészt abból fakadnak, hogy nem egyforma a térlátásunk, nem mindenki találta meg pontosan, hogy hol művel földet, melyik fizikai blokkban; másrészt pedig valóban - amit képviselő úr is feltételezett - sokan a kárpótlási jegyzőkönyv alapján, a tulajdoni lapon lévő területnagyságot jelölték be, és nem vették figyelembe azokat a körülményeket, amelyek mérsékelték volna a tényleges területhasználatukat. Ennek következtében egy adott fizikai blokkban, ahol mondjuk, 71 hektár van, bizony az is előfordult, hogy 171 hektár lett, vagy hogy egy tizedesvesszőt elírtak, de az is előfordult, hogy csak néhány tizeddel lépték túl a kerekítési hibák miatt. Sajnos az Európai Unió az első ellenőrzési körben úgynevezett zéró toleranciát alkalmaz, és nem teszi lehetővé, hogy a hivatal javítsa ezeket a problémákat, ezért kellett 55 ezer gazdálkodónak kiküldeni hibajavításra. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy az első hibajavításnál nincs büntetés, mindenki korrigálhatja a tévedését, de ha másodszor is hibásan adja be, akkor a hivatal 3 százalékig kijavíthatja, de 3 és 30 százalék között sajnos a tévedés dupláját le kell vonni a támogatásból, 30 százalék fölött pedig ki kell zárni az illetőt a támogatásból.

Ez természetesen bonyolult rendszert jelent, de ez egyúttal magában rejti annak a lehetőségét, hogy az Európai Unió ellenőrizze a támogatásokat. A csatlakozás előtti években úgy történt ugyanis a támogatás kifizetése, hogy először kifizettük a támogatást, és utána ellenőriztük. Most pedig úgy történik, hogy először le kell ellenőrizni meghatározott mintákban és adminisztratív úton, és csak utána történhet a kifizetés. A csúszások tehát ebből adódnak.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem Karsai Péter képviselő urat, hogy elfogadja-e a miniszteri választ.

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm szépen. Miniszter úr is elismerte, hogy ez a rendszer - pláne így a kettő egymás mellett - rendkívül bonyolulttá teszi a pontos adatszolgáltatást. Pontosan ez az egyik indoka annak, amit a gazdák - szerintem - jogos követelése tartalmaz, hogy a falugazdász-hálózatot meg kell tartani, mert ez még a hozzáértő embereknek is eléggé átláthatatlan, nehéz számításokkal terhelt feladat, és a tévedés lehetősége - hogy úgy mondjam - nem adott a dologban. Éppen ezért miniszter úrnak most csak egy újabb kérdést tudnék feltenni: nem gondolja, hogy talán éppen ezért kellene még legalább pár évig megtartani a gazdák mellett a falugazdász-hálózatot, amelyek segítenek ebben a dologban?

Azért nem tudom elfogadni a válaszát, mert igazából ezt szerettem volna hallani öntől. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm. A képviselő úr nem fogadta el a választ, ezért kérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e a miniszteri választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 146 igen szavazattal, 112 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Horváth Zsolt, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az egészségügyi miniszterhez: “Nesze, semmi, fizesd meg jól, avagy mennyi közpénzt pazaroltak el a szocialisták az egészségügy elfelejtett reformjára?ö címmel. Horváth Zsolt képviselő urat illeti a szó.