Készült: 2024.05.15.03:43:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

244. ülésnap (2005.09.12.), 290. felszólalás
Felszólaló Endre Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:17


Felszólalások:  Előző  290  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ENDRE SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is azt gondolom, fontos a jegyzőkönyv számára rögzíteni azt, hogy valóban, a kormány részéről senki nincs jelen a teremben, úgy, ahogy ez már korábban is gyakorlat volt. Most rá lehet fogni arra, hogy kampányol a kormány, és ezért nem dolgozik, ezért nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.

Ez annál is inkább fájó, mert az előzőekben egy kormánypárti országgyűlési képviselő kérését, ha szabad azt mondani, jajkiáltását fogalmazta meg a térségből. Én mint Bács-Kiskun megye 5. számú választókörzetének országgyűlési képviselője, rendkívül rossz néven veszem azt, ha a választókörzetet érintő kérdésben a kormány nem hajlandó még csak szóba sem állni velünk. Rendkívül rossz néven veszem, ha választókörzetem egyik településének alpolgármestere felszólal a parlamentben, és a kormány azt még csak szóra sem érdemesíti. Hozzátéve, hogy mind igaz az, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan hitegették a térségben élőket azzal, hogy az M5-ös autópályán megépül a kunszállási lehajtó, mint ahogy az M5-ös továbbépítése kapcsán Petőfiszállás lehajtójáról is ez fogalmazódott meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt héten csütörtökön képviselői fogadóórámon felkeresett Kónya Mihály, Csólyospálos tanya 530. szám alatti lakos, aki elpanaszolta, hogy a leadott sertései után, minden ígéret ellenére, nem kapja meg az 1800 forintos beígért támogatást. És kérte, kérdezte, hogy mi erre a válasz, miért nem kapja meg. Én is ezt kérdezném a kormánytól, ha valaki hajlandó lenne a vidékről jött országgyűlési képviselők panaszaival foglalkozni. Higgyék el, hogy nem azért ülünk itt, mert nincs más dolgunk, hanem azért, mert a választópolgárok azzal bíztak meg bennünket, hogy ügyeiket az Országgyűlésben képviseljük.

Ha azonban az egyedi felvetést egy kicsit mélyebben boncolgatjuk, akkor arra jövünk rá, hogy valóban a magyar mezőgazdaságot most már hét csapásként éri az a tevékenység, amelyet a Medgyessy-Gyurcsány-kormány az elmúlt időszakban véghezvitt. Hiszen miközben hét lépésről beszélnek, ha visszatekintünk az elmúlt időszak kormányzati tevékenységére, akkor első csapásként mindjárt a koppenhágai megállapodást vehetjük, második csapásként a családi gazdaságok támogatási rendszerének felszámolását, harmadik csapásként az állattenyésztési ágazat tönkretételét, a sertés-, a szarvasmarha-, a baromfiágazat válságára gondoljanak.

Negyedik csapásként érte a mezőgazdaságot a szántóföldi növénytermesztés teljes ellehetetlenítése. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nincs még egy olyan ország, ahol az intervenciós felvásárlási ár alatt történne meg a kereskedés a gabonapiacon. Ötödik csapásként lehet nevezni az idén a zöldség-gyümölcs, szőlészeti-borászati ágazat teljes ellehetetlenülését, hatodik csapásként a falugazdász-hálózat felszámolását, és itt a hetedik csapás, az úgynevezett hét lépés program, amelyre nem is lett volna szükség, ha a kormányzat az előbbi kártételt el nem követi a magyar mezőgazdaságban.

Csak érdekességképpen hadd említsem meg, hogy a mai napirend előtti felszólalásában miniszterelnök úr olyan nemzeti agrárbiztosítási alap létrehozásáról beszélt, egyébként ez is része a hét lépés programnak, amelyet az 1997. évi CXIV. törvény, ami az agrárgazdaság fejlesztéséről szól, 4. §-ának (1) bekezdésében szó szerint és tételesen megemlít. Tehát magyarul: csak a törvényt kellene végrehajtani, nem pedig itt hét lépésről beszélni, dumálni, ahogy a népnyelv mondja a dumakormány tevékenységét.

Nos, visszatérve azt szeretném még önöknek elmondani, hogy az elmúlt időszakban, 2005. március 13-án született meg az az agrármegállapodás, amelyben a miniszter garanciát vállalt arra, hogy 6 milliárd forint értékben 1800 forintos támogatást nyújtanak sertésenként. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi évhez képest az idén is csökken a sertésállomány száma. Ez minden kormányzati ígéret ellenére a sertésállomány csökkentését jelenti. Kérdésem, hogy erről miért nem tájékoztatják a gazdákat, kérdésem, hogy ezzel a támogatási rendszerrel miért nem számolhatnak a magyar gazdák, és a csólyospálosi sertéstartó panaszára ki fog majd érdemben válaszolni.

Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  290  Következő    Ülésnap adatai