Felszólalás adatai

Egy évvel ezelőtt, a 2009. évi zárszámadási törvényjavaslat vitájában még úgy gondoltuk, hogy az Orbán-kormány megszerezte azokat az ismereteket, amelyek alapján már a gazdasági elemzőkhöz hasonlóan képes értékelni Magyarország állapotát, és elismeri a válságkezelés érdekében a korábbi kormányok által benyújtott korrekt, szakszerű törvényjavaslatot, és bíztunk abban, hogy a kormány a jövőben is ehhez hasonlóan fogja látni a gazdaságpolitikai összefüggéseket, és magas szakmai színvonalú előterjesztést tesz az Országgyűlésnek. Be kell látnom, tévedtünk. Persze kiderült ez már a 2009. évi zárszámadás későbbi vitájában, de a 2010. évi zárszámadási törvényjavaslatban még ezen is túltesznek - ebben egészen elképesztő dolgokat kíván a kormány törvénybe foglaltatni, például azt, hogy a Bajnai Gordon által vezetett szocialista kormány költségvetésében hamis adatok szerepeltek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánypárti többség jelen körülmények között bármit törvénybe foglalhat, a leglehetetlenebb csúsztatásokat, tévedéseket, ellentmondásokat is, de az a rossz hírem van, hogy ettől még a tények és a múlt nem változnak meg, nem válnak valósággá. Legfeljebb annyit érhetnek el vele, hogy a saját szakmai és politikai hitelük lejáratása mellett a Magyar Köztársaság költségvetésének végrehajtásáról készített törvényt egyszerű pártpolitikai dokumentummá silányítják ahelyett, hogy az Országgyűlés szakmaiságát és hitelességét erősítenék.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő zárszámadás koncepciós gondolata az, hogy a 2010. évre vonatkozó költségvetés számai megtévesztőek, a hiány akár 7 százalék felett is alakulhatott volna, ha az Orbán-kormány nem teszi meg az általa szükségesnek gondolt intézkedéseket. Hol itt, hol ott bukkan fel ez a motívum a normaszövegben, az indoklásban pedig olyan mondatok, amelyek a felelősséget igyekeznek a Bajnai-kormányra hárítani. Az adatok ugyanakkor cáfolják ezeket az állításokat.

(12.20)

A hazugság akkor is hazugság marad, ha zárszámadási törvénybe foglalják. A 2010. május 29-én hivatalba lépett második Orbán-kormány ugyanis a nemzetközi gazdasági válságból kifelé tartó, fenntartható növekedési pályához közelítő gazdaságot örökölt. A Bajnai-kormány által megkezdett válságkezelés nyomán Magyarország elindult a világgazdasági krízisből kivezető úton, a gazdaság növekedni kezdett, a külföld bizalma helyreállt, az országot segélyek nélkül, a pénzpiacokról is finanszírozni lehetett. A költségvetési hiány mértéke pedig nem a Bajnai-kormány nemzetközi szervezetek által is ellenőrzött költségvetése, hanem a Matolcsy-féle elhibázott gazdaságpolitika miatt növekedett és növekszik tovább.

Az Orbán-kormány több száz milliárd forintnyi adóbevételt engedett el egy igazságtalan és szakszerűtlen adórendszer-átalakítással, rontotta a forint árfolyamát, és drágította a hiteleket, rombolta az ország nemzetközi megítélését, növelte a foglalkoztatás költségeit, és megszüntette a költségvetés átláthatóságát. A GDP növekedése jól jellemzi a gazdaságpolitikát. Az előző kormányzat sikeres válságkezelése, a stabilizálás eredménye megindította az országot a növekedés útján, majd az új kormány a korábbi pályáról elfordította ezt az irányt, aminek az ország azonnal meg is fizette az árát. Ezzel együtt a tervezett 0,9 százalékos GDP-csökkenés helyett 1,2 százalékos gazdasági növekedés volt regisztrálható az év egészére.

Lehetőségünk lett volna 2011-ben és a következő években ennél nagyobb mértékű növekedésre is, de az elhibázott Matolcsy-féle gazdaságpolitika miatt úgy tűnik, Magyarország tartósan beszorul az 1-1,5 százalékos növekedési sávba. És csak halkan jegyzem meg, hogy ez az 1,5 százalék könnyen egy optimista tervezési elképzelés lehet, mert a 2012-es tényszámok még az 1,5 százalékos pozitív növekedést sem fogják alátámasztani.

A költségvetési politika legfontosabb elemének a hazánk számára előírt és elfogadott 3,8 százalékos hiány által meghatározott mozgástér bővítését tekintette az Orbán-kormány. Csak több nemzetközi kudarc ébresztette rá az új kormányt, hogy a deficit nem növelhető 7 százalékra. Csak a magyar közvéleményt lehet ideig-óráig szédíteni azzal, hogy ha az Orbán-kormány nem lenne, nem cselekedne, akkor a folyamatokból ez a szám kerekedne ki. Szánalmas kísérletek érhetők tetten a zárszámadásban, hogy kommunikációval fedjék el a megszorítások tényét. Példálózva felsorol a törvényjavaslat mintegy 330 milliárdos eltérést a tervtől, miközben a kormány állítása szerint az 1100 milliárdot is meghaladta volna a többlethiány.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindez pártpolitikai, hatalmi szempontból érthető, hiszen az új kormány minden, egyébként nem a tárgyévet terhelő tételt szeretne a korábbi időszakra elszámoltatni, mert éppen elég problémát okoz ő maga a költségvetésben. Nyilvánvalóan nem szeretnék, ha a folytonosság jegyében akár az első Orbán-kormány döntéseinek következményeiért is most kellene helyt állniuk. A nagy igyekezetben azonban elvétette a célt a kormányzat. Nem sikerült hozni a 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt. Ez 4,2 százalékra teljesült, pedig ezt még maga Orbán Viktor miniszterelnök is megígérte. A látszólag nem a magánszemélyeket terhelő különadók beépültek az árakba, és ahogy az várható volt, végül a lakosság fizette meg a bankokra, a távközlési és energiaszektorra, valamint a bolti kiskereskedelemre kivetett sarcot. Az infláció ennek megfelelően nem is a 4,1 százalékos szint körül alakult, annak mértéke az év egésze tekintetében 4,9 százalék volt.

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Egy udvariatlanságot követek el önnel szemben, de nem akarok egy másikat, nézze el nekem. Még körülbelül 23 percig tartana a beszéde, ezért engedjék meg, tisztelt Országgyűlés, tisztelt képviselőtársak, hogy nagy tisztelettel köszöntsem a díszpáholyban helyet foglaló Gao Jian asszonyt, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetét. (Taps.) Köszönöm szépen.

Kérem, képviselő úr, folytassa! Elnézését kérem.

BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja nevében: Köszönöm, elnök úr. Az infláció alakulására bizonyosan hatott a kormány vezető politikusainak számos nyilatkozata is, amelyek komoly forintárfolyam-romlást váltottak ki, illetve jelentős veszteségeket okoztak az adósságon keresztül az államnak, az adósi pozícióban lévő vállalkozásoknak és devizaadós magánszemélyeknek. Persze, a jelenlegi kormány nem törekszik arra, hogy a költségvetésben azonnal bemutassa azokat a kötelezettségeket, amiket lépései eredményeznek, eredményezhetnek. Nincs nyoma a közel 60 milliárd forint értékben elterelt magán-nyugdíjpénztári tagdíjak visszapótlási kötelezettségének. Természetesen nincs fedezete a telekommunikációra kivetett pluszadó európai uniós jogszabályok ellenére történt felhasználásának várható szankciójára, és mint tudjuk, a 98 százalékos különadót még a magyar Alkotmánybíróság is eddig már kétszer alkotmányellenesnek találta.

Így lett az államadósság 80,2 százalék. Ebben az értékben azonban szintén benne foglaltatik az a mintegy ezermilliárd forintnyi MNB-nél elhelyezett betét, amely még az előző kormányzatok által kötött IMF-európai uniós hitel fel nem használt forrásaiból képződött. A válság ideje alatt kétséget kizáróan megvédte az országot, és segítette a kilábalást ez a megállapodás. Az Orbán-kormány első intézkedései között volt, hogy bárdolatlan módon kiebrudalta e nemzetközi szervezeteket. Eközben a pénzükből MOL-részvényeket vásároltak, 10 százalék szavazatért 20 százalék részesedést. Most pedig éppen annak a biztonsági tartaléknak a visszafizetésével kérkednek, mint államadósság-csökkentés, amelynek a megszerzését nem támogatták. Ezzel a tartalékkal korrigálva az államadósság 3,6 százalékkal kisebb, 76,6, százalék lett volna 2010 végén.

A külgazdasági folyamatok is ugyanezt a kettősséget mutatják, mint a növekedési adatok. Az év egészében igen jelentős mértékben túlteljesültek az export-import növekedésére vonatkozó tervek. A 3, illetve 2 százalékos prognózis helyett 14, utóbbi 12 százalékos bővülést mutat, a robusztus növekedés az év első felében valósult meg, 2,2 százalékkal hozzájárulva a GDP emelkedéséhez. Itt a valódi eredménye a Bajnai-kormányzat működésének. Exportvezérelt gazdaság a motorja a válságból való kilábalásnak, és nem valami homályos fogyasztásösztönzés a tehetősebbek körében.

A foglalkoztatás változatlan szintű, a munkanélküliség nyilván a korábban inaktívak bejelentkezése miatt 11,2 százalékra emelkedett. A funkcionális kiadások költségvetésen belüli aránya szinte változatlan. A jóléti kiadások a főösszeg 61,5 százalékát teszik ki, az államadósság törlesztése 8,5 százalékra rúg. Átcsoportosulás a tervhez képest figyelhető csak meg. A gazdasági funkciókra 14,3, 1,3 százalékkal, az állam működésére 15,3, 1 százalékkal több jutott, mint azt eredetileg meghatározták. Ennek beszédes példája a létszámgazdálkodás. Csak miniszterből van kevesebb. Az állami vezetők, államtitkárok, helyettes államtitkárok száma számottevően szaporodott. Nőtt a kormány- és köztisztviselők száma, amely elérte a 251 ezer főt. Az 5 ezer fős létszámbővülést, még egyszer, érthetően mondom, az 5 ezer fős létszámbővülést csak árnyalja, hogy annak mintegy ötöde a kiszervezések megszüntetésének hatása.

A bevételi tervszámok több mint 400 milliárd forinttal túlteljesültek, míg a kiadási oldalon mintegy 30 milliárddal ezt is meghaladó mértékű a túllépés. Az adóbevételeknél a különadók 330 milliárdos többlete ellensúlyozta a részben ezek miatt elmaradó társasági nyereségadó hiányát, és kiegyenlítette az új kormány intézkedései következtében csökkenő illetékbevételeket, a különféle eltörölt kisadók megszűnt előirányzatait és a személyi jövedelemadó alulteljesítését. Kiadási oldalon viszont, kiemelten a fejezeti kezelésű előirányzatoknál, 720 milliárd forinttal többet költöttek az eredetileg meghatározott forrásoknál. Azzal együtt, hogy a megalapozatlan ígéretekből, emlékeznek a kampányukra, a gazdaságtalan kisposták, vasúti szárnyvonalak, kisiskolák újranyitása, lényegében csak mutatóba valósult meg néhány, a beszámoló mélyen hallgat e durva túllépések okairól.

Persze, ezt a költekezést a költségvetés, hangsúlyozom, még a Bajnai-kormány által elfogadott költségvetés alapján, közel 300 milliárd forintos tartalékainak felhasználása, tehát a gondos és óvatos tervezés jelentősen tompította.

(12.30)

Megfordult egy kedvező folyamat is, a költségvetés maradványa az előző kormányzat alatt lassú csökkenésnek indult, amely most ismét növekedni kezdett. Az 568 milliárd forintos feladattal terhelt és az 53 milliárd forintos szabad maradvánnyal összesen 621 milliárd forintnyi áthúzódó pénzügyi kötelezettséggel zárta első évét a kormányzat. Az adósságszolgálat a tervezett mértékben, 1136 milliárd forint ráfordítással realizálódott, az államadósság 530 milliárd forinttal emelkedett, 20 000 milliárd forint felett zárt. Az uniós kapcsolatok immár hagyományosan pozitív egyenleget mutatnak.

Dacára a kormányváltást követő revíziós törekvéseknek, a költségvetésen belül 805 milliárd forint európai forrás került bevonásra, ami 160 milliárd forinttal meghaladja a tervezett mértékét, és ehhez közel 227 milliárd hazai társfinanszírozás párosult. Engedjenek meg itt egy közbevetőleges megjegyzést: Dancsó képviselőtársam a Fidesz vezérszónokaként, ha jól értettem a szavait, afölött kesergett, hogy ez a szám, amit most mondok, mennyire túlteljesült a tervhez képest, és ez milyen nehézség elé állította az önkormányzatokat a saját erő előteremtésével. Halkan jegyzem meg, örülni kellene, képviselő úr, polgármesterként is, hogy az előző kormány fejlesztéspolitikájának következtében olyan lehetőségek nyíltak meg - hangsúlyozom, nem politikai alapon, nem politikai megkülönböztetés alapján - olyan önkormányzatok előtt is, amelyeknek fideszes vezetése volt, úgyhogy ezeket a lehetőségeket szerintem hosszú időn keresztül emlegetni fogják a jelenlegi eredmények és a jelenlegi helyzet alapján.

A költségvetésen kívül jellemzően agrártámogatások is mintegy 20 milliárd forinttal magasabban, 297 milliárd forint értékben alakultak. Az európai tagdíjak szintén 10 milliárd forinttal meghaladták az előirányzott mértéket, 230 milliárd forintot tettek ki. A nyugdíjalap bevétele 2915 milliárd forint volt, ebből a járulékbevétel 2226 milliárd forint, 689 milliárd forint pedig támogatás és egyéb hozzájárulás a nyugdíjkasszából fizetett nyugdíjszerű ellátások finanszírozására. A kiadások 2918 milliárd forintot tettek ki, amelyből 2591 milliárd forint volt a nyugellátás összege. A járulékfizetés és a járadékfizetés egyenlegét javítja az a 130 milliárd forint, amelyet a szolgálati és más, az öregségi nyugdíjidőpont előtt nyugalomba vonulók miatt az alapnak megtérítenek. Tehát az öregségi nyugdíj 2461 milliárd forintot igényelt, ami 235 milliárd forintnyi hiányt mutat a tisztán járulékbefizetésekből való finanszírozáshoz képest.

A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások miatt a járulékbevételek háromnegyede esetében csak azok 75 százaléka lenne a hosszú távú kiadási kötelezettség változatlan feltételek mellett; tudom, ez egy jelentős leegyszerűsítése a problémának. Tehát a kiadás 2105 milliárd forintra csökkenne, ami már pozitív szaldót eredményezne. Ebből látszik, hogy a nyugdíjak megmentéséhez - idézőjelben, ahogy önök szokták mondani - köze nincsen a jelenlegi kormány politikájának, saját, utat tévesztett gazdaságpolitikáját akarja a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokból finanszírozni az Orbán-kormány, a hosszú távú hátrányokat pedig ráterhelik a következő tíz kormányra. A nyugdíjemelés mértéke 4,1 százalék volt, amelyet év közben 0,6 százalékos korrekciós emelés követett. Az összesen 4,7 százalékos növelés azonban elmarad a 4,9 százalékos fogyasztói árnövekedéstől, és persze a különbözet kompenzálásáról sem gondoskodik a beszámoló, pedig ezzel kapcsolatban kifejezetten kíváncsi lennék a miniszterelnök úr véleményére.

Az önkormányzatok 2010-ben 3731 milliárd forintos bevételből gazdálkodtak. Tevékenységükre jellemző adat, hogy a forrásból 557 milliárd forint hitelviszonyon alapuló bevétel volt. Az összadósságuk 22 százalékkal, 1248 milliárd forintra emelkedett, számszerűen 225 milliárd forinttal nőtt egy év alatt. Bár Budapest rendelkezik a legnagyobb tartozással, az mérlegfőösszegének egyharmadát sem éri el, míg számos település - például Esztergom, Pécs, Hódmezővásárhely, Budapest V. kerülete - akár mérlegfőösszegét meghaladó adóssággal is rendelkezik, egyes megyei önkormányzatok - például Pest megye - pedig a fizetőképesség határán mozognak, lényegében fizetésképtelenek.

A bajok még csak most kezdődnek, mert a hitelkorlát megkerülésével tömegesen kibocsátott kötvények türelmi idő utáni törlesztése rövidesen aktuálissá válik, ami bedöntheti ezeket az önkormányzatokat. S ha lehet még rontani a helyzeten, a sokszor devizaalapon felvett hitelek árfolyamváltozása jelent majd olyan tehernövekedést, ami megadja ezeknek a felelőtlen településeknek a végső lökést a csődhöz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék 2010. évi vizsgálata igen visszafogottan értékeli a makrogazdasági pályát befolyásoló kormányzati döntések hatásait. Nem is kritizálja, de alá sem támasztja a kormány felelősségelhárító megnyilatkozásait. Reálisan valószínűleg nem is várhatunk ennél többet egy szakmai tisztességét megőrizni próbáló intézménytől, miután függetlensége komoly csorbát szenvedett.

A jelentés szerint a központi kormányzati struktúra átalakítása érdemben rontotta az átláthatóságot, a szerkezetváltás miatt romlott az adott területek beszámolóinak megbízhatósága. Az érintetlen területek tevékenysége változatlan színvonalúnak minősül, az átszervezéssel érintett területek megbízhatósága 75 százalékról 66 százalékra csökkent, közel 10 százalékkal, ezzel párhuzamosan a korlátozással elfogadott mérlegek aránya 19 százalékról 26 százalékra nőtt. Az elutasított mérlegek aránya 6-ról 8 százalékra emelkedett.

Nem értettem a fideszes hozzászólók dicsérő, önmagukat tömjénező hozzászólásait, mert az Állami Számvevőszék jelentése, amelyet Nyikos elnök úr itt az előbb megmutatott, azt hiszem, éppen Szijjártó Péternek, hogy talán olvasta-e, nekik is el kellett volna mélyedni ebben a jelentésben, és ezeket a számokat megvizsgálva valószínűleg nem ragadtatják magukat győzelmi jelentésre.

Komoly kritikával illetik a számvevők az európai uniós pályázatok kezelését. A kormányváltás utáni intézkedések a határidők betartásánál az átfutási idők korábbi mértékhez képest indokolatlanul jelentős késedelmét okozták. Pályázatokat vontak vissza és töröltek, a módosítások esetén pedig nem volt nyomon követhető azok hatása. Az ÁSZ véleményalkotása során nem tudott felülemelkedni a részleteken, és nem vette górcső alá az új kormányzat gazdaságpolitikáját. Ezzel jelentős űrt hagyott annak értékelésében, nem töltötte be társadalmi szerepét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A zárszámadásnak rendes körülmények között objektív, szakmai visszajelzést kell adnia a tervek megvalósulásáról annak érdekében, hogy a jövőbeni tervezés és végrehajtási folyamatok során az esetleges hibák, hiányosságok elkerülhetők legyenek. Ha viszont a zárszámadást az Orbán-kormány rövid távú politikai haszonszerzés érdekében pártpolitikai célokra kívánja használni, ahhoz az MSZP nem kíván asszisztálni. Az MSZP mindezek alapján a törvényjavaslat elfogadását nem támogatja, mert a zárszámadás a konkrét adatok figyelmen kívül hagyásával nem a valós folyamatokat és összefüggéseket mutatja be a 2010. évi költségvetés végrehajtása során. Az MSZP ugyanakkor felhívja a kormány figyelmét, hogy az Állami Számvevőszék által megfogalmazott észrevételeket a jövőben vegye figyelembe.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)