Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ügyrendi bizottság most tárgyalandó általános érvényű állásfoglalása tulajdonképpen két sarkponti kérdésre kíván válaszolni. Az egyik kérdés, hogy a Házszabály 91. §-ában szabályozott kérdés voltaképpen hány kérdés. Ez azért merül fel problémaként, mert az MSZP álláspontja szerint azokban az ügyekben, amelyekben a szocialisták az ügyrendi bizottság állásfoglalását kérték, különböző kormánytagok a nekik feltett kérdés keretében számos alkérdést is kaptak, és külön-külön valóban nem mindenre történt tételes válaszadás.

A másik kérdés, amire az ügyrendi bizottságnak válaszolnia kellett, hogy az írásban feltett kérdésekre való válasz megadható-e összevontan. Az ügyrendi bizottság abból indult ki, hogy a Házszabály 91. §-ában meghatározott kérdés az országgyűlési képviselők informálódásának házszabályi eszköze. Annak eldöntésében, hogy a kérdés lehet-e egyszerre több kérdés, részben eligazít minket a Házszabály szövegezése, nevezetesen az egyes szám használata, de ennél még fontosabbak azok a rendelkezések, amelyek a kérdés tárgyalására vonatkoznak. Abból a rendelkezésből ugyanis, hogy a kérdés elmondására két perc áll rendelkezésre, és ugyancsak két perc a válaszadás ideje is, következik, hogy a Házszabály nem több kérdésben gondolkodik.

Az a további rendelkezés, amely az írásban feltett kérdés megválaszolására rövid, 15 napos határidőt szab meg, ugyancsak hasonló következtetést alapoz meg. A Házszabály 91. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni.

Ez a rendelkezés is azt tükrözi, hogy a Házszabály kérdésenként mindig egy kérdésben gondolkodik, hiszen a tárgy megjelölésének pontosan az a funkciója, hogy a kérdezett számára összefoglalóan megjelölje a megválaszolandó problémát.

Az ügyrendi probléma értelmezése szempontjából az is mérlegelendő, hogy az országgyűlési képviselő ugyanannak a kérdezettnek külön-külön több kérdést is feltehet úgy, hogy ezeknek a kérdéseknek a feltételére és megválaszolására kérdésenként két perc áll rendelkezésre, illetve írásbeli kérdés esetén úgy, hogy külön-külön 15 napos válaszadási lehetőség keretében tudjon a kérdezett pontos és mindenben kielégítő választ adni.

Az alapos és megbízható információszerzés szempontjából is ez az út az ésszerű.

Tulajdonképpen mind a kérdést feltevő, mind a megkérdezett szempontjából garanciális követelmény, hogy a kérdések feltételére és megválaszolására a két-két perc, illetve az írásbeli kérdés megválaszolására a 15 napos határidő kérdésenként külön-külön álljon az érintettek rendelkezésére.

Mindezekből következően az ügyrendi bizottság akként foglalt állást, hogy a Házszabály 91. §-ában szabályozott kérdés egy, a kérdésnek minősülő indítvány címszerűen megjelölt tárgyára vonatkozó, azaz a Ház gyakorlata értelmében az önálló indítvány címében megjelenő kérdés. Természetesen az ügyrendi bizottság állásfoglalása nem áll útjában annak, hogy a kérdés részletes kifejtése során az érvelés keretében a kérdező további kérdéseket fogalmazzon meg. Ezek azonban a kérdés címében megjelölt tárgy szerinti kérdés részének tekintendők. Az, hogy a kérdezett a kérdésre adandó válasz során a kérdező által kifejtettekre és a kérdésben megfogalmazott részkérdésekre mennyiben tér ki konkrétan, tartalmi és nem ügyrendi kérdés. A kérdezett a kérdésből fakadó válaszadási kötelezettségének egy egységes érdemi válasszal eleget tehet.

Ami a másik problémát illeti, nevezetesen a különböző kérdésekre adandó együttes válasz lehetőségét, az ügyrendi bizottság egyrészt abból indul ki, hogy a kérdés információ szerzésére irányuló jellege - szemben például az interpellációnak az alkotmányos felelősség kérdésének felvetését magában foglaló jellegével - elvileg nem zárja ki azt, hogy az információ adására együttesen kerüljön sor. Emellett az ügyrendi bizottság vizsgálta a Házszabály eljárási rendelkezéseit is. Ebből következően a szóbeli kérdésnél az eljárási kérdések szigorúan előírt sorrendje az együttes válaszadás lehetőségét valóban kizárják, írásbeli kérdésnél azonban a Házszabály ilyen természetű előírásokat nem tartalmaz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Befejezem, elnök úr. Ebből következően az írásban feltett különböző kérdések együttes megválaszolása nem sérti a Házszabályt, és ugyanez az irányadó arra az esetre is, ha a kérdéseket eredetileg a kormány több tagjához intézték, de azokra egy kormánytag válaszol.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)