Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is azzal kezdeném, hogy talán így kellene működnie a parlamentnek. Még ha nem is értünk egyet, meg vannak egymásra bekiabálások, akkor talán így kellett volna az elmúlt időszakban, mondjuk, a rabszolgatörvénynél is a vitát lefolytatni, hogy a kormánypárt képviselői ilyen szép számmal benn ülnek. Elmondják a véleményüket, az adott államtitkár végigüli a vitát, amit az elmúlt években nem sokszor tapasztaltunk, és ez legyen egy dicséret államtitkár asszonynak, hogy nem szoktuk azt tapasztalni a kormány részéről, hogy ha mondjuk, órákat itt ülünk, 11 óra óta egy törvényjavaslatnál, akkor a kormánypárt részéről végigüli, és még netalántán reagál is a vita közben. Így kellene, hogy a következő időszakban is ez így folytatódjon. A másik, hogy többször elmondtuk, hogy attól függetlenül, hogy a kormánypárt részéről azt mondják, hogy végül is az ő csomagjuk a legjobb és a leghatásosabb, attól függetlenül azt gondolom, hogy kritikát és javaslatokat az ellenzék részéről lehet tenni, és elfogadható is lenne.

Én ötödik éve ülök itt, és többször elmondta államtitkár asszony is egy-egy családtámogatási törvénynél, hogy adjunk be módosítókat, és ha azok a módosítók olyanok, akkor a kormány megfontolja. Nem mondanám azt, hogy az elmúlt öt évben vagy az elmúlt kilenc évben csak olyan módosító javaslatokat tett az ellenzék, amit ne lehetett volna megszavazni, vagy ne lettek volna olyan pontjai, amit támogatni lehetett volna.

És pont arra reagálnék, hogy Hoppál Péter képviselőtársam mondta azt, hogy nincsen az ellenzéknek ötlete akár a családtámogatási rendszer módosítására. De van! Én tudom, hogy a Párbeszéd is adott be külön egy csomagot, a DK is adott be külön egy csomagot, mi meg tegnap nyújtottuk be. És akkor tényleg pont szerint hadd ismertessem, és higgyék el, hogy vannak… Én azt mondom, hogy az egész csomagot támogatni kellene, és mi azt mondjuk, hogy a gyermekvállalás… Hozzáteszem, hogy mindenki tegye a szívére a kezét, tudja nagyon jól, hogy a gyermekvállalást nem pénzért teszi az ember. Ebben egyetértünk, hogy a magyar ember szereti a családját, és szereti a gyerekeket, ebben szerintem egyikünk között sincsen vita. Az, hogy hogyan kellene a magyar családokat támogatni, a között már vitatkozhatunk, meg lehet ellentét.

Elmondtam már tegnap is a napirend előttimben, hogy ez a törvénycsomag, amit mi benyújtottunk, három részre tagolható. Az első része a gyermekvállalás támogatásáról, valamint a gyermeknevelés és a munkavállalás összehangolásáról szól, 8 alpontja van. A gyermekgondozás és a közeli hozzátartozók ápolásának támogatása a 2. pontja, ennek is 8 alpontja van. A 3. része pedig a lakhatás támogatásának megteremtése. És akkor menjünk végig pontonként!

Az első a gyermekvállalás támogatása, valamint a gyermeknevelés és a munkavállalás összehangolása. Mi kezdeményeztük, hogy az anyasági támogatást, amely már 11 éve nem változott  amit akkor kap az édesanya, amikor megszüli gyermekét , emeljük fel 300 ezer forintra. Ezt az összeget két részletben fizessük ki. Az elsőt már akkor kaphassa meg az édesanya, amikor még a várandóssága szakaszában van, a második felét pedig, amikor megszületik a gyermek. Ez azért is fontos, mert ezek az összegek reálértékben nagyon sokat veszítettek az elmúlt évek során, és azért egy 300 ezer forintos összeg, ha megszorozzuk, hogy egy évben 90 ezer gyermek születik, nem rengeti meg a magyar költségvetést. Egy 300 ezer forintos pénzösszegnél már elég komolyan be lehet vásárolni az újszülött gyermeknek.

A 2. pontja ennek a csomagnak a gyermek születése után az apáknak járó pótszabadság megduplázása. Erről már nagyon sokat beszéltünk, hogy mennyire kellene támogatni azt, hogy több munkát, több feladatot vállaljanak az édesapák a gyermeknevelésben, és ez mekkora segítség lehetne a családoknál, legfőképpen akkor, amikor az újszülött hazakerül a családba. Azt gondolom, hogy a legszebb és a legnehezebb időszakát tudja egy család átélni, és ebben a gyönyörű időszakban mind a kettőnek, az anyának és az édesapának is részt kellene vállalnia.

A 3. pont, amiről már beszéltem, ez a meddőségi kezelések számának és állami támogatásának növelése. Azt gondolom, hogy ebben egyetértünk államtitkár asszonnyal, hogy mivel egyre növekszik ezeknek a pároknak a száma  és nemcsak Magyarországon, hanem Európában és világviszonylatban is a fejlett országokban , akkor nem lehet elég pénzt erre a csoportra költeni, mivel itt van a legnagyobb potenciálja a vágyott gyermekek megszületésének.

(17.50)

A következő pont a gyermek napközbeni ellátását biztosító, köztük a munkahelyen is elérhető férőhelyek érdemi növelése, a bölcsődei férőhelyek kialakításának meggyorsítása, és ehhez szorosan kapcsolódik a következő pont, ez a bölcsődei és óvodai nyitvatartás rugalmassá tétele. Pontosan arról beszélünk, amikor a köztisztviselőknek a mostani, március 1-jétől életbe lévő törvénymódosítás által 6 óra 45-re kell a munkahelyre bemenniük. Én nem gondolom, hogy tömegével lennének ma Magyarországon azok az intézmények, ahol azt tapasztalhatnánk, hogy mondjuk, 6 órakor egy gyermeket intézményben elhelyezhetne az édesanyja vagy az édesapja. Szóval, ezt a rugalmas nyitvatartást, azt gondolom, alapvetően meg kellene oldani.

A következő pont ugyebár egy fájó rész, a bölcsődei gondozási díj eltörlése, amit önök vezettek be, a kisgyermeket nevelők eddiginél is nagyobb munkahelyi védelme a gyermek hatéves koráig. Én azt gondolom, hogy ez a munka törvénykönyvének a változtatására vezethető vissza. Nagyfokú védelmet kell biztosítani azoknak a családoknak, ahol dolgoznak az édesanyák és az édesapák is.

Az utolsó pontja ennek a csomagnak az élettársi viszonyban élők számára is biztosítani a támogatásokat és kedvezményeket. Ezt azért emeltük ki, mert most a született gyermekek 42 százaléka élettársi viszonyból származik, és ha jól vettem ki, a babaváró programnál is kikötés lesz, hogy házasságban kell élniük a pároknak ahhoz, hogy ezt a támogatási rendszert igénybe vehessék. Mi nem szeretnénk család és család között különbséget tenni, én azt gondolom, ha élettársi viszonyban vállalnak gyermeket, azt legalább ugyanolyan családnak kell tekintenünk, mintha házasságban vállalják.

A másik nagy csoportkör a gyermekgondozás, a közeli hozzátartozók ápolásának támogatása, ez is nyolc alponttal rendelkezik. Az első pontja az alanyi jogon járó családi támogatások, amit 2008-ban emeltek utoljára, 2008-ban a szocialista kormány; a családi pótlékról, a gyesről, gyetről beszélünk. Itt is azt mondom, hogy elértéktelenedett ez a támogatási rendszer. Itt még külön kiemelném a minimálnyugdíj megemelését, ami 28 500 forint, és minden szociális támogatást ebből számolunk ki. Nagyon fontos lenne, hogy ez az összeg végre megemelésre kerüljön, és pótoljuk most már azt az elvesztegetett 11 évet, ami alatt ez lényegében lassan elértéktelenedik.

A következő pontja: az iskolakezdéshez plusz egyhavi támogatás bevezetése, ezt plusz családi pótléknak mondhatnánk. Már volt ilyen, hogy 13. havi családi pótlék. Itt engedjék meg azt, mert Hoppál Péter képviselőtársam elmondta, hogy ugyebár ingyen kapják a gyerekek a tankönyvet. Ha megnézik, vannak ilyen felmérések, hogy a szülőket megkérdezik, és a megkérdezett szülők 80 százaléka mondja azt, hogy inkább fizetne a tankönyvért, csak hogy jó minőségű tankönyvet kaphasson (Gréczy Zsolt: Így van!), és szabadon választott tankönyvből tanulhatna a gyermeke. Én azt gondolom, hogy ha ilyen magas arányban mondják azt a szülők, hogy nekik jobb lenne ez a fajta rendszer, akkor megfontolandó lenne a kormány részéről, hogy ezt meghallgassák. A másik meg, hogy az ingyenes tankönyv 12 ezer forintig jár, 12 ezer forint fölött ki kell fizetni minden szülőnek, és azért gyakorló édesanyaként tudjuk, hogy mondjuk, egy nyelvkönyvet megvenni 5-6 ezer forintba is kerülhet, és csak egy könyvről beszélünk. Lényegében ez az ingyenes tankönyv sem igaz.

A másik pontja ennek az intézkedéscsomagnak az egyedülállók és a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családi támogatásoknak a kiemelt támogatása. Igen, tudom, azt fogják mondani, hogy ezt a múlt évben, év végén rendezték. Önök is tudják, hogy ez nem igaz. Elő kellene venni azokat a módosító javaslatokat, amiket beadtunk, megfontolásra ajánlom, szerintem le kellene porolni és támogatni kellene.

A családi adókedvezmény igazságossá tétele oly módon, hogy támogatásként az is megkapja a teljes összeget, aki most nem tudja ezt érvényesíteni a jövedelméből, mivelhogy nincsen annyi jövedelme. Mostani hír a KSH-ra hivatkozva, hogy mekkorák a bérszakadékok, mondjuk, Budapest és a keleti országrész között, és ha azt nézzük, hogy ma, most az APEH honlapján fellelhető adatok szerint a munkavállalók milyen béren vannak bejelentve, akkor azt látjuk, hogy közel 50 százaléka a munkavállalóknak ma Magyarországon minimálbéren van bejelentve.

A fogyatékos személyek közlekedési támogatásainak megújítása és emelése: ez a támogatás, amit már ugyanúgy, mint a családi pótlékot, hosszú évek óta nem emeltek. A gyermekegészségügyi ellátásokra fordított források növelése, a gyermekorvosi és védőnői rendszer megerősítése: ezt elmondtam az előző felszólalásomban is, hogy a gyermekorvosok több mint fele már betöltötte a 60 évet és körülbelül 20 százaléka, egyötöde az orvosoknak már 70 év fölött jár. Komoly krízis előtt állunk, ami azt jelentheti, hogy lassan tömegével kerülnek ki olyan gyermekorvosi körzetek, ahol már nem tudják ellátni ezen feladatokat.

Az utolsó pontja ennek az intézkedésrésznek a rászoruló gyerekek ingyenes étkeztetésének kiterjesztése a középiskolai évfolyamokra is. Többször elmondtuk, hogy egy gyermek nem 14 éves koráig gyermek, hanem 18 éves koráig, és rászorultsági alapon ezt figyelembe kellene venni.

A harmadik intézkedési csomag a lakhatás köré tevődik, ennek is nyolc alpontja van. Az első és az egyik legfontosabb: a kisgyermeket nevelő családok kilakoltatásának tilalma. Én szomorúan vettem tudomásul, egy írásbeli kérdést adtam be, hogy hadd tudnánk meg, hogy az elmúlt években hány kisgyermeket kellett azért elszakítani a családjától, mert kilakoltatták. (Varju László: Bizony!) Sajnos, visszautasította államtitkár úr, a kérdésemre nem adott választ. Lényegében azt mondta, hogy ilyen adattal ők nem rendelkeznek, amit mi nem hiszünk el, és szerintem ez az elsődleges cél kellene hogy legyen, hogy gyermeket nevelő családokat soha, semmilyen körülmények között nem lehet kilakoltatni, és pontosan a legnagyobb trauma meg az, amikor még a gyermeket emiatt ki is emelik a családból.

A következő a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás visszaállítása. Tudjuk nagyon jól, a szociális ellátórendszer átalakításakor önök elsőként szüntették meg ezt a két támogatási rendszert.

A harmadik a hajléktalanság kezelése, a hajléktalan emberek önálló és fenntartható lakhatáshoz jutásának biztosítása. Pontosan a napokban olvastunk róla, hogy az elfogadott büntető hajléktalantörvény megbukott teljes mértékben, és azt gondolom, hogy ez az a törvény, ami rávilágít, hogy mennyire kegyetlenül tudnak a legrászorultabbakkal bánni.

A gyermekvédelmi szakellátásból kikerült fiatal felnőttek támogatásának növelése, a szociális bérlakásrendszer kialakítása, jó minőségű, megfizethető, köztulajdonban lévő bérlakások kialakítása. Több ellenzéki politikustársam beszélt már arról, hogy akár az albérleti piacon milyen helyzet van ma Magyarországon a nagyvárosokban, és mennyi idő kell ahhoz, 20-30 év, mire egy fiatal önálló lakáshoz jutna, és az egyik legjobb módszer az albérlettámogatás és a szociális bérlakásépítési program kellene hogy legyen Magyarországon. Még közel nem mondhatjuk azt, hogy sikeresek vagyunk, mert közel 40 ezer új lakásnak kellene épülnie Magyarországon ahhoz, hogy a lakásoknak a minősége fenntartható legyen, közben meg másik része is van, amiről nem beszéltünk a nap folyamán, hogy körülbelül 550 ezer olyan lakás van ma Magyarországon, ami meg teljesen üresen áll. Korszerű lakás-előtakarékossági rendszer újbóli bevezetése, itt beszéltünk a lakás-takarékpénztárak megszüntetéséről.

Az utolsó pontja az intézkedéscsomagunknak az állami támogatások kiszélesítése. A meglévő lakások felújításához, energia-korszerűsítéséhez folyamatosan minden évben megjelenik a Habitatnak az a jelentése, ami a lakásszegénységről, a lakásállomány állapotáról szól. Én azt gondolom, hogy egy teljesen politikától független szervezet adja ki ezt a jelentést, egyre mélyülő lakásszegénységről olvashatunk évről évre Magyarországon, és ezért lenne nagyon fontos, hogy a meglévő lakásállomány korszerűsítésére is fordítson a kormányzat több, nagyobb figyelmet.

Én akkor most arra kérem önöket, hogy támogassák ezt a javaslatcsomagunkat, nem gondolnám, hogy van olyan pontja, amit el kellene utasítani. Ezek a pontok arról szólnak, hogy hogyan lehetne ma Magyarországon a gyermeket nevelő családokat segíteni. Köszönöm szépen, elnök úr.

(18.00)