Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! Házelnök Úr! Az előző évhez hasonlóan a kormány most is tavasszal nyújtotta be a költségvetést, amelyet a védelem költségvetésének nevezett, annak érdekében, hogy az embereknek és a gazdasági élet szereplőinek minél több ideje legyen felkészülni a jövő évi változásokra. Azt gondolom, hogy az ilyen háborús, bizonytalan időkben a korai tervezés nagyobb stabilitást, tervezhetőséget ad; több előnye van, mint hátránya, és ezen az országnak mindenképpen fontos gondolkodni.

Kiszámítható, tervezhető, következetes és betartható  nem először mondjuk el ezeket a szavakat a költségvetéssel kapcsolatban, hiszen nem először vagyunk itt, és nem először hallhatjuk a miniszteri expozét is. Mindannyiszor, amikor ezeket a mondatokat elmondtuk, akkor azért furcsa hangokat hallottunk és furcsa mosolyokat láttunk az ellenünk indulóktól.

(13.30)

Azt gondolom, minden egyes zárszámadásnál, amelyet 2010 óta itt a költségvetési beszámolók során meghallgattunk, egyetlenegyszer sem hallottuk azt, hogy valaki azt mondta volna, hogy elnézést, tévedtünk, tényleg a költségvetés betartható volt, tényleg azokat a számokat, amelyek benne szerepeltek, meg lehetett tenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szomszédunkban zajló háború, valamint az Oroszországra kiszabott szankciók messze ható következményeként az elmúlt év második felében az EU gazdasága is lassulni kezdett. A világpiaci energiaárak az egekbe szöktek, az infláció a tagállamokban évtizedes csúcsokat döntött, továbbá az európai térség energiabiztonsága is kétségessé vált. A családok növekvő megélhetési költségekkel szembesültek, a vállalati működés jelentősen drágult, versenyképességi hátrányt okozva az Európai Uniónak.

Ezen túlmenően az európai államkasszákra is egyre nagyobb nyomás nehezedett és nehezedik. A magyar gazdaság energiaimport-igénye nyomán hazánkat különösen hátrányosan érintette a tavaly nyáron kicsúcsosodott energiaválság. A földgáz és a villamos energia megsokszorozódott importára a fizetési mérleg romlását okozta, és a forint is számottevően gyengült a főbb devizákkal szemben a tavalyi év során. Az elhibázott brüsszeli szankciós politika következtében megugrott élelmiszer- és nyersanyagárak begyűrűzése a történelmi aszállyal karöltve jelentős élelmiszer-inflációt okozott Magyarországon is.

Úgy gondolom, az ilyen gazdasági körülmények között az a cél, hogy megvédjük az elmúlt évek eredményeit, komoly vállalásnak tekinthető. A kormány fenn kívánja tartani a rezsicsökkentést, a családtámogatások rendszerét, továbbá megvédi a magyar munkahelyeket, és fokozni kívánja Magyarország védelmi képességét is.

Annak érdekében, hogy a fenti vállalások jövőre is teljesüljenek, a kormány fenntartja a Rezsivédelmi Alapot, amely biztosítja a családok és vállalkozások védelmét az elszálló energiaáraktól. Az alapból biztosított továbbá a központi költségvetési szervek és az önkormányzatok kompenzációja, az egyházi és civil intézményfenntartók, valamint az állami tulajdonú társaságok rezsitámogatása is. Az alap fedezetéhez döntően azoknak a szektoroknak, nagyvállalatoknak a befizetései járulnak hozzá, amelyeknél a piaci folyamatok hatására jelentős pluszprofit keletkezett. Ezt egészíti ki a központi költségvetés támogatása. Így a Rezsivédelmi Alap mintegy 1400 milliárd forinttal segíti a családok, az állami és önkormányzati szervek, a vállalatok számláinak kifizetését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Előretekintve: a 2023. évre prognosztizált 1,5 százalékos gazdasági növekedést jövőre akár 4 százalékos bővülés is követheti. A külső tényezőket figyelembe véve a világpiaci nyersanyag- és energiaárak normalizálódása, a gazdaságok alkalmazkodóképessége következtében a globális inflációs nyomás enyhülése várható, továbbá a világkereskedelem is élénkülhet.

2024-ben jóval alacsonyabb lehet és lesz a magyar áremelkedés üteme is, amelynek következtében a reálbérek ismét jelentősen nőhetnek. A magas szinten stabilizálódott foglalkoztatás jövőre újabb csúcsokat érhet el. Hol vagyunk már attól, hogy 12 százalékos munkanélküliséggel számolunk?! Hol vagyunk már attól, hogy attól kell félnünk, hogy nem tudunk munkát biztosítani a Magyarországon élő embereknek?! Most már ott tartunk, hogy inkább kevés az a munkavállaló, aki Magyarországon jelen van, és ezért a gazdaságnak új lehetőségeket kell keresnie azért, hogy ezt a helyzetet megoldja. Természetesen ebben a megoldásban elsősorban az átképzést és az új munkahelyeknek a kialakítását gondoljuk.

Az energiaellátással kapcsolatos bizonytalanság is várhatóan enyhülni fog a következő években, amihez természetesen az is szükséges, hogy visszafogottabb fogyasztói áremelkedésre és a lakossági fogyasztás folyamatos élénkülésére számítsunk. Ehhez persze az is kell, hogy a magyarországi hálózatokat olyan helyzetbe hozzuk, hogy az energiabiztonságunk ne csökkenjen, hanem inkább erősödjön.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2024-ben az ország pénzügyi mozgásterét jelentős mértékben fogja javítani, ha és amennyiben Magyarország megkapja a neki járó európai uniós költségvetési forrásokat. Szeretném megjegyezni, hogy ezek a források nem valami adományként érkeznek Magyarországra, mindannyiunk munkája benne van az uniós források megteremtésében. Számítások szerint közel 80 százalékát az uniós forrásoknak, amire mi számítunk, a magyar adófizetők és a magyar gazdaság termeli meg, úgyhogy ez nem adomány, hanem járandóság nekünk. Akármilyen politikai nyomás nehezedik Magyarországra, bízunk benne, hogy a Magyarországnak járó uniós források hosszas politikai időhúzás után valóban megérkeznek Magyarországra.

Így hát a 2021-2027 közötti programozási időszakban rendelkezésünkre álló kohéziós politikai (sic!) uniós források nagyságrendileg 8100 milliárd forintot jelentenek majd a gazdaságnak. Az új elszámolási szabályok alapján az uniós társfinanszírozás aránya a korábbi programozási időszakhoz képest a fejlett régiók esetében csökkenni fog, 50 százalék helyett 40 százalékot ér el.

További kérdést jelent a helyreállítási alap kérdése is, amelynek összege meghaladja a 2100 milliárd forintot. Ez pedig egy olyan forrás, amelyre az összes uniós tagország kötelezettséget vállalt. Így hát ez egy olyan hitel, amit mindenki közösen fog visszafizetni, úgyhogy innen is üzenjük a döntéshozóknak, hogy ez megint csak nem járandóság, hanem nekünk szükséges és kötelezettségvállalással tervezett bevételi forrás.

A 2023-2027. éveket lefedő közös agrárpolitika támogatásainak keretet adó KAP stratégiai terv megvalósítása, amely magában foglalja a költségvetésen kívüli közvetlen területalapú támogatásokat is, 2025-ig még párhuzamosan fut a 2014-2020 között megvalósuló vidékfejlesztési programmal.

A nemzeti társfinanszírozás összege az Unióban egyedülálló módon a maximálisan adható 80 százalék. Ennek eredményeképp az új programozási időszakban közel háromszor annyi támogatási keretet lehet majd szétosztani, mint korábban. A teljes KAP stratégiai terv ötéves uniós kerete 3255 milliárd forint, amelyből a vidékfejlesztésre fordítható összeg mintegy 630 milliárd forint, amit 2520 milliárd forint társfinanszírozás egészít majd ki. Így az ágazat céljaira öt év alatt összesen 5775 milliárd forint áll rendelkezésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző évhez hasonlóan fontos megjegyezni a költségvetési tervezettel kapcsolatban, hogy az a jövő évben is nullszaldós költségvetés lesz, tehát a közszolgáltatások, többek között az egészségügy és a köznevelés költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből fogja finanszírozni. A nullaszázalékos működési hiányt emellett továbbra is úgy kell elérni, hogy a fejlesztési források biztosítottak legyenek.

A költségvetés szerkezetét áttekinthető tagolás jellemzi, így a törvényjavaslat 1. melléklete megfelelő részletezettséggel, átlátható módon tartalmazza az állami kiadásokat és bevételeket, miközben teljeskörűen biztosítja a költségvetés végrehajthatóságát és ellenőrizhetőségét.

(13.40)

Néhány számadat itt a végén. Fontos, többször elhangzott, de mindenképpen alá kell húznunk, hogy a nemzeti össztermék a jövő évben mintegy 4 százalékkal bővülhet, az infláció mértéke a várakozások szerint 6 százalék körül teljesíthető. A költségvetési hiány ezekben a háborús időszakokban és a gazdasági nehézségek ellenére az elmúlt években 73,3 százalékról 69-re, majd a jövő év végén 66,7 százalékra csökkenhet; a jövő évet már 3 százalék alatti hiánycél jellemzi, amivel teljesíteni tudjuk a maastrichti kritériumokat. A munkanélküliség 4 százalék körül várható, a reálbérek nőhetnek, ahogy többször is elhangzott már, és nagyon fontos elmondanunk azt is, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan ez a költségvetés is tartalmazza a betarthatósággal kapcsolatban azt a rugalmasságot, hogy 2010 óta elfelejtettük az évközi módosításokat.

Többször elhangzott már, akár bizottsági ülésen is, de nyilván még el fog itt hangzani, hiszen nemcsak mi fogunk szólni, hanem az ellenzék is szólni fog a költségvetéssel kapcsolatban, amely például a 2023. évi költségvetéssel kapcsolatban azt vetette a szemünkre, hogy rendeleti úton történt annak a módosítása. Mélyen tisztelt képviselőtársaim, ebből csak annyi igaz, hogy a kormány elkészítette az előzetest, majd, ahogy azt ilyenkor szokás, benyújtotta a parlamentnek, és erről márciusban tudtunk is szavazni. Mindenképpen fontos megjegyezni, hogy nem a főszámokat érintő módosításról volt szó, hanem az év közben bekövetkezett változásokra reagáló módosításról. Hol vagyunk már az utolsó, 2009-es költségvetés benyújtásától, ahol szuperbruttót, adóemeléseket, 13. havi járandóságok elvételét tartalmazó költségvetést nyújtottunk be, és amelynek akkor mínusz 4,3 százalékosra tervezett, majd 9 százalékkal beteljesült költségvetési hiánnyal kellett számolni?!

Fontos megjegyezni, és szeretném itt is megköszönni azt a gondos tervező és előkészítő munkát, amit a minisztérium munkatársai elvégeztek, valamint szeretném megköszönni az Állami Számvevőszéknek és a Költségvetési Tanácsnak a véleményét is. Az Állami Számvevőszék azt mondta, hogy megalapozottnak és teljesíthetőnek tartja; a Költségvetési Tanács is  a bizonytalanságok ellenére  úgy gondolta, hogy ez a költségvetés betartható és teljesíthető.

Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Azt kívánom önöknek, hogy a következő huszonvalahány órás időkeretben a költségvetés tényleges számairól történjen beszélgetés, utána pedig a parlament többsége fogadja el a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)