Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2023. évi központi költségvetés törvényjavaslata van előttünk, aminek általános vitája június 22e és 24e között 30 órás időkeretben lezajlott. A költségvetési törvényt a Költségvetési Bizottságon kívül a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is megtárgyalta, és lefolytatta a részletes vitát.

A tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, és illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.

Tisztelt Ház! Azoknál a bizottságoknál, ahol különvéleményként csak a határozati házszabálynak való megfelelést írta le a bizottság, ott csak a bizottság nevét és ezt a megfelelést fogom önöknek elmondani. Viszont a tárgyaló bizottságok jelentős része véleményt is megfogalmazott, ezeket mind el fogom önöknek mondani.

Először a Költségvetési Bizottsággal kezdem. A kormány a választásokon erős felhatalmazást kapott arra vonatkozóan, hogy az emberek mit szeretnének látni az új kormánytól, ugyanis tavasszal az emberek a béke és a biztonság mellett tették le voksukat. Ennek tudatában a kormány a jövőt illetően két fő prioritást fogalmazott meg: a rezsivédelem és a honvédelem.

A kormány számára a családok ezekben a mostani rendkívüli időkben is rendkívül fontosak, ezért továbbra is támogatni kell a gyermekvállalást és a gyermeknevelést. 2023-ban a költségvetés közel 3225 milliárd forint forrást biztosít a családok támogatására. Ez közel 450 milliárd forinttal magasabb, mint 2022-ben.

A költségvetésben idén és jövőre is megvan a fedezet a nyugellátások reálértékének a megőrzésére. Az erre a célra fordítható források összege jövőre megközelíti a 4900 milliárd forintot. A 2023. évi költségvetés több mint 370 milliárd forintot különít el a teljes 13. havi nyugdíj kifizetésére.

A 13. havi ellátás mellett 2023-ban is fennmarad a nyugdíjprémium intézménye, hogy az idős emberek is részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből. A kormány a 2023. évben 4,1 százalékos nemzetiössztermék-növekedéssel számolva 24,9 milliárd forintot helyezett céltartalékba a nyugdíjprémium kifizetésére.

A kormánynak továbbra is célja a magas foglalkoztatás fenntartása, hiszen ahogy mondani szoktuk, ha munka van, minden van. Elmondhatjuk, hogy 2010-hez képest létrejött az egymillió új munkahely, de a nagyobb gazdasági növekedés érdekében fontos a további munkahelyek létrejöttének segítése is. Ezért a foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkáltatói és munkavállalói adószintek továbbra is alacsonyak maradnak, az állam pedig támogatja a munkahelyteremtő, a hatékonyságot, a magasabb hazai hozzáadott értéket teremtő vállalati beruházásokat.

A gazdaság várható teljesítményével összhangban a bruttó és a nettó átlagkeresetek 10 százalék felett bővülhetnek. Elmondhatjuk, hogy szinte minden terület több forrásból gazdálkodhat 2023-ban az idei évhez képest.

Az eddig elmondottakon túl oktatásra 200 milliárddal, egészségügyre 100 milliárddal fordít többet a kormány, a rendvédelmi kiadások pedig jövőre meghaladják a 965 milliárd forintot, ami 2010-hez képest mintegy 517 milliárd forintos, tehát több mint kétszeres növekedést jelent.

A jövő évi költségvetéssel megvédjük az eddig elért eredményeket, gondoskodunk a rezsicsökkentés védelméről, az ország és a magyar családok biztonságáról. A Rezsivédelmi és Honvédelmi Alap pedig lehetővé teszi, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát, hanem a háborún extraprofitot elérő vállalatok.

A Külügyi Bizottság véleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2023. évi költségvetésében a külképviseleti hálózat működésére 103 milliárd forint áll rendelkezésre. A minisztérium jövőre is folytatja az exportfejlesztésen és a beruházásösztönzésen nyugvó külgazdasági tevékenységét, a munkahelyteremtésben és a technológiai transzferben kulcsszerepet játszó beruházásösztönzési előirányzatra nem kevesebb mint 130 milliárd forint áll rendelkezésre. Mindemellett minden egyes határon túli területen folytatódnak a szomszédos országokban élő magyarság életkörülményeinek javítását és ezáltal a szülőföldön való megmaradását segítő gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztési programok.

A tárca költségvetésében új elemként jelenik meg a nagy sikerű, külföldön is széles körben ismert „Hungary Helps” program, a Stipendium Hungaricum keretében pedig 3,9 milliárd forint elkülönített forrás áll rendelkezésre, kifejezetten az orosz-ukrán háború miatt menekülni kényszerült ukrajnai felsőoktatási hallgatók tanulmányainak támogatására.

Összegzésképpen megállapítható, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetése biztosítja, hogy a tárca sikeresen birkózzon meg feladataival és a szomszédunkban dúló háború következményével, és sikeresen hozzájárul a központi költségvetés átfogó céljainak megvalósításához.

A Fenntartható Fejlődés Bizottságának véleménye. A fenntartható fejlődés három alappillére: a társadalmi, a gazdasági stabilitás biztosítása, továbbá a természeti erőforrások tartalmas használatának biztosítása.

(20.20)

Az egészséges környezethez való jog az Alaptörvény által biztosított. Ennek érvényesítéséhez és az életminőség javításához elengedhetetlen a természeti erőforrások fenntartható használata, a természeti örökség védelme és a környezeti minőség rehabilitációja, amelynek érdekében a 2023. évi költségvetés e faladatokra több mint 3 milliárd forintot biztosít.

A földi erőforrások megóvása szempontjából kiemelten fontos a szemléletformálás. Továbbá az is fontos, hogy a környezeti problémákra és azok megoldására irányuló kutatások is megfelelő támogatásban részesüljenek. A 2023. évi költségvetés összességében több mint 170 milliárd forintot különít el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapba.

A jelenlegi háborús helyzetben nagy figyelmet fordítanak az országok vezetői az energiaellátás megfelelő biztosítására. A nemzeti energiapolitika célja a biztonságos, környezetileg is fenntartható, továbbá megfizethető energiatermelés, ezzel együtt az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, továbbá az ország energiafüggőségének csökkentése. A 2023. évi költségvetési előirányzat keretein belül erre a célra 81 milliárd forint biztosítását javasolja a kormány.

Ahogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelében olvasható: „A környezet megóvása több mint a jelen és a jövő generációk méltó életkörülményeinek biztosítása, hiszen az ember Istennel, az emberekkel és a teremtett világgal való kapcsolata egységet alkot. A természeti környezet megóvása nem más, mint a közjó, vagyis az emberi méltóság védelme és előmozdítása.”

A Gazdasági Bizottság véleménye: jelenleg a magyar kormány szinte az egyetlen egész Európában, amely nem szankciókról és háborúról beszél, hanem arról, hogy békére van szükség. A legfontosabb cél, hogy Magyarország maradjon ki a háborúból, és ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát. Az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli energia- és szankciós politika miatt most a legfontosabb feladat Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása, a rezsicsökkentés védelme és a haderőfejlesztés.

A költségvetés ezért Rezsivédelmi és Honvédelmi Alapot is tartalmaz. Az alapok bevétele 2023-ban közel 1450 milliárd forint, ami az extraprofit-különadókból és egyéb bevételekből származik. A rezsicsökkentésnek köszönhetően jelenleg a magyar családok fizetik a legkedvezőbb rezsidíjat az Európai Unióban. Az a cél, hogy továbbra is fenntartsuk a rezsicsökkentést a magyar lakosság számára. Ezt szolgálja a Rezsivédelmi Alap, amelyre a kormány 670 milliárd forintot fordít. A Honvédelmi Alap pedig megteremti a további honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti hazánk fizikai biztonságát. Az alap kerete 2023-ban 842 milliárd forintot tesz ki, míg az összes honvédelmi kiadás eléri a nemzeti össztermék 2 százalékát.

Nemcsak a háború, hanem a migráció miatt is szükség van a biztonság további megerősítésére. A háború okozta gazdasági válság újabb migrációs hullámokat indít el Európa felé. Magyarország eddig is csak magára számíthatott a határok védelmében. A kormányzati intézkedéseknek és a koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindításnak köszönhetően a növekedés elérte a járvány előtti szintet, sőt 2021-ben rekordot döntött a magyar gazdasági növekedés. Az a cél, hogy a növekedés jövőre is folytatódjon, a háború és annak gazdasági hatásai azonban lassíthatják ezt, ezért 2023-ban 4,1 százalékos növekedéssel számolunk.

A gazdasági növekedés fenntartásához további gazdaságfejlesztési intézkedéseket hoz a kormány. Ezek célja a magas foglalkoztatás és a reálbér-növekedés fenntartása, valamint a termelőkapacitást bővítő beruházások, amelyek révén tovább bővülhet az export és Magyarország világpiaci részesedése. Az elmúlt években rekordmagasságba emelkedő beruházási ráta 2021-ben is magas szinten maradt, a következő években értéke még tovább, 2023-ban 28 százalékra emelkedhet.

A Nemzetbiztonsági Bizottság véleménye: összességében a Nemzetbiztonsági Bizottság a szolgálatok támogatására 16 milliárd forintos emelkedést mutatott ki a költségvetésben. Ezzel először fogja meghaladni a 100 milliárd forintot a titkosszolgálatok költségvetése. A katonai és polgári szolgálatok 2023-as költségvetési támogatása megteremti a pénzügyi hátterét annak, hogy a fokozódó veszélyek ellenére Magyarország nemzeti szuverenitását megvédjük.

A Honvédelmi, a Népjóléti, a Kulturális, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága, valamint az Igazságügyi Bizottság is megállapította a jogszabályoknak való megfelelését a költségvetési javaslatoknak.

A Mezőgazdasági Bizottság véleménye következik. A 2023. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat XII. fejezete az Agrárminisztériumról szól, ebben 220 milliárd forint előirányzat szerepel. Így az Agrárminisztérium összességében 10 milliárd forinttal magasabb költségvetési keretből gazdálkodhat, mint 2022-ben. Az Agrárminisztérium költségvetési keretét három fő feladatellátási jogcímre lehet elkülöníteni. Az első az intézményekkel történő feladatellátás, amire a 2023. év költségvetésében 81 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Többek között idetartozik az Agrárminisztérium igazgatásához szükséges fedezet, hogy az agrárminiszter úr, valamint a tárca el tudja látni a feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges hivatali feladatokat. Továbbá ebből a keretből fedezik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, a ménesgazdaságokat, a mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményeit, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárat, a Nemzeti Földügyi Központot, valamint a nemzetipark-igazgatóságokat. A második a fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás, amelyben 120,4 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez a tavalyi évhez képest 3,3 milliárd forintos növekedést jelent. A harmadik nagyobb halmaz a központi kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás, amelyre 2023-ban 18,6 milliárd forint áll rendelkezésre, ez 5,6 milliárd forinttal magasabb.

Végezetül, a keleti szomszédságunkban dúló orosz-ukrán háború következtében kialakult élelmiszerhiány  mint például a gabona, olajos magvak  tekintetében ellátásunk bizonytalan lesz. Jelentős exportképességgel rendelkezünk, így ebben a háborús, feszült időszakban pozíciónkat a jövő évi költségvetés megtartja, sőt erősíti is. Megállapítható, hogy a magyar mezőgazdaság számára a további jó működéshez minden szükséges fedezet rendelkezésre áll.

A Nemzeti Összetartozás Bizottságának véleménye: 2010 óta tízszeresére növekedtek a nemzetpolitikai célú összkormányzati források. Mára ez meghaladja a 100 milliárd forintot is. Az új kormányzati struktúrában alapvetően két helyen kezelnek nemzetpolitikai kérdéseket. Így a Miniszterelnökség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezeteinél találjuk az idevonatkozó forrásokat. Fontos megjegyezni azonban, hogy a tárcák közötti feladatátcsoportosítások ellenére is biztosítva lesz minden rendszerszintűvé vált nemzetpolitikai program és támogatás folyamatossága a jövő évben is.

A Vállalkozásfejlesztési Bizottság véleménye: a magyar kormány vállalta, hogy az elhúzódó háborús környezetben is megvédi a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a családokat és a rezsicsökkentést. Ennek forrásait a 2023-as költségvetés biztosítja.

(20.30)

Annak érdekében, hogy a háború okozta többletköltségektől megvédjük a magyar családokat, a kormány rendkívüli árstopintézkedéseket vezetett be, amelyek fékezik az árnövekedést egyes kijelölt termékek esetén. Ebben a helyzetben kulcsfontosságú a családok vásárlóerejének fenntartása, amelyet a kormányzat családvédelmi intézkedésein  úgymint a gyermekesek személyijövedelemadó-visszatérítése, a legalább négy gyermeket nevelő nők személyijövedelemadó-mentessége, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, valamint a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége  keresztül biztosít.

A bizottság részéről üdvözlendő, hogy a költségvetésitörvény-javaslat alapján az elkövetkező években is meghatározóak lesznek a termelőkapacitásokat bővítő beruházások, valamint a hatékonyságot javító technológiai fejlesztések. A válság ellenére is kiemelkedően magas, a 27 százalékot meghaladó beruházási ráta tovább emelkedhet, köszönhetően a hazai gazdaság tőkevonzó képességének, a vonzó vállalati környezetnek, valamint a versenyképes adórendszernek.

Összességében, a háztartások fogyasztása 4,3 százalékkal bővülhet 2023-ban. 4 százalék körüli éves gazdasági növekedés mellett a költségvetés azzal számol, hogy 2023-ban folytatódik a költségvetési hiány csökkentése és az államadósság mérséklődése.

Az Európai Ügyek Bizottságának véleménye: az uniós források tekintetében összességében mintegy 2589 milliárd forint jut Magyarországra jövőre mind a költségvetésben megjelenő beruházási és strukturális alapok, egyéb uniós programok, mind a költségvetésen kívüli közvetlen agrártámogatások révén.

Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)