Készült: 2024.04.26.07:47:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

338. ülésnap (2013.12.17.), 26. felszólalás
Felszólaló Dr. Kovács Árpád
Beosztás a Költségvetési Tanács elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:24


Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően a Költségvetési Tanács ma reggeli ülésén megvizsgálta, hogy a költségvetési törvényjavaslat zárószavazásra bocsátott változata megfelel-e az alaptörvény, továbbá a stabilitási törvény előírásainak. A tanács megállapította, hogy a GDP arányában kifejezett államadósság szerény mértékben csökken. Ennek alapján Magyarország 2014. évi központi költségvetési törvényjavaslata az elfogadott módosításokkal együtt zárószavazásra bocsátható.

A tanács döntése meghozatalakor, ahogy ezt a törvényjavaslat tervezetének véleményezésénél is tette, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank véleményére támaszkodott, emellett azonban külső szakértők, elemző intézetek, mértékadó nemzetközi szervezetek gazdasági prognózisait, valamint más piaci elemzők értékeléseit is figyelembe vette. A KT mérlegelte azokat a legutóbb keletkezett, a tegnapi nap folyamán megismert indítványokat is, amelyek esetleg érinthetik a költségvetés pozícióit. Mindezek alapján alakította ki az egységes költségvetési törvényjavaslatra vonatkozó véleményét.

A tanács álláspontja szerint a gazdaságban 2013-ban bekövetkezett fordulatot követően 2014-ben a növekedésre vonatkozó 2 százalékos kormányzati előrejelzés reális. Megalapozza ezt a nemzetközi konjunktúra élénkülése, a belföldi kereslet - a lakossági fogyasztásra, az uniós forrásokra épített beruházásokra, a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának második üteméből forráshoz jutó magánszféra beruházásaira épülő - bővülése. Az önkormányzatok gazdálkodását, beruházási aktivitását segíti, hogy a költségvetési törvényjavaslat menet közbeni módosítása megteremtette a lehetőségét a még meglévő önkormányzati adósságállomány központi költségvetés általi átvállalásának. Az önkormányzatok ugyanis az így felszabaduló pénzeszközeiket a helyi gazdaság fejlesztésére, munkahelyek megőrzésére és bővítésére fordíthatják.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A 2014. évre előirányzott 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél, valamint a stabilitási törvény szerint számított adósságmutató 2014-ben történő mérséklődése megfelel a követelményeknek. A hiánycél azonban mindössze 0,1 százalékponttal marad el a 3 százalékos európai uniós követelménytől, az adósságmutató javulása pedig néhány tized százalék. Ezért fel kell hívni a figyelmet, hogy a számítottnál lényegesen alacsonyabb infláció vagy a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának becsültnél nagyobb értéke jelentős kockázatot jelenthet az adósságszabály teljesülése, a hiánycél tartása szempontjából.

Kedvezőnek értékelte a tanács, hogy a törvényalkotás menetében nem született olyan döntés, amely veszélyeztette volna az államadósság mértékének csökkentését. Itt kell megjegyezni, hogy a helyi önkormányzatoktól történő központi költségvetési adósságátvállalás államháztartáson belül történik, így nem érinti sem az államháztartási hiányt, sem pedig az államadósság mértékét. A költségvetési bevételek tekintetében pozitív, hogy a 2013-ban várhatóan alulteljesülő adónemek különösen az áfa esetében a 2014. évi költségvetési törvényjavaslat előkészítésénél a várható teljesítést tekintették bázisnak. Ez jelentős mértékben mérsékli a 2014-ben keletkező teljesítési kockázatot, de az áfabevétel 2014. évi előirányzata a tanács véleménye szerint még így is túlfeszített.

Ezt a kockázatot fokozza, hogy a törvényjavaslat benyújtása óta 14 milliárd forinttal tovább emelték az előirányzatot, ezáltal teremtve fedezetet a budapesti tömegközlekedés többlettámogatásához. Ugyanakkor a kockázatot némileg csökkenti, hogy a tervezettnél szűkebb körben, csak az élő és hasított sertés esetében valósul meg a kedvezményes kulcs alá történő átsorolás.

A 2014. évi költségvetés kiadási oldalán a tanács a költségvetési törvényjavaslatban nem tapasztalt a tervezhetőséget érintő, jelentős mértékű bizonytalanságot. A tanács a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megszavazásánál, a fejezeti bevételek és kiadások elfogadásánál nem érzékelt túlköltekezési szándékot. A pótlólagos kiadásokat minden esetben ellentételezték bevételnöveléssel - az előzőekben említett áfaemelést is ideértve - vagy más kiadások, illetve tartalékok csökkentésével.

(10.10)

A tanács a törvényjavaslatban értékelhető és érzékelhető kockázatok oldása, kezelése érdekében javasolta a kormánynak a 2013. évihez képest számottevően csökkenő összegű, 2014. évi tartalékok újbóli áttekintését. A kormány nem látta szükségesnek a tartalékok megemelését, sőt a fejezeti összegek megszavazása során a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka 120 milliárd forint összegű előirányzatából még 7 milliárd forint átcsoportosítása történt. Ez a tartalék ezáltal tovább közelítette a törvényi minimális mértéket, a központi költségvetés kiadási főösszegének 0,5 százalékát, vagyis a csökkentést követően a mérték 0,6-0,7 százalék körül alakul.

Az Országvédelmi Alapban előirányzott tartalék csupán negyede az előző évinek, ez azonban magyarázható a 2013. évinél lényegesen kisebb kockázatokkal. Az előirányzott 100 milliárd forint még elégséges a tanács által becsült bevételi kockázat ellensúlyozására, de természetesen nem nyújt fedezetet a prognosztizáltnál esetleg lényegesen kedvezőtlenebb, nem várt gazdasági helyzetből adódó bevételelmaradások és a kiadási növekedések kompenzálására. A tanács ezért tartja helyesnek és szükségesnek, hogy az alap a törvényjavaslattal egyezően az év első háromnegyed évében ne kerüljön felhasználásra.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalóan tehát a tanács a hiánycélt teljesíthetőnek, az államadósság-szabályt érvényesíthetőnek tartja, feltételezve, hogy a költségvetés alapját képező makrogazdasági pálya külső feltételei nem változnak, azaz javul az ország megítélése, erősödik a befektetői bizalom, és az alacsonyabb kamatfelár révén olcsóbbá válik a költségvetés finanszírozása, valamint a költségvetési kiadások eladósodásból történő növelésére nem kerül sor.

Ugyanakkor a fentiek alapján, valamint különös tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat szerint az államadósság-mutató 2014-en csak kismértékben javul, a tervezett hiány pedig csak szerény mértékkel marad el az Európai Unió által megkövetelt értéktől, a tanács hangsúlyozza, hogy az alaptörvényben, valamint az uniós jogban meghatározott követelmények teljesítése 2014-ben is szigorú költségvetési gazdálkodást követel meg az államháztartás minden szintjén. Ez alapozza meg az államháztartás egyensúlyát és a gazdaság tartós élénkülését lehetővé tevő, kiszámítható költségvetési környezetet.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy amikor a tanács tagjainak megköszönöm a felelős együttműködést, a közreműködő szakértő kollégáknak az értékes megalapozó munkát, akkor az önök támogatásáról, figyelméről is tisztelettel emlékezzek meg. Szép karácsonyt és boldog új évet kívánok!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nagy taps.)




Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai