Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, foglalják el a helyüket. Megkezdjük a munkánkat.

Tisztelt Ház! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 21. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Hegedűs Lorántné és Szűcs Lajos jegyzők lesznek a segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a lipcsei nemzetközi gyorsíróversenyen most is jól szerepelt az Országgyűlés Hivatalának csapata, közülük is kiemelkedően Vicai Erika, aki a pekingi világbajnokság megnyerése után a lipcsei versenyen is első helyezést ért el. (Taps.) Engedjék meg, hogy mindannyiunk nevében szeretettel gratuláljak neki és a társainak.

Tisztelt Ház! Napirend előtti hozzászólások következnek.

Elsőként szót adok Schiffer András frakcióvezető úrnak, az LMP részéről, aki "Az alkotmányosság felszámolása" címmel fogja a mondandóját előadni.

Parancsoljon!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányosságnak három fő jellemzője van: az alkotmányosság minden alkotmányos demokráciában korlátja a többségi uralomnak, megteremti a jogbiztonságot, és megőrzi az emberek választási szabadságát. A ma még hatályos alkotmányos rendszer, az, amelyen többek között Salamon László és Orbán Viktor is munkálkodott 1989-ben, ezt a három feltételt teljesíti.

Akkor beszélhetünk demokratikus alkotmányozásról, ha az alkotmányozó többségen belül egyezség van abban, hogy a többségi uralmat az alkotmányosság mindig korlátozza, az alkotmányosság minden esetben a többség zsarnokságának korlátja. Újra vissza kell idéznem Kilényi professzor úr szavait, aki 1990-ben azt mondta: "A demokratikus jogállam épp az államszervezet felépítésének és működésének legfontosabb alapelvét illetően különbözik a bolsevik típusú diktatúrától. Az utóbbi a hatalom egyközpontúságát vallja, és e hatalmi rendszerben az államhatalom legfelsőbb szervének hatalma korlátlan és korlátozhatatlan." Sajnálatos módon önök ez utóbbi, '89 előtti hatalomfelfogást vallják magukénak.

Az önök által készített alkotmánytervezetben visszametszik a parlament ellenőrző szerepét azzal, hogy csökkentik az ombudsmanok befolyását, felszámolják az adatvédelmi biztos intézményét; még az egyszerű parlamenti képviselőt is megfosztják attól a jogtól, hogy Alkotmánybírósághoz forduljon, kiüresítik az alkotmányvédelem intézményét. S azzal, hogy miközben az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot lényegtelen dolognak tartották az alkotmányban szerepeltetni, a nyugdíjkorhatár módosításával egy világos jelzést küldtek a bíráknak, hogy ők is az önök kezében vannak. Kiszolgáltatják az önkormányzatokat, könnyítik a köztisztviselők elbocsátását, és a tavalyi médiatörvénnyel bevezették az állami cenzúrát az írott sajtó felett. Az önök alaptörvény-tervezete visszametszi a népszavazás jogát; önök korábban korlátozták a sztrájkjogot; és az elmúlt héten annak lehettünk tanúi, hogy a Fidesz lamperth-i útra tévedett akkor, amikor különböző furfangos módszerekkel próbálja 2003-as, 2004-es módon korlátozni a gyülekezés szabadságát.

Önök az elmúlt 11 hónapban súlyos kihívásokat intéztek a jogbiztonsággal szemben. Gondolok itt a személyre szabott jogalkotásra; gondolok itt arra, amikor visszamenőlegesen törvényesen megszerzett közalkalmazotti, köztisztviselői keresményeket hívtak vissza; gondolok arra, amikor nyugdíjvárományokra tették rá a kezüket. Félreértés ne essék: önök ezzel nem az államadósságot csökkentették, hanem az államadósságot átterelték egy másik csatornára: a következő nyugdíjba vonuló generációk számára halmoztak föl adósságot. Önök szintén a jogbiztonságot gyengítették meg azzal, amikor a köztisztviselők munkajogi védelmét meggyengítették, és egy olyan szabályt módosítottak, amikor az egyszerűsített csoportos létszámleépítésről gondoskodtak a Költségvetési Tanács alkalmazottai tekintetében. Ez egy jelzés volt, nemcsak a közszférában dolgozóknak, hanem mindenki számára, hogy az önök együttműködési rendszerében senki nem érezheti magát biztonságban. Akkor, amikor az önök érdekei úgy szolgálják, meggyengítik azokat az elveket, amelyeket egyébként egy jogállamban minden többségnek tiszteletben kell tartania. Az, ahogyan például önök a bírák esetében előrehozták egy tollvonással a nyugdíjba vonulás idejét, nemcsak a bíróság intézményét rendíti meg, de egy jelzés az egyszerű embereknek, egyszerű közalkalmazottaknak, egyszerű melósoknak, hogy ha a független bírák egzisztenciájával ilyen módon lehet packázni, akkor mire számíthatnak az egyszerű emberek.

Önök ebben az alaptörvényben a 40. cikkben korlátozzák az emberek választási szabadságát, hiszen az önök egykulcsos adórendszerét kétharmados törvényben rögzítik. A rendszerváltás idején a demokratikus hatalomgyakorlás hívei, így a liberális ellenzék, az SZDSZ és a Fidesz nem törődtek a jó élettel, ennek következménye az, hogy sokan csalódtak a rendszerváltásban. Önök most a jó életre hivatkozva kívánják félretenni a demokratikus hatalomgyakorlás feltételeit. Itt az idő arra, hogy figyelmeztessünk mindenkit: nincs demokratikus hatalomgyakorlás jó élet nélkül, és nincs jó élet a demokratikus hatalomgyakorlás feltételei nélkül.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm a frakcióvezető úr felszólalását. Kérdezem, a kormány nevében kíván-e valaki válaszolni. (Jelzésre:) Rétvári Bence államtitkár úr jelentkezett. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Látom, a frakcióvezető úr és az LMP politikusai igyekeznek kiküszöbölni egy hétvégi csorbát, hiszen olvashattuk a híradásokban, hogy az LMP tüntetésén nem az LMP-s szónok kapta a legnagyobb tapsot - úgy látszik, ezt itt a parlamentben próbálják valamiképpen helyrehozni.

Ön úgy tekint erre az alkotmányozásra, mint ha egész egyszerű plusz-mínusz képletekkel le lehetne írni, hogy valakinek több jogosítványa van, valakinek kevesebb jogosítványa van. Ha valaki, akkor ön pontosan jól tudhatja, hogy ez egy sokkal bonyolultabb rendszer. Nem lehet azt mondani, hogy az Alkotmánybíróságtól elvettek jogköröket, mert elvettek és adtak is neki - olyan szuper legfelsőbb bírósági funkciókat kapott, amelyek korábban nem voltak, ezzel nőtt például az Alkotmánybíróság jogköre; míg más esetekben olyan kérdésekkel nem kell foglalkoznia, amelyeket ő kért, nem most, hanem évek óta ő kért, hogy ne kelljen foglalkoznia vele. Tehát én nagyon rossznak tartom azt, amikor önök ennyire leegyszerűsítik ezt a kérdést.

Vagy az ombudsmanok esetében: a helyetteseket is ugyanúgy kétharmaddal kell majd megválasztani, akiknek ugyanazokkal a feladatokkal, például a jövő nemzedékek érdekével vagy a kisebbségek helyzetével foglalkozniuk kell. És hogy egy ombudsman lesz: korábban maga az ombudsman is kérte, hogy ez így változzék meg, tehát ez az ő kérése volt, ennek tesz a kormány most eleget.

Amikor ön akár az Alkotmánybírósággal kapcsolatban, akár más kérdésekben azt mondja, hogy ez nem jogállami, akkor a velencei bizottsággal vitatkozik, hiszen ők maguk mondták, hogy nem ellentétes az alkotmányos alapelvekkel, az európai jogi normákkal az, ahogy az Alkotmánybíróság eljárását módosítottuk, miszerint nem actio popularisszal, csak konkrét jogsérelem esetén való eljárással jár el az Alkotmánybíróság, és úgy semmisít meg esetleg törvényeket. Nem lehet leülni a Magyar Közlöny elé, és kihúzni azokat a szakaszokat, amely ellen valaki eltömíti kétezer beadványával az Alkotmánybíróság ügykörét, hanem az Alkotmánybíróság korábbi kéréseinek is megfelelően konkrét jogsérelemre lesz szükség. Ugyanígy az önkormányzatok területén vagy más területeken, ön azt mondja, a parlament a képviselői demokráciát korlátozza - valóban korlátozza a Költségvetési Tanácsnak azzal a jogosítványával, hogy sokkal szigorúbban felügyeli a költségvetés kialakítását, az állam eladósítását, hiszen ez a jövő nemzedékének érdeke. Bizonyára a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is sokat tud tenni a jövő nemzedékért, helyettesként is sokat fog majd tudni tenni ez a másik személy, de az, hogy az államadósság nem nőhet évről évre, sokkal inkább szolgálja a jövő nemzedékek érdekeit, hogy a következő húsz-harminc évben ne történhessen meg az, ami az előző években megtörtént.

Az, hogy önök nem vettek részt a szocialistákkal az alkotmányozás folyamatában, úgy látom, sok esetben ismerethiányt okozott. Hiszen ahogy végignéztük a hétvégi különböző demonstrációk szónokait is, általában ismerethiányról tettek tanúbizonyságot; egy-két résztvevő el is ismerte, hogy ő nem ismeri igazából az alkotmány szövegét, csak úgy amúgy jött tüntetni. Én sajnálom, hogy a két párt, az LMP és az MSZP ezen a hétvégén is összenőtt, mint két kicsi lego (Derültség.), és együtt ismerethiányosan korholták a kormány alkotmánytervezetét, ami - azért tegyük hozzá - nem konzultáció nélküli; közel egymillió ember válaszolt a kérdőíveinkre, soha korábban ekkora visszajelzést nem kapott egyetlenegy kormány sem; a tíz jogi karból nyolc jogi kar részletes véleményt adott Salamon képviselőtársunknak a felkérésére. És a parlamenti kétharmad pedig ma délután, hamarosan eldől, hogy megvan-e e mögött az alkotmány mögött vagy nincs. Önök mondták persze, hogy legyen négyötöd; én csodálom itt a visszafogottságukat, mondhatnák, hogy legyen tizenkéttizenharmad az alkotmány mögött - körülbelül ugyanannyi legitimitása és alkotmányjogi alapja lenne.

(11.20)

Végül, de nem utolsósorban ön azzal fejezte be a felszólalását, hogy a rendszerváltásban sokan csalódtak. Mi is pont emiatt gondoltuk azt, hogy új alkotmányt kell itt elfogadnunk a parlamentben, mert sokan csalódtak a rendszerváltásban, és bízunk benne, hogy ez az új alkotmány és az ezáltal létrehozott jogállami rendszer Magyarországon az ő panaszaikra is orvosságot tud adni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)