Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az előterjesztővel abban egyetértünk, hogy ez a törvény a jelenlegi formájában nem ér semmit, mert háromféle lehetőség van. Vagy kifizeti a pénzbírságot, nagyon jól tudjuk, hogy ez hajléktalan személy esetében lehetetlenség; vagy ledolgozza közmunkában, de azok az emberek, akiket mi belső szakmai zsargonban utcalakóknak hívunk a hajléktalanokon belül, akik tulajdonképpen közterületen életvitelszerűen tartózkodnak, ők már olyan reszocializációs fázisban vannak, hogy a közmunka ledolgoztatása is képtelenség velük. Marad az elzárás, aminek lehet, hogy még örülnek is, hogy egypár napig fűtött helyen vannak, és utána ugyanarra a közterületre, szinte centiméterre pontosan ugyanarra a helyre mennek vissza, és folytatják ugyanúgy azt a tevékenységet, vagyis az életvitelszerű, közterületen való tartózkodást. Ezzel egyetértünk, hogy ez a rendszer így nem működik.

De magával az ideológiával és a szándékkal, amivel a képviselő asszony benyújtotta ezt a javaslatot, mi nem értünk egyet, éppen ezért tartózkodni fogunk a tárgysorozatba vételnél a szavazásnál. El is mondom, hogy miért. Mint mondtuk, mi külön kategóriába soroljuk a hajléktalan személyeken belül az úgynevezett utcalakókat. Nagyon jól tudjuk, hogy a hajléktalan személyeknek, a fedél nélküli személyeknek ez tört része, de az, ami a látványos része tulajdonképpen a hajléktalanoknak. A hajléktalanok nagy részét észre sem veszi a társadalom, mert ha igénybe veszi a hajléktalanellátás intézményeit, akár esetleg onnan járnak munkába, akkor nem különböztethető meg egy fedéllel, egy lakással rendelkező embertől az, aki igénybe veszi a hajléktalanellátás valamelyik formáját.

Nagyon jól tudjuk azt, hogy amikor a Fidesz-KDNP-kormány bevezette ezt a rendelkezést, megváltoztatta így a szabálysértési törvényt, semmi más célja nem volt vele, csak kampánycélja. Azon szavazóinak szeretett volna kedveskedni, akiket zavar az ‑ egyébként joggal ‑, hogy bizonyos közterületeket, akár játszótereket nem lehet használni.

(17.30)

A megoldás az, hogy ezeket az embereket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), mivel már egy szintű betegségben ‑ egy pillanat, még befejezem, elnök úr, köszönöm szépen ‑, reszocializációs folyamatban vannak, inkább kényszergyógykezeléssel, szociális szakember, egészségügyi szakember, illetve mentálhigiénés szakember segítségével kellene visszajuttatni a társadalomba. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)