Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a szót, tisztelt Ház. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a törvényjavaslat ismertetésébe kezdenék, szeretnék önöknek egy idézetet felolvasni: ,,A köztéri hirdetések, óriásplakátok tulajdonosai, üzemeltetői által a politikai szereplőknek adható kedvezményeket egységesen kell szabályozni, vagy a kedvezményeket teljesen meg kell tiltani. Az óriásplakát-tarifákat nyilvánossá kell tenni.” Az idézett mondat nem az előttünk fekvő törvényjavaslat általános indokolásában található, hanem a Transparency International Hungary egyik követelése volt a 2014-es választások után. Nagy kérdés, hogy azok a baloldali pártok, akik a nemzetközi jogvédő szervezetek véleményére gyakran adnak, ezt az álláspontot a párt- és kampányfinanszírozás további átláthatóságát szolgáló törvényjavaslat esetén figyelembe veszik-e.

Tisztelt Ház! A Fidesz-frakció elkötelezett a transzparencia mellett, és támogatja a burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról és az átlátható kampányfinanszírozás biztosításáról szóló törvényjavaslatot, ezért az előterjesztők szándékával egyetért. Az Alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag el­len­érték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.

A választási eljárásról szóló törvény 148. § (2) bekezdése pedig kimondja: „Amennyiben sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtótermék ugyanezt az árjegyzéket a honlapján közzéteszi.” Hozzáteszem, a kampányfinanszírozásról szóló törvény szerint minden jelöltnek ugyanannyi forrás áll rendelkezésre, és ugyanannyit fordíthat kampánytevékenységre, mint az összes többi induló.

Éppen ezért nagyobb problémát a kampányidőszakon kívüli politikai üzenetek kétes eredetű finanszírozása jelent. A javaslat szerint, amennyiben a választási eljárásról szóló törvény szerinti kampányidőszakon kívül párt érdekében vagy egyébként a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére alkalmas politikai üzenetet közvetítő falragasz vagy felirat a szokásos piaci ártól, azaz a listaártól alacsonyabb áron vagy ingyenesen kerül elhelyezésre, úgy az jogellenesen szerzett vagyoni előnynek minősül. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény hatályos rendelkezéséhez igazodva, amennyiben a párt e tevékenységgel összefüggésben vagyoni előnyt szerez, köteles a vagyonelőny értékének megfelelő pénzösszeget az Állami Számvevőszék felhívására 15 napon belül a központi költségvetésnek befizetni.

(18.20)

Míg kampányidőszakban politikai plakátot párt érdekében a reklám közzétevője és a média-hirdetésfelületet értékesítő akkor helyezhetne el, ha szolgáltatási árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette, politikai plakát így csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében helyezhető el. Ez az eljárás lényegében a sajtótermékekben elhelyezett politikai hirdetések esetén már bevált.

Az Állami Számvevőszék a Jobbik esetében 2014-ben megállapította, hogy a politikai hirdetések számláinak adatai 26 esetben nem egyeztek meg az árjegyzékben vagy a tájékoztatóban foglalt adatokkal, 3 sajtótermék nem küldött tájékoztatót, további 6 politikai hirdetést közzétevő sajtótermék pedig nem szerepelt a médiahatóság nyilvántartásában. Tehát egy ismert szabályozásról van szó, amely szabályozást a köztéri hirdetések, óriásplakátok esetén is szeretne a törvényjavaslat átemelni. Tisztelt Ház! A javaslat tehát kettős célt szolgál, egyrészt a burkolt pártfinanszírozás további eseteinek megakadályozása, másrészt természetesen a korrupció kockázatát csökkenti.

Ahogyan az előbb említettem, két esetben, tehát két különféle esetben tartalmazna új szabályokat az elfogadandó törvény, egyrészt kampányidőszakon belüli, másrészt kampányidőszakon kívüli hirdetések esetén. Kampányidőszakban a hirdetésekre ugyanaz a szabály vonatkozna, mint a médiahirdetésekre, azaz esélyegyenlőséget kellene biztosítani az induló jelöltek között, mégpedig egyéni választókerületek szerinti esélyegyenlőséget kellene biztosítani. Míg a kampányidőszakon kívül a javaslat igazodik ahhoz a szabályhoz, amelyet jelenleg a pártok működéséről szóló törvény tartalmaz, tudniillik, hogy jogi személytől nem fogadhatnak el támogatást. Az Állami Számvevőszék gyakorlatában támogatásnak minősül minden egyes kedvezményes szolgáltatás is, ilyen például az az eset, amikor pártok saját céljaikra kedvezményesen bérelhettek korábban ingatlant, kedvezményesen vagy akár ingyenesen adtak ingatlant pártok céljaira. Ezt minden esetben az Állami Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy ez burkolt pártfinanszírozás és tiltott pártfinanszírozás, ezért felszólította az érintett pártokat az így szerzett vagyoni előny befizetésére.

Tehát a javaslat minden elemében már korábbi példákat, korábbi hatályos példákat követ abban az elemében is, ahogyan mondtam, hogy mi minősül burkolt pártfinanszírozásnak. Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért van szükség ilyen törvényre, törvényjavaslatra, amennyiben az Állami Számvevőszék kialakított egy gyakorlatot a tiltott támogatással kapcsolatban.

Azért, mert az Állami Számvevőszék eddig kizárólag csak az ingatlanhasználat esetén vizsgálta ezt a támogatást, más esetekben nem vizsgálta az Állami Számvevőszék. Nyilván szükséges egy felhatalmazás az Állami Számvevőszék számára, hogy vizsgálhassa ezt a kérdést, és az Állami Számvevőszéket a törvényjavaslat bevonná az ellenőrzésbe, bevonná a választási kampányidőszakon kívüli ellenőrzésbe is, és bevonná a választási kampányon belüli ellenőrzésbe is, mégpedig azért, hogy az előbb említett esélyegyenlőséget a politikai kampány során biztosítani lehessen.

Tisztelt Ház! Szeretném leszögezni, hogy a javaslat nemcsak politikai pártokra vonatkozik, a javaslat szó szerint tartalmazza, mégpedig annak a 2. §-a tartalmazza, hogy a párt érdekében a piaci árnál alacsonyabb áron vagy ingyenesen elhelyezett plakátok által szerzett kedvezmény jogellenesen szerzett vagyoni előnynek minősül. Tehát a javaslatnak nemcsak a párt az alanya, hanem mindazok, akik párt érdekében helyeznek el a választói akarat befolyásolására alkalmas hirdetményeket.

Tisztelt Ház! Tehát a javaslat egybecseng a jelenlegi hatályos szabályozással, egybecseng a 2014-es választási kampányt vizsgáló egyes szervezetek megállapításaival. A javaslat most már csak az önök döntésére vár. A javaslat 1., 2. és 3. §-a sarkalatos törvénynek minősül. Nagyon bízom benne, hogy mindazok, akik egyetértenek a tiltott pártfinanszírozás elleni és a korrupció elleni küzdelemmel, azok támogatni fogják a javaslatunkat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)