Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Vincze László képviselő úr, Fidesz. Megadom a szót öt percben.

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy 9-én hajnali 0 óra 5 perckor egy újságcikkidézettel kezdjem fölszólalásomat. A Napi Gazdaság a következőt írja: “Jól haladnak a betakarítási munkák, hála a kedvező időjárásnak is, az aggályokkal ellentétben a gabona elhelyezésével sincs gond, egyelőre az exportáru kiszállítása azonban akadályokba ütközik. Nem a piac, hanem a vasúttársaságok illetékese szerint a régióban nagy a kereslet a gabonaszállító vasúti kocsik iránt, jelentősen megnőtt a bérleti díjuk is, a MÁV most leányvállalatán, a MÁV Transpeden keresztül próbál 200 kocsit bérelni Franciaországból.ö Na hát, itt tartunk most. Itt tartunk most, és engedjék meg, hogy folytassam.

A napirend utáni kérdésem pedig a következő volt: “Tud-e, akar-e segíteni a tárca a Tisza-Körös völgye hajózhatósága és vízgazdálkodása kapcsán megépítendő csongrádi, valamint bökényi duzzasztókra vonatkozó komplex hatástanulmányok elkészítésében, különös tekintettel ennek a projektnek az NFT II-be való beillesztéséről?ö És hogy kerül a csizma az asztalra? Nem mindegy, hogy a gabonaféléket, ezt a nagy tömegű árucikket milyen költségen tudjuk kiszállítani, amikor van is piacunk. Mindenki tudja, hogy a közúton való szállítás a legdrágább, legbonyolultabb módszer és a legkörnyezetszennyezőbb, ennél kedvezőbb feltételeket biztosít a vasút, de a legkedvezőbbeket a vízi szállítás biztosíthatna.

Idézem, a megyei önkormányzat legutóbbi rendes közgyűlése határozatot fogadott el a csongrádi vízlépcső felépítésével kapcsolatban, és javasolja, hogy ez kerüljön bele Magyarország második nemzeti fejlesztési tervébe. A magyar közlekedéspolitika számára a Duna-Majna-Rajna vízi út a belvízi hajózás újraélesztésére tesz lehetőséget. A ’90-es évek elejétől a vízi közlekedés területén, annak szinte valamennyi tevékenységét átfogva, számos magánvállalkozás jött létre, ez a folyamat ma is tart.

Magyarország vízi útjai és tervezett kikötőinek programját a Magyar Országgyűlés elfogadta azzal, hogy a leghatékonyabb megoldásra kell törekedni a hajózást illetően, és annak a Tiszára történő kiterjesztése, valamint a Körösre is, nemzeti érdek. A Tisza mentén megtermelt gabona csak vízi úton szállítva lehet versenyképes az EU-piacon. Hozzátenném, szakemberektől hallottam, hogy 1 egység a vízi út, ehhez képest 7 a vasút és 16-17 pedig a közút költsége. Nem mindegy, hogy a gazdáknak, több százezer családnak mi marad a zsebében.

Az energiaínség kérdéskörét is felvetik ezek a kérdések. Hamis az a felfogás, hogy a Tisza folyó duzzasztása Csongrádnál a környezeti értékeket veszélyeztetné. A duzzasztás nem ellensége a környezetnek, hanem a duzzasztással a környezet érdekében lehet okosan tenni.

(0.10)

A tiszalöki duzzasztómű nélkül napjainkban a Keleti-főcsatornában nem lenne víz, a Hortobágyra nem történne vízpótlás. A Tiszát a medrében duzzasztanák, ugyanúgy, mint a Köröst Bökénynél, a vizes élőhelyekre lehetőséget, vízutánpótlást jelentene a folyó medrében, amikor kis víz folyik le. Nem igaz az, hogy a szikesedés az érintett területeken megtörténne, hiszen a vízgazdálkodás elégtelenségét jelzi, ha szik van. Ennyit a környezetvédelmi ártalmakról.

Október 28-án egy nagyon komoly szakmai konferenciát tartottunk az EU parlamenti képviselő úrral és 12 szakemberrel Csongrádon. Ott egyértelműen kiderült annak az igénye és megfogalmazódott, hogy meg kell építeni a duzzasztóműveket, az egységes hajóút biztosítaná a vízi szállítást, a Dunára való, a Dunán pedig a tengerre való feljutást a gabonatankereknek, föllendítené a térség turizmusát, mindenképpen nagyon komoly távlatokat nyitna munkahelyteremtésben, és a továbblépést segítené az elaszályosodás elleni programban is. Itt gondolok a Duna-Tisza-csatorna későbbi megépíthetőségének lehetőségére.

A legnagyobb probléma jelen pillanatban azonban mégiscsak az, hogy a hatástanulmányterveket el kell készíteni. Nem ez a probléma, hanem ennek a forrását kik, hogyan és milyen keretből tudják biztosítani. Az egyik minisztérium hárítja a másikra, ugyanakkor viszont nemzetgazdasági érdek. Úgy tudom, hogy azért EU-forrásokból 16 milliárd forint országos, kormányzati szinten rendelkezésre áll, tehát vagy a kormányzatnak, vagy a régiónak, vagy a megyékkel összefogva, de mindenképpen kormányzati ráhatással kellene a hatástanulmányokat elkészíteni, és egy korrekt, komplex hatástanulmány eredményezhetné azt, hogy bekerül az NFT II-be ez a nagyon komoly projekt, ami a jövőnket, a Tisza völgye és az ott élő százezrek jövőjét meghatározhatná.

Köszönöm, államtitkár úr, várom kérdésemre a válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Az elhangzottakra a kormány nevében ugyancsak Pásztohy András államtitkár úr kíván válaszolni.

PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Ön nagyon valós problémát feszeget, és a megoldásra is megvan a lehetőség, és nagyon örülök annak, hogy képviselőtársam ezt a fontos kérdést felvetette. Ugyanis a tiszai hajózási lehetőségek bővítése egyébként is illeszkedik abba az európai közlekedésfejlesztési irányvonalba, amely a belvízi hajózás előtérbe állítását, jól működő európai belvízi vízi utak és víziútrendszerek kialakítását célozza meg. Ezt a közlekedéspolitikai törekvést fogalmazta meg egyébként a 2001. szeptemberi rotterdami páneurópai közlekedési miniszteri konferencia is.

A vízi közlekedés szempontjából a Tisza folyó lehetőségei még egyszerűen kihasználatlanok. Az elérhetőséget és a belső kohéziót, együttműködést segítő kapcsolaterősítés egyaránt fontos a térségi fejlődés szempontjából. A Tiszán, illetve egyes mellékfolyóin a turisztikai célú személyhajózás és a folyók adottságait kamatoztató vízi árufuvarozás fejlesztése jelentősen hozzájárulhat a régió gazdaságának és idegenforgalmának élénküléséhez, továbbá a Tiszáról a tengerhez való, a jelenleginél akadálytalanabb kijutáshoz, és a gabonakereskedelmet a mi szempontunkból, a mezőgazdaság szempontjából nagymértékben tudja segíteni.

Látnunk kell azonban, hogy ez olyan jellegű műszaki beruházásokat igényel, amelyekről csak körültekintő környezeti hatásvizsgálatok és gazdasági vizsgálatok ismeretében lehet döntést hozni. A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter, illetve az Országos Területfejlesztési Hivatal az érintett tárcákkal - GKM, KVVM, BM, PM - közösen dolgozik egy előterjesztésen a Tisza hajózásának fejlesztéséről, mert valóban fontos térségfejlesztési kérdésként kezeljük, de a témában szükséges előzetes környezeti hatástanulmányt, gazdasági elemzést készíteni.

A képviselő úr által említett vízlépcsők egy komplex területfejlesztési program elemei lehetnek. Természetesen ennek alapvető feltétele az, hogy a térségi szereplők támogassák az elképzelést. Ezért javaslom, hogy más területfejlesztési programhoz hasonlóan az ezekre a konkrét beruházásokra vonatkozó tervezési, előkészítési munkák forrását pályázati formában, regionális szinten teremtsék meg. Képviselő úrnak igaza van abban is, hogy a Tisza hajózhatósága szempontjából a Csongrád-Kisköre szakasz jelenti a szűk keresztmetszetet, és természetesen abban is, hogy egy esetleges megépítendő csongrádi vízlépcső a Tisza-völgy vízgazdálkodására, vízpótlására, egyéb tervezett területfejlesztési beruházásaira igen jelentős hatással lehet.

Egyértelműen megállapítható az, hogy az egykori tervek nem tartalmazták, nem is tartalmazhatták teljeskörűen mindazokat a szempontokat, amelyekre egy napjainkban meghozandó döntésnél figyelemmel kell lenni. Az azóta keletkezett új szabályozás a döntés előtt elvégzendő hatásvizsgálat, amely biztosítja a környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesülését, valamint a döntéshozatali folyamatba a helyi érdekeltek bevonásának szükségességét. A tervezés, a komplex hatásvizsgálat készítése során fel lehet tárni, lehetőség szerint harmonizálni a különböző igényeket, a más elképzelésekkel való kapcsolódást, és ezek figyelembevételével azonosíthatók a lehetséges megoldások.

A csongrádi helyszín természetesen behelyettesíthető bármely más építési helyszínnel, tehát az előzőek igazak a bökényi duzzasztó újjáépítése esetére is. A regionális területfejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter, illetve az Országos Területfejlesztési Hivatal által elkészített Tisza mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja tartalmazza a tiszai hajózás fejlesztésére vonatkozó javaslatot is, az ott megfogalmazott stratégiai célok között a periferikus helyzet leküzdésére irányuló erőfeszítések a hajózás fejlesztését is magukban foglalják, de konkrétan a csongrádi vízlépcső nem jelenik meg az anyagban.

Egyetért a kormány, hogy a hatásvizsgálat készítésének szükségességét indokolják az elmúlt évtizedekben hazánkban bekövetkezett változások is, amelyeken belül külön kiemelhető a területhasználat, területfejlesztés kérdése. Az OTH 2005. évi költségvetéséből erre a célra 35 millió forint került elkülönítésre, és az érintett tárcák bevonásával most dolgoznak a feladat részletes megfogalmazásán és a közbeszerzési pályázat kiírásán, hogy a munka legkésőbb jövő év közepére elkészülhessen.

Tisztelt Képviselőtársam! Úgy gondolom, hogy szívós munkára van szükség ahhoz, hogy valóban a Tisza hajózhatósága valósággá váljon. További jó munkát kívánok ebben önnek!