A felszólalás szövege:

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generáció képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket. Ennek egyik, ha nem a legfontosabb területe a környezetvédelem. A kormány az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a környezetvédelem területén, számos területen történtek előrelépések, így például az élőhelyvédelmi programok, zöldfelület-védelem, a nemzeti parkok fejlesztése, az éghajlatvédelem a környezetvédelemmel összefüggésben, az energiahatékonysági programok. A jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban több mint 60 milliárd forintot költhet a tárca természetvédelmi fejlesztésekre, amelyeknek köszönhetően több mint 100 ezer hektáron javulhat a természet környezeti állapota.

Az elmúlt időszakban a környezeti és energiahatékonysági operatív programban, a KEHOP-ban, illetve a versenyképes Közép-Magyarország operatív programban, a VEKOP-ban 92 egyedi projektet tartalmazó, mintegy 38 milliárd forint értékű természetvédelmi fejlesztési csomagot indítottak el. A környezeti fenntarthatóság szempontjából hazánkban jelentős lépés volt a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása, fenntarthatóvá tétele. A rendszerben, illetve a szabályozásban még vannak továbbfejlesztésre, finomhangolásra érdemes részek. Az élelmiszer-biztonság kérdésére az elmúlt években jelentős figyelmet fordított a kormány, ennek fontos a fenntartása. A környezet-egészségügy területén elindított intézkedések folytatását szintén fontosnak tartom.

Az említett intézkedések folytatásában joggal bízhatunk, hiszen az új Agrárminisztériumban önálló államtitkárságot hoztak létre a szakterületnek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezekkel kapcsolatban kérdezem öntől: mire fog koncentrálni az Agrárminisztérium a környezetvédelem területén e kormányzati ciklus során? Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a válaszát. Az elmúlt esztendőkben a választókerületemben számtalan környezetvédelmi, természetvédelmi, energiahatékonysági program valósult meg, illetve indult el sok milliárd forintos összegben. Ezek a tények, illetve az államtitkár úr által ismertetett koncepció, célkitűzések és kormányzati elkötelezettség garanciát ad nekünk arra, hogy a következő esztendőkben is ezek a programok tovább fognak folytatódni, ezért a válaszát elfogadom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ma talán mindannyiunk számára evidencia az, hogy keresztény kultúra nélkül nincs Európa és nincs Magyarország. De abban a korban, amikor Pilinszkyvel szólva „meghasadnak az evidenciák”, amikor általános értékválságot tapasztalunk, a relativizmus dominanciáját és egy újkori népvándorlás következményeit tapasztaljuk meg, akkor bizony nagy szükségünk van arra, és ez a közös felelősségünk is, hogy visszatérjünk az alapokhoz. Ezt az alapot jelenti Európában és Magyarországon is a keresztény kultúra. Szeretném hangsúlyozni, hogy amikor a keresztyén kultúráról beszélek, akkor nem a szűken vett keresztyén hitről, keresztyén vallásról, keresztyén egyházakról és teológiáról beszélek, nem hitvitát generálunk, és nem a gondolat-, a szólás- és a vallásszabadság területére tévedünk. A keresztény kultúra egy sokkal tágabb, de mégiscsak keresztény ihletettségű értékrend, életmód, életkeret, amely évezredes történelmi realitás itt Európában, itt Magyarországon. Társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági tapasztalati valóság, de egyszersmind a jelen döntéseinket is meghatározó erőforrás és jövőbeli reményteljes vízió. Ez a keresztény kultúra mindannyiunk számára.

Ennek a keresztény kultúrának a jegyében Jézus születésétől számítjuk az időt mindannyian, hitre, meggyőződésre tekintet nélkül. Ennek a jegyében Jézus születésnapját, a karácsonyt ünnepeljük mindannyian a szeretet és a békesség ünnepeként. Ennek a keresztény kultúrának a jegyében fogalmazott az Európai Unió egyik atyja, Robert Schuman nagyon pontosan és szikár módon: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.”

Ebben a szellemiségben reflektált Helmut Kohl az „Aggodalom Európáért” című felhívásában erre így, idézem, egy mondatban összefoglalva: „Az alapító atyák Európájának nincs alternatívája.” S erre az értékrendre alapozta Antall József jól ismert összegzését: „Keresztény Magyarországot akartam, mert csak ennek van jövője.”

S hogy egy liberális filozófusikont is idecitáljak, a keresztény kultúra egyetemes értékrendjében szólalt meg Jürgen Habermas, a német balliberális oldal szellemi atyja Frankfurtban a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás utáni megrázó beszédében, amelyben a hit és tudás új kapcsolatáról beszélt a posztszekuláris társadalomban. Nagy alázattal fogalmazott és a liberális állam kritikáját adja, idézem: „A vallás trónfosztását a felvilágosodás kezdte meg kártékony módon… Nem létezik szeretet anélkül, hogy a másikban ismerjük meg magunkat, ahogyan szabadság sincs anélkül, hogy kölcsönösen elismernénk egymást.”

Két nappal ezelőtt egy képviselőtársunk nem ezzel a habermasi alázattal, hanem vulgármarxista pökhendiséggel, cinikusan Jézusra hivatkozva kívánta pokolba a kormányoldalt. Bibliai verseket vágott a fejünkhöz, lélektelenül, mert nem ismeri a teológia tudományának kétszer kettőjét: a Szentírásból nem mazsolázgatunk. Tudniillik a Bibliából még az a két szó is kiolvasható, hogy nincs Isten, csak éppen előtte a zsoltáros hozzáteszi: „Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten!”

Tordai Bence nem érti az idők szavát, ott ragadt a XX. században, totálisan félreérti az egészet. De legyen neki hite, vagyis ateista meggyőződése szerint, mert a keresztyén kultúra kereteibe még ez is belefér: a hitünk vagy éppen ateista meggyőződésünk szabad megvallása és vállalása; egymás tisztelete és elfogadása; a belső és külső szabadság biztosítása; a szociális elkötelezettség intézményesített lehetősége; a nők és férfiak egyenjogúsága; a szabadság és felelősség egyensúlyának valósága; két évezred kulturális, szellemi, tudományos, társadalmi, politikai és gazdasági értékrendje, teljesítménye és intézményrendszerei - mindez így együtt a keresztény kultúra.

Mi ezt a keresztény kultúrát szeretnénk nemcsak megőrizni, nem pusztán büszkén vállalni, hanem történelmi felelősségünknek eleget téve meg is védeni minden rendelkezésre álló alkotmányos eszközzel. Mert ez a keresztény kultúra olyan kipróbált múltbeli értékeket, szellemi, lelki, anyagi erőforrásokat jelent számunkra, amely garancia a megmaradásra és remény a jövendőre nézve. Mi ezért támogatjuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) az alkotmánymódosítást, és kérjük, hogy mindenki csatlakozzon hozzánk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! A 2010-es kormányváltással párhuzamosan radikális változás következett be a nemzetpolitikában is. A nemzetpolitika fundamentuma ma már az, hogy egyetemes magyarságban gondolkodunk, és az egyetemes magyarságnak megkerülhetetlen része a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarság is. Éppen ezért indult el öt éve a diaszpóra magyarságát felkaroló Kőrösi Csoma Sándor-program 47 ösztöndíjassal, ami tavaly már 21 országban 115 pályázót küldött azzal a céllal, hogy a külhoni magyarság kulturális, nyelvi identitását erősítse, s kiterjessze a magyar nyelvű oktatást, erősítse a diaszpóra és az anyaország magyarsága közti kapcsolatokat.

A Körösi Csoma Sándor-programmal párhuzamosan 2015 tavaszán a Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő programot indított a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, ez a Petőfi Sándor-program, ami az egykori Monarchia területére terjed ki. Érinti Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot.

Ezekben az országokban a magyar szervezetek, egyházak, oktatási intézmények határozták meg azokat a területeket, ahol a legnagyobb hasznukra lehetnek ösztöndíjasaink, alapvetően azzal a céllal, hogy megerősítsük a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitását, segítsük a már meglévő kinti magyar közösségeket. Az idén kiutazó 75 ösztöndíjas munkájának célja, hogy megerősítse a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitását, segítse a meglévő közösségeket.

Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Az elmondottak alapján kérdezem: milyen célokat sikerült elérni? Hogyan bővültek a lehetőségek mind az ösztöndíjprogramban részt vevők, mind pedig a magyar kormány számára? Hol tartanak a diaszpórát és szórványmagyarságot felkaroló programok? Várom miniszterelnök-helyettes úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm miniszterelnök-helyettes úrnak a válaszát. Pontosan fogalmazott az imént, hogy a nemzetpolitika területén paradigmaváltás történt, sőt mondhatnám, a nemzetpolitika területén is paradigmaváltás történt 2010 után. Hogy a költségvetést is idehozzam: ezeknek a programoknak a költségvetése megtízszereződött a költségvetési támogatás területén, gazdasági programok is az elmúlt esztendőkben már elindultak a határon túli területeken, a kulturális, egyházi, oktatási, civil szervezetek és intézmények támogatása kiszélesedett. Rendkívül fontos természetesen mindez, de azt gondolom, hogy nem minden a pénz, hanem legalább ugyanolyan fontos az, hogy milyen lélekkel, milyen szívvel, milyen hozzáállással nyújtja a magyar kormány ezeket a költségvetési támogatásokat. Tehát azt gondolom, hogy a magyar nemzetpolitikai modell azért is erősödött, azért is jöhetett létre, azért is hatékony és erős, mert nem pusztán költségvetési támogatásról beszélünk, hanem arról a háttérről, amely a szívben, a lélekben és a gondolkodásban is megnyilvánul.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mindenkori költségvetés a mindenkori kormányzat értékeit is megjeleníti, célokat, értékválasztást, világképet, világlátást, társadalomképet. Azt gondolom, hogy így van ez a mostani, a 2019-es költségvetési javaslattal is, amelyről azt mondhatjuk el, hogy a magyarság költségvetése, kiegyensúlyozott és biztonságos növekedést szolgáló költségvetés, amelynek a középpontjában a magyar családok, a biztonság, a növekedés, a munkahelyteremtés és a közösségeink további megerősítése áll. Én két fontos területről szeretnék beszélni, amely a KDNP számára különösen is fontos: hogyan áll a nemzetpolitika és az egyházak támogatása a jövő évi költségvetési javaslatban, amely előttünk fekszik?

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetpolitikával kapcsolatosan röviden és összefoglalóan azt mondhatjuk el, hogy 2010 után a nemzetpolitikában vagy a nemzetpolitikában is paradigmaváltás történt. Ha a költségvetés oldaláról nézzük a nemzetpolitika támogatását, akkor azt mondhatjuk el, úgy összegezhetünk, hogy az elmúlt nyolc esztendő alatt a nemzetpolitikára szánt költségvetési támogatás megtízszereződött. Azt gondolom, hogy ez magába foglalja a nemzeti kormány elkötelezettségét, a nemzeti kormány hozzáállását az egységes magyar nemzethez és ezen belül természetesen a külhoni magyar nemzeti közösségeinkhez. Az elmúlt nyolc esztendőben és a megtízszereződött költségvetési támogatásban rendkívül sok kulturális program, oktatási program, egyházi program, intézményfejlesztési program, közösségépítési program és civil program valósult meg vagy van éppen megvalósulás alatt.

Szeretnék kiemelni különösképpen is néhány ilyen programot. Elhangzott már az előzőekben a Határtalanul!-program, amely talán mondhatom azt, hogy egy mindannyiunk által támogatott program. A következő esztendei költségvetésben már 5,6 milliárd forintot szánunk majd a Határtalanul!-program megvalósulására, amely azt gondolom, rendkívül fontos annak érdekében, hogy a felnövekvő generációk, az anyaországban élő magyar fiatalok minél intenzívebben és minél több helyre tudjanak eljutni a külhoni magyar közösségekhez.

Szeretném kiemelni még a Kőrösi Csoma Sándor-programot, amely öt évvel ezelőtt indult el. A diaszpóramagyarságot támogató és felkaroló programról van szó.

47 ösztöndíjassal kezdtük el ezt a programot, és tavaly már 21 országban 115 pályázó tudott ebben a programban részt venni azzal a céllal, hogy a külhoni magyarság kulturális, nyelvi identitását erősítse és kiterjessze a magyar nyelvű oktatást, erősítse a diaszpóra és az anyaország magyarsága közti kapcsolatokat.

(13.00)

A harmadik ilyen kiemelt program, amelyről néhány szót szeretnék ejteni, a 2015 tavaszán a Kárpát-medencei szórványmagyarságot segítő program, a Petőfi Sándor-program, amely az egykori Monarchia területére terjed ki, tehát érinti az egykori Monarchia mai érintett országait, Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot. Ezekben az országokban magyar szervezetek, egyházak, oktatási intézmények határozták meg azokat a területeket, ahol a legnagyobb hasznukra lehetnek ezek az ösztöndíjasaink, alapvetően természetesen azzal a céllal, hogy megerősítsük a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitását, és segítsük a már meglévő kinti magyar közösségeinket.

Szeretném megemlíteni még azt is, hogy az elmúlt esztendők során nem pusztán oktatási, kulturális, közösségfejlesztési vagy egyházi programok területén, hanem a régóta óhajtott gazdaságfejlesztési programok is meg tudtak indulni. Ez több mint egy 50 milliárd forintos gazdaságfejlesztési program, amely részben a Vajdaságban, részben Kárpátalján és a Székelyföldön indult el. Azt gondoljuk, az elkövetkezendő esztendőkben ez tovább bővülhet és tovább tud erősödni és kiteljesedni.

Megemlíteném még azt is, hogy a nemzetpolitika területén újraindítottuk a MÁÉRT-ot, a Magyar Állandó Értekezletet, létrehoztuk a Diaszpóra Tanácsot, megerősítettük, kiterjesztettük a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, és mindezt úgy tettük, ahogyan említettem már, hogy megtízszereztük a költségvetési forrásokat.

A következő évi költségvetési javaslatban szeretnék még néhány szót szánni a Bethlen Gábor Alap működésére és annak a forrásaira. Összegzésképpen azt mondhatjuk el, hogy a következő esztendőben mintegy 1,9 milliárd forinttal fog növekedni az a költségvetési előirányzat, amelyből a BGA, a Bethlen Gábor Alap tud működni. A növekményt a határon túli stratégiai egyetemi oktatásra fordított plusz 1 milliárd forint, illetve a kárpátaljai természetes személyek támogatására fordított növekmény teszi ki.

Szeretnék néhány részletet is ismertetni. Az oktatási-nevelési támogatásokra 5,8 milliárd forint a tervezett kiadás, a kárpátaljai természetes személyek támogatására 1 milliárd 392 millió forint, a nyílt pályázatokra tervezett keretösszeg 1 milliárd 565 millió forint, a nemzeti jelentőségű intézmények támogatására tervezett összeg  a részletek ismertetése nélkül  900 milliárd 550 millió forint, és egyéb támogatásokra összesen 8 milliárd 366 millió forinttal fog rendelkezni és gazdálkodni a Bethlen Gábor Alap.

Ez magában foglalja a kulturális, oktatási, szociális, ifjúságsegítő és egyházi intézmények támogatását, nemzetpolitikai közösségmegerősítő és regionális érdekvédelmi szempontból. E keret terhére meghívásos pályázatok, valamint egyedi kérelmek alapján történik a támogatások megítélése. Továbbra is kiemelt, támogatandó cél a magyar nyelvű oktatási programok támogatása, különösen a szórványkollégiumok területén, a kulturális programok és rendezvények támogatása, valamint a határon túli regionális hatáskörű magyar nyelvű média támogatása.

Ezzel a következő esztendőben tehát a Bethlen Gábor Alap összesen 28 milliárd forinttal tud gazdálkodni, amely a nemzetpolitikai célok megvalósítását fogja szolgálni.

A másik terület, amelyről röviden szólni kívánok, az egyházak támogatása. Mindannyian jól tudjuk azt, hogy az Alaptörvényben megfogalmazottak szerint az egyházak nemzetmegtartó, nemzetfenntartó erőt jelentettek az elmúlt évszázadok során és jelentenek ma is a magyar nemzet életében. Az egyházak hosszú évszázadok óta a magyar embereket, a magyar családokat, a magyar közösségeket, a magyar társadalmat szolgálták és szolgálják ma is. Oktatási, szociális, kulturális, egészségügyi területen olyan közszolgálatot végeznek, amely, azt gondolom, nélkülözhetetlen a magyar társadalom számára, nélkülözhetetlen a magyar nemzet megmaradása és a magyar nemzet jövendője számára.

Ezen túlmenően az egyházak, különösen a határon túli területeket szeretném említeni, a külhoni magyar közösségeket, ahol a kulturális örökségvédelem területén is óriási szolgálatot, feladatot látnak el. Szeretném természetesen aláhúzni azt, hogy a külhoni magyar közösségekben, különösen a diaszpórában, a szórványterületeken a szó legszorosabb értelmében az egyházak, az egyházaink nemzetmegtartó erőként vannak jelen. Ezért tartjuk rendkívül fontosnak az egyházak, egyházi közösségek és egyházi intézmények támogatását továbbra is.

Szeretném jelezni, hogy 2010 óta  az elmúlt 8 esztendőben  jelentős mértékben növekedett az egyházak támogatása, hiszen 2010-ben összesen 23,5 milliárd forintos támogatásban részesültek az egyházaink. Ebben az esztendőben ez 59,9 milliárd forintra emelkedett, és az előttünk fekvő költségvetésitörvény-javaslatban, a jövő évi költségvetési javaslatban 71,3 milliárd forintra fog növekedni ez a támogatás, amely természetesen magában foglalja az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatását, a hittanoktatás támogatását, az egyházi alapintézmény-működési támogatást, az úgynevezett járadékfinanszírozást, az ötezer lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékát, a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatását, az egyházi épített örökség védelmét és egyéb beruházások támogatását.

És amiben különösen növekszik a következő évben a költségvetési forrás, az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása, valamint ezen túlmenően a határon túli egyházi intézmények fejlesztésének a támogatása, az egyházi hitéleti támogatás kiegészítése, egyházi személyek eszközellátásának a támogatása és ezen túlmenően sok kiemelt célú egyházi, kulturális örökségvédelmi programnak, projektnek vagy a megkezdése, vagy pedig a folyamatban lévő beruházások támogatása.

Mindezek alapján, tisztelt képviselőtársaim, a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a 2019. évi költségvetésitörvény-javaslat elfogadását, és ezt kérjük a többi képviselőtársunktól is, hogy támogassák ennek a költségvetési javaslatnak az elfogadását. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Vannak olyan társadalmi problémák, olyan közéleti ügyek, témák, amelyek megoldása nem lehetséges pusztán pártlogika alapján. Nem lehetséges megoldani pártcsatározások szimpla keretei között például olyan társadalmi kihívást, mint az otthoni ápolók helyzetének rendezését, az otthonápolás megbecsülését.Azt gondolom, az minden vitán felül áll, hogy mindent meg kell együtt tennünk annak érdekében, hogy azokat a honfitársainkat, akik a nap 24 órájában vagy idejük jelentős részében gyermeküket, szerettüket ápolják, gondozzák, valóban a társadalom megbecsülése vegye körül, és jelentős mértékben segítsük az ő helyzetük javulását. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szemforgató!)

A KDNP éppen ezért tartotta szem előtt ezt az ügyet az elmúlt évek és hónapok során, és ezért indított el szakmai egyeztetéseket és konzultációkat az érintettek és a szakminisztérium bevonásával, és ezért tűzte zászlajára azt a célt, hogy a mostani őszi ülésszak alatt a legfontosabb döntéseket hozzuk meg e súlyos kihívás mielőbbi megoldása érdekében. Éppen ezért gondolom azt, hogy ezt az ügyet csak higgadt és józan mérlegeléssel, nem pedig, ahogyan tegnap egyes baloldali képviselőtársaimtól hallhattuk, hisztérikus, kioktató és cinikus hangnemben lehet közösen megtárgyalnunk és döntésekre jutnunk. Különösen hiteltelenek azok a felszólalások, amelyeket például tegnap a baloldal képviselőitől hallhattunk, akik azt követelték, hogy „azonnal ismerjék el, hogy az otthonápolás munka”, vagy például „végre vegyék figyelembe azok véleményét, akik kérték az ápolási díj emelését”.

Tisztelt Ház! Azért hiteltelenek ezek a hisztérikus kirohanások, mert ezek a képviselőtársaim 2004-ben és 2005-ben látványosan leszavazták sok esetben azokat a javaslatokat, amelyek az otthonápolás megbecsülését, az otthonápolók helyzetének a jelentős javulását, javítását szolgálták volna.

Itt tartom a kezemben azokat a javaslatokat és parlamenti jegyzőkönyveket (Felmutatja.), amelyek erről tanúskodnak. Akkor nem volt fontos ez a társadalmi probléma? Akkor nem számított 50 ezer ember aláírása? Akkor nem voltak fontosak a szakmai, civil szervezetek állásfoglalásai? Éppen ez bizonyítja azt, hogy a baloldal mai politikai hisztériakeltése ebben az ügyben hiteltelen és hazug.

Ugyanígy csúsztatásokat és leegyszerűsítéseket hallhattunk a nemzetközi példák felemlegetésében. Itt van előttem, tisztelt képviselőtársaim, az a táblázat, amely részletesen elemzi számos európai uniós tagország helyzetét. Szögezzük le, hogy sehol sem foglalkoztatási viszony, tehát nem munkaviszony az ápolást végzők tevékenysége, legalábbis biztosan nem az Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Németországban, Romániában és Szlovákiában. Másrészt az is kiderült ebből a táblázatból, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ápolási díj mértéke sem olyan egyértelmű ezekben az országokban, ahogyan ezt baloldali képviselőtársaim tegnap leírták. Van olyan ország, ahol 4-5-6 vagy 7 kategóriában tól-ig határral állapítják meg szigorú feltételek mentén, és ezek szerint ezek között óriási a szórás nyilvánvalóan a különböző élethelyzetek szerint is. Sok kategóriában jóval kevesebbet kapnak ott, mint Magyarországon az érintettek. Azt el kell ismerni, hogy például Szlovákiában ebben az évben jelentős emelés történt ezen a területen, de végül is ott sem emelkedett olyan mértékben az ápolási díj, ahogy eredetileg eltervezték három évre kifutással a minimálbérhez kapcsolódóan.

Tisztelt Országgyűlés! A balliberális kormányokkal ellentétben a polgári nemzeti kormány számos olyan intézkedést hozott, amelyek végre jelentős előrelépést hoztak ezen a területen: 63 százalékkal nőtt a legsúlyosabb állapotú hozzátartozó gondozottak ellátása. Mi mertünk hozzányúlni a rendszerhez radikálisabban, amellyel például a nyugdíjminimumhoz kötése alól kiemeltük az ápolási díjat. Meg kell még említenem azt is, hogy bár minden tiszteletem az érintett civileké, a tegnap kiosztott levélben vannak olyan adatok, amelyek tényszerűen nem felelnek meg a valóságnak.

(10.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen tudjuk, hogy az eddigi intézkedések sem elegendők, éppen ezért fontos és üdvözlendő, hogy a kormány folyamatos párbeszédben és tárgyalásban van az ügyben érintett érdekvédelmi szervezetekkel.

A KDNP frakciója üdvözli és támogatja a kormány törekvéseit az otthonápolás megbecsülésével kapcsolatban. Kérjük a kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges lépést az otthonápolási díj megnyugtató kezelése érdekében. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, a földművesek emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat nagy jelentőségű, szimbolikus javaslat. Megtisztelő számomra, hogy annak egyúttal előterjesztője is lehetek.Ez az emléknap szándékaink szerint egyrészt emlékállítás; emlékállítás Nagyatádi Szabó Istvánnak, az első parasztszármazású politikusnak, a „csizmás” miniszternek. Tisztelgünk az ő emléke és életműve előtt, amely példát adott és példát ad mindannyiunknak. A földművesek napja a javaslat szerint szeptember 17-e, Nagyatádi Szabó István születésnapja. Nagyatádi Szabó Somogyországban, a választókerületembe tartozó Erdőcsokonyán, a mai Csokonyavisontán született 1868. szeptember 17-én. A település lakói, önkormányzata ma is büszkén és méltó módon ápolja emlékét, amelyet ezúton is tisztelettel megköszönök. Felújított lakóházában emlékház lett kialakítva, és így állítanak maradandó emléket neki, amelyet megköszönök az Arany-Korona Alapítványnak.

Végül, de nem utolsósorban én is köszönetet mondok Torgyán József volt földművelésügyi miniszter úrnak, aki ezt a javaslatát éppen Csokonyavisontán jelentette be annak idején.

Tisztelt Ház! Nagyatádi Szabó István politikai tevékenységének legnagyobb teljesítménye a földprogramja volt, de Nagyatádi nem kívánta a tulajdonviszonyok radikális, erőszakos megváltoztatását, ám széles körű földreformot hirdetett, amelyet csak részlegesen tudott megvalósítani. Ez mégis sikeresnek mondható és mégis előremutató volt.

Kevesebbet beszélünk róla, de Nagyatádi kezdte meg az Alföld fásítását, csatornázási és öntözési programokat indított el, valamint szövetkezetek és téli mezőgazdasági iskolák létrehozását is szorgalmazta. Széles körű tevékenységének, színes életének csak két fontos vonását szeretném most kiemelni. Kitartóan, állhatatosan és keményen harcolt azokért, akiket képviselt: a kisemberekért, a kisgazdákért és családjaikért. De ezzel együtt Nagyatádi tudott és akart együttműködni más társadalmi csoportokkal.

Nagyatádi Szabó István nem osztályharcos volt, hanem nemzetét, hazáját szerető hazafi. Rájött arra, hogy a kemény, konzekvens elvhűség mellett csak a társadalom többi rétegével együtt lehetséges a közös társadalmi célok megvalósítása. Ezt jelképezi a Nagyatádi Szabó István Kossuth téri szobrán található relief, amely hála istennek most már a kommunista időszakban történt leverettetés után visszakerült, és amely a gróf Bethlen István miniszterelnökkel történt szimbolikus kézfogását ábrázolja.

Nem véletlen, hogy temetésén Bethlen István miniszterelnök búcsúbeszédében így fogalmazott: „Senki sem szerette jobban a magyar hazát, a nemzetet, mint Nagyatádi Szabó István. Szerette népét, mellyel összeforrt, melynek javára demokráciát kívánt. Szabó István a magyar földreform megalkotója és megtestesítője.”

Tisztelt Országgyűlés! Másodszor ez a határozati javaslat emléket állít, illetve tiszteleg a földművesek, a mezőgazdaságból élők, a magyar paraszttársadalom előtt. Ez a réteg, ez a közösség mindig nemzetmegtartó erő volt történelmünkben. Az indoklásban ezt a jelentőséget néhány mondatban röviden méltatjuk is. Ennek a határozati javaslatnak, a mostani vitának nem hivatása nyilvánvalóan az agrárium helyzetének megvitatása, de annyit el kell mondanunk, hogy az elmúlt évek alatt nagyon komoly lépések történtek ezen a területen. Hogy csak egy programot emeljek ki: a „Földet a gazdáknak!” program keretében a rendszerváltozás óta legnagyobb földbirtok-politikai intézkedésként a magyar földművesek egyharmada, 30 ezer gazda, gazdálkodó család tudott állami földet vásárolni, amelynek eredményeképpen 200 ezer hektár föld került a legjobb helyre, a magyar gazdák tulajdonába. Ezek szerint 30 ezer család. Azt gondolom, hogy egy ekkora nagyságrendű program, mellette sok más kiváló programmal együtt persze, egészen más történelmi kontextusban és előzmények után, de mindenképpen méltó Nagyatádi Szabó István munkásságához és emlékéhez.

Tisztelt Ház! Megtiszteltetés volt számomra, hogy mind a múlt évben, amikor Csokonyavisontán, Nagyatádi Szabó István szülőfalujában az első, mind az elmúlt szombaton Vasadon a második földművesek napján személyesen jelen lehettem. Azt mondhatom, hogy fontos, felemelő és persze szimbolikus találkozások és ünnepek voltak ezek a napok, kiváló alkalmak Nagyatádi Szabó István kultuszának ápolására, és a magyar földművesek, földművelők, családi gazdálkodók előtti tisztelettételünk ünnepe is. Persze ez az emléknap nem pusztán visszatekintést jelenthet majd az elkövetkezendő időszakban, hanem a mai gazdálkodók, földművesek megbecsülését és kitüntetését is, és az emléknapok ma is nemzetépítő és közösségépítő alkalmakká válhatnak.

Azt kérjük a kormánytól, hogy az elkövetkezendő időszakban segítsék és támogassák, hogy minél felemelőbb módon és minél méltóbban tudjunk emlékezni erre a társadalmi csoportra és segíteni az ő mai tevékenységüket és mai munkájukat. A KDNP támogatja természetesen ezt az előterjesztést, és erre kér minden más frakciót is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(13.30)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Igen, elfogadom.

ELNÖK: Öné a szó, képviselő úr.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az éghajlatunk nagyon változékony, s emellett a klímaváltozás miatt a szélsőséges időjárási események valószínűsége nálunk is egyre inkább növekszik, ami jelentős hozamingadozásokat eredményez az agráriumban. Az elmúlt évtizedekben egyre nőtt a szélsőséges időjárású évek száma, amelyek nemegyszer százmilliárdos veszteséget okoztak a hazai termelőknek. Ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termékek ára, a termelés költségei és az árfolyamok is nagymértékben ingadoznak, ami tovább növeli a növénytermesztés és az állattenyésztés kockázatait. A mezőgazdasági termelés a különböző természeti és piaci kockázatoknak leginkább kitett gazdasági szektor, így hatalmas jelentősége van a kockázatok termelői és közösségi szintű kezelésének. Az agrárkárenyhítési rendszerben kezelt elemi károk köre a fagyok, az aszály, a mezőgazdasági árvíz, a belvíz, a felhőszakadás, a vihar és a jégeső okozta károk. Fontos hangsúlyoznunk, hogy hazánkban egymással összhangban működik és egymást kiegészíti az agrárkárenyhítési rendszer, a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és az országos jégkármegelőző rendszer. Ezek alkotják a magyar kockázatkezelési eszköztár főbb pilléreit, amelyet kiegészítenek az egyedi termelői kockázatmegelőző pályázati források a vidékfejlesztési programban.

Tisztelt Államtitkár Úr! A mezőgazdaság kockázatainak kezelése és megelőzése Magyarországon az elmúlt években egyre növekvő mértékben kapott hangsúlyt. Az ágazat jövője és az agráriumból élők biztonsága szempontjából is nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer folyamatosan fejlődjön. Az elmúlt évek kedvező tendenciái alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat, az idei évben hogyan alakul a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működése, illetve milyen fejlesztési lehetőségeket lát a rendszerben a kormány. Tisztelettel várom államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Fontos kiemelnünk, hogy ez a kockázatkezelő rendszer szinte példa nélküli az Európai Unióban is. Nagyon lényeges, és a stabilitását az adja, hogy több lábon áll ez a rendszer, amelyek egymást segítik és egymást erősítik. Úgy gondolom, természetesen ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk, hiszen újabb és újabb kihívások érnek bennünket. Tovább kell fejlesztenünk ezt a kockázatkezelési rendszert, hogy az minél hatékonyabban, minél erőteljesebben és minél szélesebben védje a termelőket, a gazdálkodókat és az agráriumból élő családokat. Köszönöm államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tavaly ősszel fogadtuk el és indítottuk útjára a szociális támogatási rendszer egy új elemét, a gyermekek otthongondozási díjának rendszerét. Az új támogatási forma azokat segíti, akik önellátásra képtelen gyermekükről gondoskodnak. Ez összességében több mint 50 ezer családot érint és támogat ma Magyarországon. Fontos hangsúlyozni, hogy a Fidesz-KDNP-kormány azért indította el ezt az új támogatási formát, hogy a fogyatékossággal élők és az őket gondozó családtagok életét és életkörülményeit javítsa. Ez az új támogatás a legsúlyosabb állapotban lévő, önellátásra képtelen gyermekek szüleinek jár. Azt jelzi számukra, hogy a szülők áldozathozatalát nagyra értékelni és az anyagi támogatáson keresztül is elismerni erkölcsi kötelességünk. Rendkívül szomorúnak és felháborítónak tartom, hogy ellenzéki képviselőtársaink kicsinyes politikai érdekeiket az elesett emberek megsegítése elé helyezve nem támogatták a gyod bevezetését. Ez mindent elmond szavaik hitelességéről, pontosabban hiteltelenségéről.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy az elmúlt években, ebben az esetben is a Kereszténydemokrata Néppárt kiáll a hátrányos helyzetű vagy fogyatékossággal élő embertársaink mellett, továbbra is támogatja a szociális ellátórendszer erősítését, az anyagi támogatások növelését. Az ápolási díj várható további emelése, a gyermekek otthongondozási díjának létrehozása és a díjak folyamatos emelése is ebbe a komplex családpolitikai döntéskörbe tartozik. Ráadásul, mivel az állandó felügyelet, ápolás, gondozás legtöbbször a munkavégzés akadályát is jelenti, a megfelelő anyagi támogatás biztosítása létkérdés ezeknek a családoknak.

Ezek alapján kérdezem tisztelettel államtitkár urat, hogyan változott a hozzátartozó otthoni gondozása esetén folyósítható ápolási díj összege. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen, államtitkár úr, a választ. Kereszténydemokrata képviselőként a politikánk kiemelten fontos része a családok támogatása, a családi élet körülményeinek folyamatos javítása. Napjaink szerteágazó családpolitikai döntéseiben is ez vezet bennünket, ahogyan ebben a konkrét esetben is történt. Ezzel már négyféle ellátást vehetnek igénybe a rászorulók, a nem gyermeküket otthon gondozó hozzátartozóknak járó ápolási díjakkal együtt, aminek az összege is emelkedett idén januártól.Az ápolási díj idei emelése emellett azt is jelzi, hogy azok, akik nehéz fizikai és lelki terhet vállalva otthonukban gondozzák fogyatékossággal élő, tartósan beteg hozzátartozóikat, az erkölcsi támogatás mellett folyamatosan egyre nagyobb anyagi megbecsülést is érdemelnek. Ehhez ma az ország gazdasági teljesítménye megadja a szükséges hátteret, így a szociális ellátórendszer folyamatos fejlesztésével a fogyatékosságügyben is eredményeket tudunk elérni. Köszönöm szépen, államtitkár úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Nemzetiségi Képviselő Úr! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! Kedves Államtitkár Úr! A most ismertetett beszámoló a 2015. február és 2017. február közötti kétéves időtartamra vonatkozóan mutatja be a nemzetiségek helyzetében bekövetkezett változásokat, illetve a kormánynak a nemzetiségek helyzetének javítására, a nemzetiségi törvényben biztosított jogaik széles körű érvényesülése érdekében tett intézkedéseit.

(10.10)

Itt zárójelben köszönöm meg Ritter Imre képviselőtársamnak a fejtegetését és kifejtését a „kisebbség” és a „nemzetiség” fogalmáról; azt gondolom, itt óriási változás valósult meg az elmúlt nyolc évben.

Magyarország nemzetiségpolitikája az Alaptörvényből fakad, amely mind a preambulumában, a Nemzeti hitvallásban, mind a normaszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. A XXIX. cikk szerint minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos, illetve megyei önkormányzatokat hozhatnak létre, továbbá a nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg, azaz a magyar állam alkotmányosan biztosítja mind az egyéni, mind a közösségi jogok érvényesülését hazánkban.

Tisztelt Ház! A beszámolóból is jól kitűnik, hogy az előbb elhangzottak teljes biztosításával és támogatásával mennyire központi helyet foglalnak el nemzetiségeink hazánk életében, és az is látszik, hogy kormányunk nemzetiségpolitikai elképzelései, céljai és a célok végrehajtását elősegítő struktúra a kor követelményeihez alkalmazkodik, és a múltbéli hagyományokhoz hűen került kialakításra. A beszámoló a tárgyalt két év változásaihoz kapcsolódóan szükség szerint ismerteti az aktuális nemzetpolitikai helyzet kialakulásában szerepet játszó korábbi, illetőleg közelmúltbeli előzményeket is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kiemelendő, hogy a társadalmi párbeszéd hatására tovább fejlődtek a nemzetiségek kultúrájának, anyanyelvének megőrzését és fejlesztését biztosító jogszabályi keretek. A nemzetiségpolitika jogszabályi hátterének felülvizsgálatával párhuzamosan sor került a terület finanszírozásának erősítésére és újragondolására, a stabil és kiszámítható finanszírozás olyan igénye ugyanis a közösségeknek, amit a kormányzat tiszteletben kívánt tartani és tiszteletben kíván tartani a jövőben is. Ennek eredménye, amint ezt hallhattuk, hogy 2010 óta kiemelkedő mértékben nőnek a nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik működésére szánt központi források. A nemzetiségpolitikára fordított központi források a kulturális, a kutatási és a civil területen is biztosítottak.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években a nemzetiségi közösségi élet reneszánszát éli Magyarországon. Különleges és szinte példátlan, hogy úgy alakítottuk ki a nemzetiségi közösségek számára a kulturális, esetenként a közigazgatási autonómiát és intézményrendszert, hogy közben a sokrétű nemzetiségi civil tevékenységet is kiszámíthatóan és hathatósan támogatja a kormány.

Személyesen is megtapasztalhattam és megtapasztalhatom ezt a virágzó nemzetiségi tevékenységet a választókerületemben, ahol mind a cigány, mind a horvát nemzetiségi közösségek rendkívül színes, hasznos és jövőépítő munkát, tevékenységet végeznek. Csak az elmúlt négy esztendőben ezen közösségek kormányzati támogatása megduplázódott. Számtalan identitásmegőrző, kulturális, hitéleti, közösségépítő és szakmai programot valósítottak és valósítanak meg, aminek következménye a nemzetiségi identitás megerősítése és a társadalmi integráció megvalósulása. Napi szintű együttműködés alakult ki a többségi és nemzetiségi közösségek között, illetve a különböző nemzetiségi közösségek között, ami, úgy gondolom, a mindennapi együttélést erősíti, segíti és támogatja.

Külön kiemelném, illetve példaként hoznám a „Biztos kezdet” házak programot, illetve a tanodaprogramot, amelyek mind-mind hathatósan segítik a cigány nemzetiségi közösségek életét.

Tisztelt Ház! Fontos leszögezni, hogy a hazai nemzetiségi politikánk kezdettől fogva és ma is példát mutat szomszédainknak és a kelet-középeurópai országoknak egyaránt. Kettős céllal és motivációval történik mindez: egyrészt a Kárpát-medence és Magyarország történelmi öröksége miatt országunk etnikai összetétele rendszerint vegyes képet mutatott, így létszükséglet volt a békés, termékeny, közös jövőképpel rendelkező együttélés; másrészt viszont a minket körülvevő országoknak a hazánktól elcsatolt területein élő magyar nemzeti közösségek jövője szempontjából is rendkívül fontos a példamutató nemzetiségitörvény-alkotás és támogatás. Ezért azt gondolom, létkérdés, hogy jó és élhető példával járjunk elöl ezen a téren.

Összességében elmondható az, hogy az ismertetett anyag jól mutatja be a rendkívül sokrétű intézményesített támogatási rendszerünket, a sokszínű igazgatási, kulturális, oktatási, hitéleti, közösségi és civil intézményrendszert, amelyet az állam, a kormány támogat, fenntart és folyamatosan fejleszt, és bízunk abban, hogy ez a nemzetiségi politika az elkövetkezendő időszakban is tovább fog folytatódni és tovább fog erősödni. Ezúton szeretném megköszönni a nemzetiségi közösségeink vezetőinek, tagjainak, az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek az aktív tevékenységét és lelkesedését.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. A KDNP képviselőcsoportja támogatja és elfogadásra javasolja ezt a beszámolót, és ezt is kéri minden más frakciótól. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A demokrácia brüsszeli bajnokai meg vannak sértődve, ha őket bírálni merészeli valaki, különösen Közép-Európából, Magyarországról. Mimózaérzékenységgel önmagukat tévedhetetlennek, az általuk képviselt eszméket, önfeladó politikájukat bírálhatatlannak tartják. Úgy gondolják, hogy ők minden felelősség és következmény nélkül bármit megtehetnek. Az Egyesült Királyságot kiengedték az EU-ból, illegális migránsok millióit pedig beengedték Európába. Mi azonban azt gondoljuk, hogy egy ilyen sorsdöntő történelmi helyzetben Európa jövőjének megvitatása, vitában való részvételünk erkölcsi kötelességünk. Ezért bármennyire is a sértődött óvodás szerepét játsszák a magukat támadhatatlannak tartó brüsszeli bürokraták, eddig is és ezután is elmondjuk határozott álláspontunkat.

A kormány és a kormánypártok ebben a döntő súlyú vitában évek óta és ma is a magyar emberek érdekeit képviselik, akik többszörösen, legitim módon kifejezték egyértelmű és világos akaratukat: nem akarják, hogy Magyarország bevándorlóország, Európa pedig bevándorlókontinens legyen.

A mostani brüsszeli bevándorláspárti vezetés az emberek megkérdezése nélkül illegális migránsok milliói előtt nyitotta ki Európa kapuit, de továbbra is még több bevándorlót akar Európába hozni.

(13.20)

Ennek érdekében mindent elkövetnek, és ebben jó partnerre találnak a bevándorláspárti ellenzékben. Ez biztonságunkat és gyermekeink életét veszélyezteti. A tét tehát Európa jövője. Ezért minden magyar embernek joga van tudni azt, hogy mire készül Brüsszel. Erre a tájékoztatási akcióra az Európai Bizottság letagadta azt, hogy milyen tervek fekszenek a fiókokban.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány hétpontos válaszában állításait nyilvános állásfoglalások, mindenki által elérhető nyilatkozatok és szavazási jegyzőkönyvek bizonyítják. A kötelező betelepítési kvótát nem vonták vissza. Brüsszel hivatalos állásfoglalása szerint az Európai Bizottság az európai erőfeszítések hosszú távú összehangolása érdekében állandó uniós áttelepítési keret létrehozására tett javaslatot. Ezt a szándékot 2019. január 15-én a brüsszeli migrációs biztos is megerősítette. Brüsszel felülírná a tagországok határvédelmi jogait a Frontex hatáskörének bővítésével. Ezzel gyengítenék a nemzetállamok szuverenitását, és nem megállítani, hanem menedzselni akarják az illegális migrációt. Ez több, mint felelőtlenség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Parlament 2018. december 11-én másodszori próbálkozásra megszavazta a migránsvízumok bevezetését, amelyet az Európai Bizottság is támogat. Ez sok millió bevándorló számára jelentene biankó meghívást. Maga az Európai Bizottság sem cáfolja, hogy több pénzt adnának a migrációt támogató szervezeteknek. Az Európai Parlament január 17-ei döntése értelmében összesen mintegy 570 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetnének nekik. Ugyanakkor többféle módon is csökkentenék a bevándorlást ellenző tagországok pénzügyi támogatását. A Bizottság magát leplezi le, hiszen bevallják, hogy a kohéziós források szétosztásakor figyelembe veszik, hogy  idézem  „az adott országba 2013 óta hányan érkeztek az EU határain kívülről”. Szó sincs már itt tehát az európai régiók felzárkóztatásáról, mindent alárendelnének az illegális migráció támogatásának. Több tízezer bevándorló kap folyamatosan pénzzel feltöltött bankkártyákat sok tízmilliárd forint értékben, valamint kísérleti projektekkel legalizálnák a migrációt. Összefoglalóan, üzenetértéke van az Európai Bizottság elnöke mondatának  idézem -: „meg kell teremteni az Unióba való legális bevándorlás lehetőségeit”.

Tisztelt Ház! Mi, kereszténydemokraták úgy véljük, hogy ezzel szemben Európának fel kell ébrednie, és a nyílt társadalom rózsaszín bódulatából végre ki kell józanodnia. A szubszidiaritás elve alapján meg kell védenünk a nemzetek Európájának értékeit, hagyományait, keresztyén kultúránkat, őshonos nemzeti közösségeinket, amelyek megtartották évezredeken keresztül. Olyan célzott családtámogatási programokat kell megvalósítani, amelyek a népességfogyást meg tudják állítani. Biztonságos és erős Európát akarunk, és ebben a küzdelemben támogatjuk a kormányt. Köszönöm türelmes figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti kormány elsőrendű feladata, hogy minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel biztosítsa a nemzet megmaradását, a magyar családok biztonságát és mind a polgárok, mind a közösségek életminőségének, esélyegyenlőségének kiteljesedését. A magyar választópolgárok egy évvel ezelőtt egymást követően harmadszor is kétharmados többséggel erősítették meg a nemzeti kormány ezen hármas feladatát és azt az elvárását, hogy a kormány a kormánypártok támogatásával ne szűnjön meg mindent megtenni e nemzeti célok megvalósítása érdekében.Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző két kormányzati ciklusban számtalan eszközzel és programmal szolgálta a kormány ezt a célrendszert. Az elmúlt néhány hónapban, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának eddig eltelt idejében újabb fontos lépéseket tettünk a nemzet megmaradása, a családok biztonsága és a polgárok életminőségének javítása érdekében. Mi, kereszténydemokraták a szerves fejlődésben látjuk a társadalmi problémák megoldását, azaz erős és fejlődő gazdaságra alapozva, lépésről lépésre, programról programra építkezve, a különböző jogi, pénzügyi, közösségi és egyéni erőforrásokat összehangolva, valamint komplex és innovatív eszközökkel lehet elérnünk társadalompolitikai céljainkat, a népességcsökkenés trendjének megfordítását, a kistelepülések lakoságmegtartó erejének és esélyegyenlőségének növelését, valamint a családok és közösségek megerősítését.

Az elmúlt 8-9 évben már számtalan kormányzati intézkedés és eredmény született ezeken a területeken, de most úgy gondolom, a nemzeti kormány társadalompolitikájának újabb fontos állomásához érkeztünk el. Talán nem túlzás történelmi jelentőségű nemzeti programoknak neveznünk ezeket, hiszen mind a családvédelmi akció, mind a „Magyar falu” program és a falusi CSOK olyan jelentőségű programok, amelyekre a rendszerváltoztatás óta várt a magyar társadalom.

Tisztelt Ház! Bízom benne, hogy a tegnapi szavazás a családvédelmi akcióról megerősíti az imént megfogalmazott jelzőt: történelmi és nemzeti. De ne felejtsük el, hogy ezt a döntést megelőzte és megalapozta egy, a polgárokkal folytatott párbeszéd, nemzeti konzultáció, amely meghatározta a döntéseink irányát és erejét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hasonlóan a családvédelmi akcióhoz, a „Magyar falu” programot és az ezt kiegészítő falusi CSOK-ot is méltán nevezhetjük történelmi jelentőségű nemzeti programnak, hiszen az elmúlt 30 évben nem volt még példa arra, hogy egy kormány  ráadásul hazai nemzeti költségvetésből  a kistelepüléseink népességmegtartó erejének növelése érdekében ilyen nagyságrendű komplex fejlesztési programot indított volna el. Ezt a programot is  hasonlóan a családvédelmi akcióhoz  a kormány széles körű párbeszéd keretében dolgozta ki, amelynek eredményeképpen a kormánybiztos úr és munkatársai több száz találkozón, egyeztetésen keresztül a lehető legintenzívebb együttműködést alakították ki az érdekképviseleti szervezetekkel, az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel és az érintett minisztériumokkal.

A program célja az ötezer fő alatti kistelepülések hátrányainak enyhítése, az itt élők esélyegyenlőségének megerősítése, így többek között az alapvető szükségleteket biztosító szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, a hiányzó infrastrukturális és közösségépítő fejlesztések megvalósítása. A „Magyar falu” program célja, hogy a falusi életminőség javításában a kistelepüléseink népességmegtartó ereje növekedjék.

(10.00)

Ebben az évben e programok keretében 15 célterületre mintegy 75 milliárd forintra lehet pályázni az önkormányzatoknak és a történelmi egyházainknak. Ha mindezekhez még hozzávesszük a 3-4-5 számjegyű állami utak felújításának megindítását, a falusi CSOK-ot közel 2400 településen, az államilag szervezett iskolabuszrendszer elindítását, akkor valóban azt mondhatjuk, hogy egy olyan komplex kistelepülési faluprogramot indítottunk útjára, amelynek számtalan eleme egymást erősítve szolgálja, szolgálhatja a magyar családokat és a nemzet megmaradását. Ezek a programok nem egy évre vonatkoznak, hanem a gazdaság teljesítőképességéhez igazítva a következő években folytatódnak, ezzel lehetőséget teremtve a programok továbbfejlesztésére is.

A KDNP nevében mondhatom, hogy abban bízunk, és ezért dolgozunk, támogatva a kormányt, hogy ez a program méltán érdemelje majd ki a történelmi és a nemzeti jelzőt, és hatékonyan szolgálja társadalompolitikai céljaink és egyúttal az erős nemzetek Európájának megvalósítását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP-kormány a kezdetektől elkötelezett a kistelepülésen élők életminőségének javítása mellett, éppen ezért dolgozott ki olyan pályázati programot, aminek célja az 5 ezer fő alatti kistelepülések hátrányainak enyhítése. Ezzel azokat a fejlesztéseket valósítja meg, melyek ezeket a településeket vonzóvá, vonzóbbá teszik az ott élők, illetve a letelepedni szándékozók számára.Éppen ezért 2019 elején elindult a vidéki Magyarország megújítását célzó „Magyar falu” program. A program pályázatai a lakhatási viszonyok javítását, a szolgálati lakások kialakítását segítik, továbbá bölcsődei, óvodai fejlesztéseket, az egészségügyi ellátást fejlesztő támogatást tartalmaznak. A nemzeti és helyi identitást erősítő közösségi és kulturális intézmények fejlesztését irányozzák elő, illetve a közösségszervezést segítik.

Külön kiemelném a falusi CSOK elindítását. Ez szintén segíti a hátrányos helyzetű vagy nehezebb körülmények között működő kistelepüléseken élőket. Ők azok, akik falun akarnak családot alapítani és otthont teremteni. Őket is olyan támogatás illeti meg, mint a nagyobb településeken vagy a városokban élőket.

Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány céljaival a Kereszténydemokrata Néppárt teljes mértékben egyetért. A szociális és egészségügyi ellátórendszer fejlesztésével növelnünk kell a kistelepüléseken élők életminőségét, népességmegtartó erejét. Támogatnunk kell a fiatalok helyben maradását, vissza kell szorítani az elvándorlást. Idén a „Magyar falu” program keretében tizennyolc célterületre lehet pályázni, a tervek szerint az alprogramok támogatására összesen 75 milliárd forint áll rendelkezésre. Az önkormányzatok és az egyházközösségek kiemelt érdeklődése kíséri a programot, már az előkészítés óta. Civil szervezetek, polgármesterek, jegyzők, önkormányzati szakemberek és egyházi vezetők mondhatták el véleményüket a „Magyar falu” programról. Az érdeklődők már benyújthatják pályázataikat a Magyar Államkincstárhoz, éppen ezért kérdezem tisztelt államtitkár urat: mit vár a kormányzat a „Magyar falu” programtól? Hogyan segíthetik a pályázatok a vidéki kistelepülések népességmegtartó képességét? Mire fókuszálnak az első pályázati kiírások? Tisztelettel várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Természetesen elfogadom a választ, tisztelt államtitkár úr. Szeretném én is aláhúzni, amit államtitkár úr is említett, hogy ez a program egy komplex vidékfejlesztési program, amelyre 30 esztendő óta nem volt példa Magyarországon, részben maga a „Magyar falu” program, részben az ehhez kapcsolódó falusi CSOK programja, részben az alsóbbrendű utaknak a felújítási programja.

(16.20)

S ha még ehhez hozzávesszük a készülő iskolabuszrendszerünk megindítását, akkor azt mondhatjuk, hogy az elmúlt három évtizedben ehhez fogható vidékfejlesztési komplex program nem volt Magyarországon. Arról nem is beszélve, hogy a tervek szerint nemcsak erre az esztendőre fog szólni ez a program, hanem reménység szerint ez a következő években is folytatódni fog.

Mindezek alapján továbbra is támogatjuk a kormánynak ezt a munkáját, és azt kívánjuk, hogy töltse be a küldetését ez a program Magyarország és a magyar vidék fejlődésében. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A legtisztességesebb és legmagasabb rendű politikai cselekvés mindig az állampolgárok akaratán nyugszik. Bár tegnap egy ellenzéki politikus maga elé nézve bizonytalanul és tétován dilemmázott, hogy vajon tudjuk-e, vajon megtudhatjuk-e, hogy a választópolgárok mit akarnak  ő bizonyára sohasem , de mégis meg vagyok győződve arról, hogy a választások, illetve azok az intézmények, mint például a népszavazás vagy éppen a nemzeti konzultáció intézménye, melyek lehetőséget adnak a politikumnak a választópolgárokkal való találkozásra, az ő akaratuk megismerésére, mind-mind a demokrácia ünnepe és valósága.

Vasárnap a magyar emberek egyértelműen, világosan és rendkívüli részvétel mellett kinyilvánították akaratukat, hogy az európai színtéren, az EP-ben és ugyanígy a belpolitikában is a Fidesz-KDNP irányvonalát támogatják. A választók elsöprő többsége a mellett az értékrend mellett tette le a voksát, amelyet a kormánypártok hosszú évek óta képviselnek. Azt a lényegi felismerést támogatták, hogy az általános európai és magyar népességcsökkenés jelenségére nem az illegális migráció felpörgetése, kiteljesítése vagy éppen megszervezése a válasz, hanem az európai, a magyar családok támogatása és segítése.

Tisztelt Ház! A magyar kormány ezt a választási akaratot már hosszú évek óta meghallotta, arra aktív, cselekvő kormányzati döntésekkel adott választ. Évek során lépésről lépésre kiterjesztette a családtámogatási rendszerünket olyannyira, hogy az elmúlt 8-9 évben gyakorlatilag megduplázta az erre a területre fordított költségvetési támogatások mértékét. Ma már több mint 2000 milliárd forintot fordítunk a magyar családok támogatására, de miközben a brüsszeli vezető politikusok az illegális migráció szervezésében merültek el teljes mértékben, mi azt is felismertük, hogy újabb és újabb lépésekkel, életszerű ötletekkel, a választópolgárokkal való kommunikációval kell továbbfejlesztenünk a családok tekintetében a társadalompolitikai céljaink megvalósítását.

Ennek érdekében bonyolított le egy sikeres nemzeti konzultációt a kormány ebben a témában, majd ennek következményeképpen terjesztette a közvélemény elé a miniszterelnök úr a hétpontos családtámogatási akciótervet. Azóta már ezek nagy része a szükséges kormányzati és országgyűlési döntések után, július 1-jén hatályba is léphet, ilyen a babaváró támogatás, amely tízmillió forintos kamatmentes kölcsön formájában nyújt segítséget a fiatal pároknak; ugyancsak júliustól igényelhető már a használtingatlan-vásárláshoz is a CSOK-hoz kapcsolódó kamattámogatott kölcsön; a családok szintén július 1-jétől élhetnek a jelzáloghitelek elengedésének lehetőségével; valamint ekkortól indul a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása is. Már folyamatban van a legnagyobb szabású bölcsődefejlesztési program megvalósítása, valamint 2020. január 1-jétől két újabb intézkedés veszi kezdetét: a legalább négygyermekes nők szja-mentességének és az éppen ma tárgyalt nagyszülői gyednek a bevezetése.

Tisztelt Országgyűlés! Soha nem mondtuk, hogy már minden problémát megoldottunk, és hogy már eljött a földi paradicsom, de azt bizton állíthatjuk, hogy a kormány és a kormánypártok meghallották az idők szavát és a választópolgárok akaratát; nemcsak kíváncsiak voltunk rá, hanem azt ki is kértük tőlük. Ezt most vasárnap döntésükkel megerősítették, és ennek megfelelve életszerű, valóságszerű, felelős válaszokat adtunk és adunk a népességcsökkenés jövőt felzabáló jelenségére, illetve segítjük és támogatjuk a magyar családok, a magyar fiatalok boldogulását.

A kormány példa nélküli módon, soha nem látott komplex családtámogatási rendszert épít évek óta lépésről lépésre a magyar fiatalok segítésére, és ha ezt Kárpát-medencei dimenzióban tekintjük, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy történelmi jelentőségű családtámogatási, társadalompolitikai program megvalósításáról van szó. Minden ostoba és primitív nyugat- vagy észak-európai mocskolódással szemben, a szerencsétlen brüsszeli sunyi akadékoskodás ellenére ez a kormányzati válasz az egyetlen észszerű, európai kontextusban is értelmezhető és a jövőt szolgáló, az életteli és erős Európát és magyarságot szolgáló válasz ma. Ezért támogatjuk a kormányt, és kérjük, hogy tartson ki, sőt újabb és újabb lehetőségeket keressen továbbra is az észszerű gazdasági kereteken belül (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ez a program szolgálja az életet, a magyar embereket és a családot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Wass Albert 1967-ben fogalmazott így az egyik beszédében: ha még van valami célja az életünknek, az csak az lehet és semmi egyéb, hogy jövendőt biztosítsunk a magyar nemzet számára. Igen, ez az egyetlen nagy életcél, ez az egyetlen nagy életértelem, hogy jövendőt biztosítsunk együtt, közösen a magyar nemzet számára. Azt gondolom, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amikor mint a Kárpát-medence legitim politikai erőinek a közössége, javaslatot tett arra, hogy a magyar Országgyűlés egy országgyűlési határozatot fogadjon el, akkor ebben a szellemben tette ezt. És amikor a Nemzeti összetartozás bizottsága ezt az országgyűlési határozati javaslatot elfogadta és előterjesztette az Országgyűlés elé, akkor szintén ennek a gondolatnak a szellemiségében tette ezt: ha még van valami célja az életünknek, az csak az lehet és semmi egyéb, hogy jövendőt biztosítsunk a magyar nemzet számára. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy sok minden már elhangzott az előző felszólalások alkalmával, nem szeretném ismételni mindezeket, röviden rámutatnék arra, hogy ennek az országgyűlési határozati javaslatnak egy hármas célja fogalmazódott meg. Részben emlékezés a szégyenteljes trianoni tragédiára, amely ezután is, a következő esztendőben is nemzeti gyásznap lesz számunkra, és egyúttal nemzeti gyászév lesz a 2020-as esztendő. De hála istennek, elmondhatjuk azt, hogy túléltük ezt az elmúlt száz esztendőt, hála istennek, élünk és vagyunk itt a Kárpát-medencében, és nemcsak a Csonka-Magyarországon, hanem a külhoni magyar közösségeink tekintetében is, és mondhatjuk azt, talán szimbolikus értelemben, de nagyon valóságosan a nemzeti közösségünkre vonatkozólag, hogy van feltámadás a halál után a halálból, és lassan úgy tűnik, hogy ezt valóságosan száz esztendő után elmondhatjuk.

Ugyanakkor ez az országgyűlési határozati javaslat természetesen tisztelgés, egy tiszteletteljes és hálás ünnepi országgyűlési deklaráció az eltelt száz esztendő magyar nemzedékeinek, magyar hazafiainak a nemzet hűsége és hazaszeretete előtt. Itt valószínűleg hosszan sorolhatnánk, talán órákon keresztül, hogy milyen mélységeken, milyen próbatételeken, milyen kihívásokon, megszégyenítéseken, tragédiákon keresztül vezetett ez az elmúlt száz esztendő, és mennyi helytállásról tudnánk tanúságot tenni, a hűségnek, a nemzethűségnek, a hazaszeretetnek megannyi jeléről, neves hősökkel az élen és sok-sok névtelen, hétköznapi hőssel ebben a száz esztendőben.

Harmadsorban pedig ennek az országgyűlési határozati javaslatnak mindezen túl van egy előremutató jelentősége és üzenete, hiszen azt szeretné szorgalmazni az országgyűlési határozat, amelyben a 2020-as esztendőt a nemzeti összetartozás évének fogjuk és kívánjuk nyilvánítani, hogy újra fogjuk meg egymás kezét, hogy gyűjtsünk erőt közösen, és ezzel az erővel, ezzel a reménységgel és ezzel a bizakodással tegyünk, dolgozzunk együtt közösen az egységes magyar nemzet érdekében.

(14.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan az elhangzott, az elmúlt 8-9 esztendőben egy nemzetpolitikai paradigmaváltás következett be Magyarországon, és mondhatjuk azt, hogy közjogi értelemben a magyar nemzet újraegyesült. A nemzetegyesítés folyamatában csak slágvortokban hadd idézzem ide: az Alaptörvény elfogadása, a nemzeti összetartozás törvénye, a kettős állampolgárság törvénye, a Máért újraindítása, a Diaszpóra Tanács munkájának megkezdése, a nemzeti jelentőségű intézményrendszer létrehozása a Kárpát-medencében, a különböző nemzetpolitikai programok, amelyeket szintén hosszasan sorolhatnánk, és hallottunk is sok részletet ebből; a gazdaságfejlesztési programok elindítása és kiterjesztése, valamint az, hogy a magyar állami költségvetés immár több mint tízszeresére emelte a határon túli külhoni magyar nemzeti közösségek költségvetési támogatását.

Azt mondhatjuk, hogy mindezekkel a nemzetegyesítés folyamatában létrehoztunk egy jogi, egy intézményi és egy gazdasági keretrendszert, és az elkövetkezendő időszak legnagyobb feladata immár nem a nemzetegyesítés megteremtése, hanem a nemzet építése. Ebben a jogi, intézményi és gazdasági keretben tudjuk ezt a nemzetépítési folyamatot segíteni és támogatni minden párt részéről, minden parlamenti párt részéről, reménység szerint még a DK részéről is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát ebben a nemzetépítési folyamatban most ezeknek a kereteknek az élettel való megtöltése lesz a legnagyobb feladatunk és a legnagyobb kihívásunk. Vagyis a magyar-magyar kapcsolatnak, a magyar-magyar hálózati kapcsolatnak a létrehozása a Kárpát-medencében, és ez nyilván számtalan kisközösséget érint, települési közösséget, egyházi közösségeket, civil közösségeket, önkormányzatokat és természetesen az anyaország kormányzatát, Országgyűlését, valamint a külhoni közösségeink felelős politikai tényezőit.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! A 2020. esztendő nemzeti összetartozás évének nyilvánításáról szóló országgyűlési határozat, úgy gondolom, hogy egy fontos lépés lehet ebben a létfontosságú nemzetépítési folyamatban. A legfontosabb cél tehát a magyar életnek nemcsak a fenntartása és biztosítása, hanem megőrzése, fejlesztése, növelése itt, a Kárpát-medencében. Mondhatjuk együtt talán Bethlen Gáborral, erdélyi fejedelmünkkel, hogy nem lehet mindig megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet. Tehát tegyük meg most mindannyian együtt azt, amit lehet, és tisztelettel arra kérek minden országgyűlési képviselőcsoportot, hogy támogassák ezt az előterjesztést. A KDNP ezt fogja tenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP frakciója nevében én két olyan fontos területről szeretnék beszélni, amely számunkra rendkívül fontos: az egyik a nemzetpolitika területe, a másik pedig az egyházpolitika területe.Engedjék meg, hogy néhány gondolatban beszéljek a nemzetpolitikáról, néhány gondolatban először az elvi részéről, majd pedig a költségvetési összefüggéseiről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt nyolc-kilenc esztendőben Magyarországon a nemzetpolitika területén paradigmaváltás következett be, és nyugodtan mondhatjuk és nyugodtan kijelenthetjük azt, hogy az elmúlt időszakban közjogi értelemben a magyar nemzet újraegyesült. Ennek a nemzetegyesítési folyamatnak számos fontos lépése volt. Ilyen volt az Alaptörvény elfogadása, ezt követően a nemzeti összetartozás törvényének, illetve a kettős állampolgárság törvényének az elfogadása, majd újraindítottuk a MÁÉRT-ot, a Magyar Állandó Értekezletet, létrehoztuk a Diaszpóra Tanácsot, illetve megteremtettük a nemzeti jelentőségű intézményrendszert, és ezt évről évre, lépésről lépésre, időről időre tudjuk továbbfejleszteni és kiszélesíteni.

Rendkívül széles nemzetpolitikai programrendszert hoztunk létre az elmúlt esztendőkben, és elindítottuk azt a gazdaságfejlesztési programot, amely már számos külhoni közösségben működik, és az elkövetkezendő időszakban reménység szerint ez tovább tud folytatódni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát elmondhatjuk azt, hogy az elmúlt időszakban jogi, intézményi és gazdasági keretrendszert hoztunk létre, és immár nem pusztán a nemzetegyesítés a kitűzendő cél, hiszen ezt tulajdonképpen elértük, mondhatjuk azt, hanem az elkövetkezendő időszakban a nemzetépítés folyamatát kell tovább erősítenünk. Talán úgy is fogalmazhatnék, hogy a nemzetépítési folyamatnak az a célja, az a küldetése, hogy az eddig megteremtett jogi, intézményi és gazdasági keretet töltsük meg valóságos élettel, és természetesen ebben rendkívüli jelentősége van a központi költségvetés tárgyalásának, illetve a központi költségvetésnek mint eszközrendszernek.

Ez az élettel való megtöltés a kereteknek, jogi, intézményi és gazdasági kereteknek a valóságos élettel való megtöltése, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a magyar-magyar kapcsolatok, a magyar-magyar hálózati kapcsolat létrehozása a Kárpát-medencében, amely közös nemzeti cél, közös nemzetpolitikai és nemzetstratégiai célunk, amelynek a keretében számtalan kisközösség vesz, vehet részt, települési közösségek, civil közösségek, egyházi közösségek, önkormányzatok és természetesen az anyaországi, illetve a külhoni közösségeink felelős politikai tényezői is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát a nemzetpolitika, a nemzetstratégia területén a folytatás, illetve a folytatásban való megújulás igazából véve a cél, illetve a költségvetés célkitűzése is. Magyarul, megőrizni azokat az értékeket, amelyeket az elmúlt nyolc-kilenc esztendőben sikerült létrehívni, megteremteni, megerősíteni ezt a folyamatot, illetve olyan újabb és újabb innovációval eszközrendszert szélesíteni, olyan újabb és újabb támogatási elemeket találni vagy olyan nemzetpolitikai programokat elindítani, amelyek ezt a nemzetépítő folyamatot tovább tudják erősíteni, tovább tudják segíteni.

Úgy gondoljuk, hogy a 2020. évi költségvetés tervezete komoly garanciát jelent ennek a folyamatnak a továbbépítésére, továbberősítésére, és Magyarország gazdasági erejére támaszkodva folytatni tudjuk ezt a nemzetépítő munkát.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság, illetve a Bethlen Gábor Alap részére a tervezetben, a 2020. évi költségvetési tervezetben biztosított forrásoknak, a 2019. évhez képest több mint 10 milliárd forintos forrásnövekedésnek köszönhetően biztosítva látjuk ezt a fajta folytatást, biztosítva látjuk ennek a nemzetpolitikai, nemzetépítő tevékenységnek a megerősítését és további kiszélesítését.

Engedjék meg, hogy néhány programra felhívjam a figyelmüket, illetve néhány költségvetési fejezetre, amely alátámasztja az imént elmondottakat.

A Nemzeti Együttműködési Alap területén 330 millió forint áll rendelkezésre, külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása 420 millió forint, a nemzetpolitikai tevékenység támogatására 5,4 milliárd forint, összesen a Miniszterelnökségnél 9,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A különböző tárcáknál is rendelkezésre állnak olyan tervezett keretek, amelyekből a határon átnyúló programokat, illetve a külhoni közösségeknek különböző szakmai programjait támogatja a kormányzat. Ebből egyet szeretnék igazából véve kiemelni, ami óriási jelentőségű: a Külgazdasági és Külügyminisztérium keretében a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására 34 milliárd forint fog rendelkezésre állni a 2020. évi költségvetésben.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumában a határon túli felsőoktatási feladatok támogatására 3,3 milliárd fogja segíteni a határon túli felsőoktatást. A Miniszterelnöki Kabinetiroda területén pedig 4,1 milliárd forinttal tudjuk segíteni a nemzetpolitikai célú turizmusfejlesztést. Azt gondolom, hogy ez szintén egy rendkívül fontos előrelépés lesz a következő esztendőben.

A Bethlen Gábor Alap fejezetén 37,8 milliárd fog rendelkezésre állni a következő esztendőben a különböző nemzetpolitikai jelentőségű programok, pályázatok finanszírozására. Azt gondolom, hogy ez megfelelő alapot és garanciát jelent annak érdekében, hogy a nemzetépítő folyamat a következő esztendőben is tovább tud menni.

(9.40)

Engedjék meg, hogy kiemeljem még azokat az infrastrukturális jellegű fejlesztéseket, különösképpen az oktatási fejlesztéseket, amelyek természetesen a határon túli közösségeinkben stratégiai jelentőségűek. Ezen belül hadd emeljem ki a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amelynek köszönhetően már több mint száz új és felújított bölcsődét és óvodát adhattunk át, és a program a harmadik ütemmel tud tovább folytatódni a következő esztendőben. Ez a keretösszeg 47,6 milliárd forintra fog emelkedni. Több mint 160 új óvoda és bölcsőde épül, illetve több mint 450 bölcsődei és óvodai intézmény tud megújulni a Kárpát-medencében ebből a költségvetési támogatásból.

Az imént említettem már a határ menti gazdaságfejlesztési programokat, illetve a külhoni gazdaságfejlesztési programokat. A Délvidéken, a Vajdaságban indult el ez először, aztán a Kárpátalján folytatódott, és Erdélyben, Székelyföldön a harmadik eleme is már szintén megindult ennek a gazdaságfejlesztési programnak. Azt gondoljuk, hogy ez egy óriási, stratégiai jelentőségű intézmény, és tovább szeretnénk ezt vinni, folytatni.

Szeretném megemlíteni, illetve kiemelni a „Határtalanul!” program jelentőségét, hiszen eddig már több mint 300 ezer magyarországi diák ismerkedhetett meg egy-egy külhoni magyar településsel, régióval, természetesen az ott élő fiatalokkal. Ennek is óriási jelentőséget tulajdonítunk. Erre a programra is folyamatosan emeljük a költségvetési támogatást, ami azt jelenti, hogy évről évre egyre több gyermek vehet részt ebben a programban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalásképpen mondhatjuk tehát azt, hogy ez a költségvetés, amely évek óta így jellemezhető, immár nem pusztán egy ország költségvetése, hanem egy nemzeti költségvetés.

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy röviden még beszéljek az egyházpolitikát érintő területről. Mindannyian tudjuk, hogy ennek sok eleme van, részben a hitéleti tevékenység, részben a kártalanítási folyamat, az úgynevezett járadékoltatási folyamat költségvetési fedezetéről beszélünk, illetve az egyházi intézményrendszernek, az oktatási, szociális és egészségügyi intézményeknek a költségvetési támogatásáról, valamint azoknak a különböző speciális közösségépítő, vagy vallási-turisztikai vagy kulturális programoknak, örökségvédelmi programoknak a támogatásáról, amelyeket az egyházi közösségek valósítanak meg, akár itt, az anyaországban, akár a külhoni közösségeinken belül.

Az egyházi közgyűjtemények, közművelődési intézmények támogatása az elkövetkezendő évben emelkedni fog, 3 milliárdról majdnem 3,2 milliárdra. Az egyházi alapintézmény-működés tekintetében szintén egy emelkedésről beszélhetünk, hiszen 10,5 milliárdról 13,5 milliárdra emelkedik ez a támogatás. A járadékkérdés, az átadásra nem került ingatlanok utáni járadékról beszélünk természetesen, ott a valorizáció, a törvényi determináció fog megvalósulni, és erre fog fedezetet biztosítani a költségvetés.

Továbbra is biztosítani fogjuk az 5 ezer lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékát, valamint szeretném hangsúlyosan említeni a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatását, amely terén különösképpen is a Kárpátalján van óriási jelentősége ennek a költségvetési támogatásnak, költségvetési eszköznek.

Az egyházi épített örökség védelme előirányzat szintén növekedni tud az elkövetkezendő évi költségvetésben, hiszen megközelítőleg 1,5 milliárdról majdnem 4 milliárdra tudjuk emelni ezt az összeget. Nyilván itt már az előző időszakban hozott döntéseknek a következménye is beépül ebbe a költségvetési tervezetbe, különösképpen szeretném kiemelni a kolozsvári Szent Mihály-templom rekonstrukciójának a kormányzati támogatását, amely szintén a jövő évi költségvetésben meg fog jelenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én azt gondolom, hogy mindezek alapján azt tudjuk mondani, hogy mind a nemzetpolitika területén, mind pedig az egyházpolitika területén, az anyaországi, illetve a külhoni egyházi közösségeink támogatása területén megvalósul az a célunk, hogy az eddig elért értékeinket, az eddig megteremtett értékeinket óvjuk meg, az eddig kialakított jogi, gazdasági, intézményi, intézményrendszerbeli kereteket tudjuk megőrizni, és ezeket ne csak megőrizzük, hanem tovább tudjuk erősíteni, tovább tudjuk szélesíteni, és ezzel a nemzetépítés folyamatát tovább tudjuk a kormányzat eszközeivel, a költségvetés pénzügyi támogatási eszközeivel segíteni.

Tisztelettel kérem, hogy ennek megfelelően támogassuk majd a költségvetési törvény elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)