A felszólalás szövege:
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2014. június 26-ai ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló T/263. számú törvényjavaslatot. E javaslat azzal a céllal került benyújtásra, hogy az egyes törvények közötti összhangot biztosítsa. Tekintettel a 2014. május 26-án elfogadott javaslat által megszabott követelményekre, a kormány élt az Alaptörvény által biztosított szabadságával, és megalkotta tagjai feladat- és hatáskörét szabályozó rendeletét.
A bizottsági ülés során a tagok hosszas vitát folytattak az Igazságügyi bizottság módosító javaslatáról, amelyet a bizottságunk 23 igen, 6 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett támogatott. A módosító javaslatról történő állásfoglalás mellett a Törvényalkotási bizottság további módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg. Tekintettel arra, hogy a javaslat 7. pontjában a törvény címe elírásra került, e pontról külön szavaztak a tagok, mely fenntartással együtt 23 igen, 3 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett került támogatásra, míg a többi módosító pontot 23 igen, 6 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatként nyújtotta be a bizottság. A bizottság az összegző jelentést 23 igen, 6 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett elfogadta. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2014. november 6-ai ülésén megtárgyalta a T/1427. számon benyújtott, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 30 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.
Az ellenzék által is támogatott módosító javaslat az Igazságügyi bizottság pontosító javaslatát tartalmazza. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, úgy a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy a kilakoltatási moratórium rendelkezéseit ne kelljen alkalmazni akkor, ha a lakóingatlan árverési vevője vagy átvevője helyi önkormányzat vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat többségi, külön-külön vagy együtt százszázalékos részesedéssel rendelkezik. Az önkormányzatnak ebben az esetben írásban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a birtokba vételtől számított két éven belül a lakóingatlant felújítja vagy felújíttatja, és a munkahelyteremtés, munkaerő-megtartás és a helyben maradás elősegítése céljából pályázatot ír ki a lakóingatlanra a lakóingatlan fekvése szerinti településen munkát vállaló személy részére, természetesen az önkormányzat bérbeadásról szóló rendeletének meghatározott feltételei szerint.
Ahogy az elmúlt hetekben értesültünk róla, a végrehajtók nem csupán a jogszabály adta lehetőségek között igyekeztek a feladatukat ellátni, nekünk azonban kötelességünk megteremteni a világos törvényi feltételeket, legyen szó a terület átfogó rendezéséről vagy akár ilyen kivételszabályokról. Ezért is kérem a javaslat támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2014. november 13-ai ülésén megtárgyalta az Európa Tanács korrupcióról szóló büntetőjogi egyezményének Strasbourgban, 2003. május 15-én kelt kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről és az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt korrupcióról szóló büntetőjogi egyezményének kihirdetéséről szóló 2002. évi XLIX. törvény módosításáról szóló T/58. számú törvényjavaslatot.
A bizottsági ülés során a tagok vitát folytattak a Külügyi bizottság főként kodifikációs pontosításokat tartalmazó módosító javaslatáról, amelyet bizottságunk egyhangúlag támogatott. Ezen túlmenően a Törvényalkotási bizottság is módosító szándékot fogalmazott meg, mely módosító javaslat tartalma a Külügyi bizottság pontosításaira irányul. Az egyezmény nemzetközi együttműködéssel foglalkozó IV. fejezete azt a célt szolgálja, hogy a szerződő felek a lehető legszélesebb körben együttműködjenek egymással a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás, illetve eljárás során.
Ennek keretében kölcsönös jogsegélyt nyújtanak egymásnak, és az ilyen jogsegélyre irányuló megkereséseket néhány kivételtől eltekintve nem utasíthatják vissza.
A kormány elkötelezett a korrupció elleni küzdelem mellett, és mivel a szóban forgó kiegészítő jegyzőkönyv hozzájárul az egyezmény teljesebbé tételéhez, ezért támogattuk annak elfogadását.
A bizottság az összegző módosító javaslatot és a jelentést is egyhangúlag támogatta. Köszönöm, hogy meghallgattak.
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2014. november 27-ei ülésén megtárgyalta az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló T/1761. számú törvényjavaslatot. Ahogy az már az általános vitában is elhangzott, az előttünk fekvő javaslat azzal a céllal került benyújtásra, hogy megteremtsen egy olyan egységes elektronikuskártya-kibocsátási rendszerhez kötött jogi, műszaki feltételt, amely lehetővé teszi az elektronikuskártya-kibocsátás egységesítésének alapvető technológiai, eljárási, szervezeti és egyéb keretfeltételeit.
Az Igazságügyi bizottság által benyújtott javaslatokat megvitattuk. A módosítások alapvetően a felmerült jogalkotási igény technikai megvalósítását, valamint a nyelvhelyességi korrekciókat végezték el.
Kérésre a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat 25. pontjáról a bizottságunk külön szavazott. Az e pontban szereplő módosítás következtében immáron világosan elkülöníthetővé válik egymástól a kártya két egyedi azonosítója. Ezáltal a törvényjavaslat vonatkozó szövegrészei is koherensen hivatkoznak az egyes esetekben szükséges azonosítókra. A cél megvalósítása érdekében a 25. pontot bizottságunk végül 24 igen, 1 nem és 9 tartózkodás mellett támogatta, míg a fennmaradó 1-24. pontot vita nélkül, egyhangú támogatás mellett elfogadta.
A Törvényalkotási bizottság az említett javaslat megvitatásán túl újabb módosításra nem tett javaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 21 igen és 14 tartózkodás mellett fogadta el.
Kérem, fogadják el a javaslatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2014. december 4-ei ülésén megtárgyalta a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint az egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/1709. számú törvényjavaslatot.
Bizottságunk értékelte az egységes javaslatot, valamint az egységes javaslathoz benyújtott módosító javaslatot is, amely azzal a céllal került benyújtásra, hogy az egységes javaslat koherenciáját megteremtse.
A tárgyalt módosításokat vita nélkül, 21 igen, 6 nem és 5 tartózkodás mellett a bizottság zárószavazást előkészítő módosító javaslatként nyújtotta be.
A Törvényalkotási bizottság végül ‑ az egységes címképzés és címkezelés lehetőségének megteremtése érdekében ‑ a zárószavazás előtti módosító javaslatot és a zárószavazás előtti jelentést 21 igen, 6 nem és 5 tartózkodás mellett támogatta.
Köszönöm figyelmüket.
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2014. december 11-ei ülésén megtárgyalta a nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott T/2083. számú törvényjavaslatot. A javaslat szükségességét az uniós jogi szabályoknak való megfelelési kötelezettség, valamint az elmúlt évek jogalkalmazói gyakorlatának megfelelő egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás indokolta.
A klímavédelmi felelősség keretében mindenképpen szükségessé vált egy új és mindenre kiterjedő szabályozás a felmelegedésért felelős fluorgázzal kapcsolatban, valamint elengedhetetlen volt az is, hogy a hazai klímavédelmi, klímapolitikai törvényi szabályozás átalakuljon és jogi szabályozottság terén is megfeleljen az európai uniós törekvéseknek.
Bizottságunkhoz megérkeztek a Fenntartható fejlődés bizottságának javaslatai, amelyek döntően jogtechnikai, nyelvhelyességi és kodifikációs pontosításokat tartalmaztak, valamint tovább segítették az uniós jogi normákba foglalandó megfelelést és végrehajtást. A beérkezett javaslatokról történő állásfoglalás mellett a Törvényalkotási bizottság további módosításra irányuló szándékot is megfogalmazott, melyek több helyen a részletes vitát lezáró módosításokkal megegyező tartalommal, csak azok korrigálásával, pontosításával kerültek benyújtásra. Bizottságunk a javaslatokat végül formába öntve 23 igen és 3 nem szavazat mellett összegző módosító javaslatként is benyújtotta.
Az uniós kívánalmaknak maradéktalanul eleget téve a Törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 22 igen és 4 nem szavazat mellett elfogadta.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
B. NAGY LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem kétperces felszólalásra lehetőséget, mert ami ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban elhangzott ellenzéki oldalról, az messze nem fedi a valóságot.
Volt szerencsém az elmúlt 3-4 évben kormányhivatalt vezetni, és élőben találkoztam azokkal a vállalkozókkal, emberekkel, akik jogosan voltak felháborodva a magyar bürokrácia állapotán, helyzetén. Próbáltam és minden kormánymegbízott próbálta a bürokráciát csökkenteni, próbálta úgy átalakítani az állam szerepét, az állam ügyféllel való kapcsolatát, hogy az végül is egy szolgáltató feladat legyen. Ennek érdekében egyébként országosan a 19 kormányhivatal és a budapesti kormányhivatal is, úgy gondolom, jó munkát végzett. Az a vád hangzott el, hogy politikusok a kormánymegbízottak. Ha tetszenek emlékezni az összeférhetetlenségi törvényre, ez már nem így van. (Heringes Anita: Nem, Horváth Kálmán sem az!) Egyáltalán nem így van.
Egyébként meg nagy jelentősége volt annak az igen jelentős mértékű átalakulás során, ami 2011. január 1-jétől elindult, hogy bár nem volt könnyű, át kellett vinni a szervezeten azt a fajta gondolkodást, hogy az ügyfélnek igaza van, és az ügyfélnek mindig igaza van. Ez egyébként a versenyszférában már rég bevett szokás, de az államigazgatásban nem működött. Ez a mostani átalakítás viszont rettentően racionális az előzőhöz képest, és a képviselő asszony a felszólalásában a környezetvédelmi hivatallal jött elő, az ügyfél szempontjából, aki beruház például, mert az mindig szembekerül a különböző hatóságokkal, akik egyébként különböző szervezethez és ágazathoz tartoznak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Ha tetszene beszélni ilyen társasággal, akkor elmondanák önnek, hogy mi volt eddig a legnagyobb problémájuk.
Köszönöm szépen.
B. NAGY LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! A közigazgatás átalakításáról beszélünk. Egyébként a magyar vállalkozói réteg és az érintettek, akik az állammal környezetvédelmi szempontból szembekerülnek, pontosan az ellenkezőjét mondják annak, amit önök állítanak. De én értem, hogy ez egy erős lobbi, erős támogatottsága van, de azért van ésszerű megoldás. Tehát van az államé, az állampolgároké, van a vállalkozásoké, és Magyarországért teljes mértékben felel.
Ez, ami most a törvény tárgya, arról szól, hogy hogyan lehet az államigazgatást olyan formába átalakítani, ami olcsóbb, gyorsabb és jól működik. Szeretném hozzátenni az előző felszólalásokhoz is, hogy ha szakemberproblémáik vannak az átalakítással kapcsolatban, az elmúlt két évben több tízezer ember lett beiskolázva középfokú és felsőfokú államigazgatási szakvizsgákra, amelyeknek a vizsgatartalma körülbelül egy államvizsgának felel meg. Tehát az a stáb, amelyik jelenleg működteti egyébként az egypontos kiszolgáló rendszert, csak ilyen vizsgával ülhet oda. De ez nem azt jelenti, hogy ezek az emberek, akik ott ülnek, minden szakhatósági munkát el tudnak végezni. Ők az a pont, ahol az ügyfél eléri az államot.
De a szakértelem ugyanott marad, ahol eddig volt, csak más szervezeti formában fog működni, ami az eddigi eredmények alapján mindenképpen olcsóbb, hatékonyabb. És ha beszélnek emberekkel, vállalkozásokkal, akkor, azt hiszem, ennyi pozitív megítélést még nem kaptak az ügyfelektől, mint az elmúlt három évben, az átalakítási folyamat és a szolgáltatási színvonal növelése miatt. Köszönöm szépen.
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2015. március 12-ei ülésén megtárgyalta az egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/3412. számú törvényjavaslatot.
A bizottsági ülés során a tagok a Mezőgazdasági bizottság kilencpontos tartalmi és technikai jellegű módosító indítványait 22 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag támogatta. Jelen törvényjavaslat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításával bevezeti a befogadó nyilatkozat intézményét olyan támogatások esetében, ahol előzetes részfizetés történik, majd az időszak végén kerül elszámolásra a támogatás az ügyfelekkel.
A módosítás biztosítja továbbá, hogy a területalapú támogatások zöldkomponensének alkalmazása során figyelembe vehető ökológiai célterületek körében a támogatást igénylő földhasználó támogatható területével közvetlen határos tájelem is elszámolható legyen a támogatásban. A fentieken túlmenően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal egységes mezőgazdasági ügyfél-nyilvántartási rendszerének adatszinkronizálásához szükséges még a jelen módosítás.
A módosító javaslatról történő állásfoglalás mellett a Törvényalkotási bizottság további módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg, amely 23 igen, 6 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett került támogatásra. A bizottság az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 24 igen és 7 tartózkodás mellett elfogadta. Köszönöm szépen a figyelmüket.
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2015. április 9-ei ülésén megtárgyalta a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvételéről szóló H/4027. számú határozati javaslatot. A bizottsági ülés során a tagok megtárgyalták a Honvédelmi bizottság hárompontos módosító javaslatát, amelynek 1. és 3. pontjait bizottságunk 1 szavazat kivételével egyhangúlag támogatott. A 2. pontját 23 igen, 1 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett támogatta. A módosító javaslatról történő állásfoglalás mellett a Törvényalkotási bizottság technikai jellegű módosító javaslatot fogadott el arra vonatkozóan, hogy a hatálybalépés úgy szóljon, hogy jelen határozat az elfogadás időpontjában lép hatályba. Ennek az oka, hogy ne alakulhasson ki vita azzal kapcsolatban, hogy az elfogadás napján nulla órával esetleg a határozat visszamenőleges hatályú legyen.
Jelen javaslat célja a szerepvállalás növelése az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíciós műveletek elősegítése érdekében. Magyarország 2014-től vesz részt ebben az együttműködésben a második fokozatban, ami azt jelenti, hogy humanitárius segélyeket adunk a nemzetközi szövetségnek, illetőleg hadfelszereléseket és kiképzést is felajánlunk. Ezt szeretnénk megerősíteni, mégpedig a következő okán: az Egyesült Államok kormánya felkérést intézett a magyar kormányhoz és ezen keresztül a magyar parlamenthez, hogy döntsön abban a kérdésben, hogy részt veszünk-e ebben a nemzetközi együttműködésben. A Magyar Honvédség önkéntesekkel szeretné megvalósítani ezt a részvételt, és arra kér bennünket, hogy támogassuk ebben. Aki komolyan veszi azokat az értékeket, mint az emberi méltóság, az élet védelme, a szólásszabadság, a vallásszabadság, annak támogatnia kell ezt az előterjesztést.
A bizottság az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 21 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta. Köszönöm figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak.
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2015. május 7-i ülésén megtárgyalta az energiahatékonyságról szóló T/4285. számú törvényjavaslatot. A Gazdasági bizottság 44 pontos módosító indítványát a bizottság megtárgyalta. A 40. pont, azaz a sarkalatos záradék kivételével a háttéranyagot 24 igen szavazattal, 7 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett elfogadta. A Törvényalkotási bizottság ezenfelül saját módosító indítványt fogalmazott meg, melyet a bizottság 24 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadott.
Jelen törvényjavaslat tekintetében a kormány két dolgot tartott szem előtt. Egyrészt, hogy azokat a jogszabályi kereteket ültesse át a törvénybe, amelyeket az Európai Unió kötelező elemként szerepeltet, tehát elfogadja az irányelv átültetését, másrészt hogy megfelelő keretet teremtsen a gazdasági fejlődésnek, nem determinálva annak a szabályozottságát és nem egyedileg, egy elemre szabályozva, hanem egy keretben szabályozza. A cél az volt, hogy sem a kis- és középvállalkozási szektort, sem a nagyüzemi szektort, sem pedig a lakosságot ne sújtsuk többletteherrel, viszont azok a kötelezettségek, amelyeket mind a 2020-as, mind a 2030-as kitekintéssel az Európai Unióban mi is elfogadtunk és végre kívánunk hajtani, bekerüljenek a javaslatba.
Véleményünk szerint a törvénybe ezek a tényezők bekerültek. Maga az előterjesztés alkalmas arra, hogy egy keretet biztosítson Magyarország számára az energiahatékonyság növelésére és a 2020-ig számunkra kitűzött cél elérésére.
Így a bizottság az összegző módosító javaslatot 24 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 2 tartózkodással elfogadta. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2015. június 5-ei ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló T/4393. számú törvényjavaslatot. A bizottsági ülés során a tagok vitát folytattak a Gazdasági bizottság 55 pontos módosító javaslatáról, amelyek közül a bizottság bizonyos pontokat nem támogatott, mivel ezen pontokat a Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslatában rendezi.
A módosítások többek között érintik a Magyar Nemzeti Bank közjogi felelősségére vonatkozó részt, tekintettel arra, hogy szükséges volt a polgári törvénykönyvvel való összhang megteremtése.
A Könyvvizsgálói Kamarával kapcsolatos módosítások rendezik a kamara jelenlegi jogkörét, amelynek egy részét a közfelügyeleti hatósághoz kell áttelepíteni. Ezt az indokolja, hogy a minisztériumban lefolytatott minőség-ellenőrzési eljárások egyértelműen bebizonyították, hogy bizonyos könyvvizsgálók nem képesek megfelelni azoknak a kritériumoknak, amik ahhoz kellenek, hogy a közérdeklődésre számot tartó cégek könyvvizsgálatát elvégezhessék. Az imént említett módosító szándékokat a bizottság 20 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett elfogadta.
A törvényjavaslat célja a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése, valamint a jogfejlődés miatt szükségessé váló módosítások átvezetése. A javaslat ennek érdekében számos pénzügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza, valamint szigorítja a szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályokat. A bizottság az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 20 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Köszönöm figyelmüket.
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2015. május 28-ai ülésén megtárgyalta a biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020-as évek közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájáról szóló H/4581. számú határozati javaslatot. A bizottsági ülés során a tagok megtárgyalták a Fenntartható fejlődés bizottságának 10 pontos módosító javaslatát, amely pontosításokat és nyelvhelyességi módosításokat tartalmazott. Bizottságunk 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett fogadta el a háttéranyagban szereplő módosításokat.
A javaslatról csak röviden szólnék. Számos hazai és nemzetközi körülmény és kötelezettség sürgette a stratégia megalkotását. Mi is ez a stratégia? Mi is ennek a célja? A nemzeti biodiverzitás-stratégia 2020-ra kitűzött jövőképében azt fogalmazza meg, hogy megállítsuk a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlásának folyamatát Magyarországon, valamint lehetőség szerint ezek a szolgáltatások még javuljanak is.
(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az előttünk fekvő stratégia, kapcsolódva a nemzeti környezetvédelmi programhoz, a biológiai sokféleség megőrzését tűzte ki célul és arra fókuszál.
A bizottság az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett elfogadta. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
B. NAGY LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2012-2014 között hússzorosára nőtt Magyarországon a menedékjogot kérők számra. Ehhez képest 2015-ben jelentős növekedés volt még ehhez képest is. Mára több mint 60 ezren lépték át a magyar határt, majdnem kizárólag törvénytelen módon, és várható, hogy a határ déli szakaszán, Szerbiában tartózkodó menekültek megbecsüléséből adódóan 100-150 ezer határátlépés fog megtörténni év végéig.
A zöldhatáron átlépő bevándorlók többsége biztonságos származási országból érkezik, mégis megpróbálnak visszaélni a menekültstátusukkal. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy ne csak azt vizsgálják a hatóságok, hogy a kérelmező esetében mi a származási ország, hanem azt is, hogy mi volt a tranzitország. Ha a menekült életét és szabadságát nem fenyegeti veszély, illetve nincs kitéve súlyos sérelem veszélyének, nem indokolt a menekültstátus megadása.
Csongrád megyében, annak is a déli részén, az én választókerületem nagy részén, a Homokhátságban a legrosszabb a helyzet az országban. Nekünk, a déli határ mellett élőknek még fontosabb a határ biztonságának kérdése, mint bárhol máshol. A nagyszámú illegális, törvénytelen úton belépő külföldiekkel szemben a törvényes fellépés már elengedhetetlen. A rendőrség ma, hétfőn reggel kiadott közleményében összesítették a hétvégén határsértést elkövetett emberek számát, ami 3287 volt, ez minden idők egyik legnagyobb száma, ami eddig Magyarországon ezzel kapcsolatban megtörtént. Az eddigi hétvégi átlagok az utóbbi néhány hétben 1500 és 2000 körül alakultak. Egyébként a rendőrség jelentése szerint 5 fő embercsempésszel és 12 fő közokirat-hamisítási üggyel foglalkozott a rendőrség. Egyébként a legnagyobb csoport vasárnap ‑ 81 szíriai állampolgár ‑ Röszkénél lépte át illegálisan a magyar határt.
A határ közelében élők személyesen mondták el, hogy a településeken, mezőkön, földeken közlekedő migránsok Ásotthalom, Mórahalom környékén több helyen, és sok száz méter hosszan letaposták a gabonát, tönkretették a mezőgazdasági berendezéseket, fóliasátrakban húzzák meg éjszakára magukat, ruháikat, különböző felszerelési cikkeiket eldobálják. A gazdasági károk mellett élhetetlenné váltak a korábban békés pihenést szolgáló felújított, határ közeli tanyák, az emberek nagy többsége, akinek ott van tanyája, már éjszakára egyáltalán nem mer kint aludni, napközben se nagyon merik már megközelíteni a javaikat.
Annak ellenére, hogy súlyosnak minősíthető bűncselekmény még nem fordult elő, de az emberek érzékelése borzasztó negatívra váltott. Egyébként azt tudni kell, hogy ezeken a településeken néhány ezer ember lakik ‑ Röszkét, Mórahalmot és Ásotthalmot értem alatta ‑, és jelentős mennyiségű ember lakik a tanyai környezetben, akik nap mint nap, éjszakákon át és nappal is több száz fős menekültcsoporttal találkoznak munkába járás közben, mindenféle ügyes-bajos dolgaikat nehezen tudják elintézni.
(20.30)
Nehezen tudják megközelíteni a dűlőutakon a tanyáikat, és hát korlátozzák a magyar embereket a munkájuk és normális életvitelük kivitelezésében. Egyébként a lakosság nem a menekülteket, bevándorlókat, hanem a helyzetet nem bírja tovább, és nem tudják, hogy mi lesz tovább, mi lesz a munkájuk, a lakóhelyük jövőjével. Egyébként Szeged polgármestere, Botka László MSZP-s polgármesterünk nyilatkozata, amit legutóbb adott, hogy Szegedet nem érinti a menekültáradat, ez nem teljesen igaz, mert 24-én Szegeden ‑ akik szegediek, nyilván tudják, akik nem, azoknak mondom ‑ az árvízi emlékműig a rendőrség 668 menekültet, tiltott határátlépést elkövető bevándorlót tartóztatott fel, és ez az árvízi emlékmű majdnem a belvárosban van Szegeden. Én úgy gondolom, hogy ez a kérdés sürgős megoldásra vár. Mindenképpen a megélhetési okokból érkezett emberek döntő része nem menekült, és az embercsempészek tevékenységének az európai uniós szabály, úgy tűnik, hogy igen-igen kedvez. Azt azért szeretném elmondani, polgármesterek panaszkodnak arra, hogy a határ közeli dűlőutakon vagy egyébként alsóbbrendű utakon egyre több és olyan mennyiségű külföldi rendszámú autó várja a menekülteket, akik gyakorlatilag még nem is találkoznak a magyar rendészeti szervekkel, hanem az átszökés után gyakorlatilag az autókba ugrálva próbálják elhagyni a határszakaszt. Úgy gondolom, hogy mindenféle biztonsági kockázatot felvet ez a kérdés.
Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy a legutóbbi EU-csúcson megállapodás született a segítségre szoruló menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztásáról, amiről itt többször is tettünk említést a mai nap és az elmúlt hetekben. Egyetértés volt abban is, hogy ennek a szétválasztásnak lehetőség szerint az EU határain kívül vagy legalábbis a frontországok területén kell megtörténnie. Ugye tudjuk, hogy a legújabb információk szerint két ország, Olaszország és Görögország van frontországként nyilvántartva. Magyarország úgy döntött, hogy nem kér frontországi minősítést, ugyanis a menekültek nagy része más uniós tagállamból érkezik hozzánk.
Az EU vezetői belátták, földrajzilag átfogó megközelítésre van szükség menekültügyben. Távol kell tartani a közösség területétől a menedékjog elnyerésére nem jogosultakat. Ennek érdekében együttműködést kell kialakítani a kibocsátó és tranzitországokkal. Elhangzott: mindenkinek saját kötelessége a határok védelme. Magyarország meg fogja védeni déli határait, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ideiglenes határzár nem irányulhat Szerbia ellen, és ez nem is irányul a szerbek ellen. Ez uniós információ, hogy Magyarország különleges bánásmódra számíthat a közeljövőben menekültügyben. Természetesen az ott élő emberek, magyarok is a szolidaritás elve alapján fogunk eljárni, és akiről bebizonyosodik, hogy menekült, azt meg kell hogy védjük. Hazánkban minden magyar parlamenti képviselőnek, kormánynak, kormánytagnak, minden politikusnak és közéleti személyiségnek a magyar emberek érdekeit kell képviselni, így kell nyilatkozni, meg kell védeni a magyar kulturális örökséget, az európai demokratikus hagyományokat kell képviselnünk.
Végül hadd emlékeztessek újra arra, hogy a déli határ környékén élő emberek nagy örömmel fogadták a kormány azon döntését, hogy ideiglenes műszaki zárat épít a határra, vagyis a határtól tíz méterre Magyarország felé. Ez az ideiglenes létesítmény 175 kilométeres szakaszon, várhatón négy méter magasan fog hozzájárulni ahhoz, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön Magyarországon, ezzel együtt a déli határok mentén, és hát még örömtelibb az, hogy ehhez a tervhez anyagilag is a kormány elkülönített 6,5 milliárd forintot. A mérnöki előkészítések egyébként folyamatban vannak. Ezek a törvénymódosítások azt fogják szolgálni, hogy minél előbb megépüljön ez a zár, és a magyar emberek biztonságban élhessék Magyarországon az életüket.
Szeretnék végezetül köszönetet mondani Röszke, Mórahalom, Ásotthalom polgármestereinek, lakosságának, a polgárőrségnek, hogy tűrik, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy azért mégis zökkenőmentesen bonyolódjanak ezek a hatósági eljárások, és emberekhez méltóan lehessen levezetni ezt az egyébként hosszú távon nagyon sok ideig még valószínűleg fennálló problémát.
Még egy adalék csak, hogy mivel jön a nyár, jön a forróság, a jövő héten már 30 fok feletti hőmérséklet várható, nagyon veszélyes az a helyzet, ami a déli határainkon van. Ugye, a határon törvénytelenül átlépők a határ magyar oldalán eldobálják fehérneműiket, eldobálják maradék ételeiket, ruháikat, cipőiket, és járványügyi szempontból a hatóságoknak mindenképpen oda kell arra figyelni, hogy a nyári időszakban ezek fokozott veszélyt jelentenek a lakosságra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság november 13-án a házszabály 43. §-a alapján megtárgyalta a T/6955. számon benyújtott, a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 24 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.
A Törvényalkotási bizottság módosító javaslata elsősorban a Mezőgazdasági bizottság módosító javaslatát tartalmazza. A Törvényalkotási bizottság saját indítványa elsősorban kodifikációs és szövegpontosító javaslatokat tartalmaz, egy helyen a szakbizottsági indítványt, a többi ponton pedig az eredetileg benyújtott törvényjavaslaton végez pontosítást.
A törvényjavaslattal kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a módosítást széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg, tekintettel arra, hogy a 2014. év folyamán az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Országos Magyar Vadászkamara, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is kezdeményezte a húsz évvel ezelőtt elfogadott vadgazdálkodási törvény módosítását.
(23.10)
Az elmúlt két vadgazdálkodási üzemtervi ciklus bebizonyította, hogy a kiszámíthatóságot és a gazdálkodói stabilitást a legalább 3 ezer hektáron gazdálkodó vadászatra jogosultak és a jelenleginél jóval hosszabb, 20 éves üzemtervi ciklus képes szavatolni.
A módosítások közül kiemelném azt, amely megteremti a vadkáralap létrehozásának szabályait, és meghatározza az annak működtetésére vonatkozó rendelkezéseket. A módosítás értelmében a vadászatra jogosult köteles vadkáralapot létrehozni és azt elkülönített számlán kezelni, amelynek célja, hogy a vadkártérítés pénzügyi feltételei folyamatosan rendelkezésre álljanak. A vadkáralapszámlán szereplő összeg kizárólag a vadkártérítéssel összefüggő egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított vadkár megfizetésére használható fel.
A javaslat szerint a vadkáralap képzése szabályainak betartását a vadászati hatóság ellenőrzi. Ha a vadászatra jogosult ezen szabályokat megszegi, akkor szankcióként végső esetben a vadászati hatóság a vadászati jogosultat törli a nyilvántartásból.
Meggyőződésem, hogy összességében a törvényjavaslat elfogadása egy kiszámítható jogszabályi környezetet teremt és világos viszonyokat a hazai vadásztársadalom számára, ezért is kérem a javaslat támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2015. november 26-án megtárgyalta a kéményseprő-ipari tevékenységről és az ezzel, valamint a tűz elleni védekezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3784. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 18 igen, 5 nem és 2 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat tartalmazza egyrészről a Honvédelmi és rendészeti bizottság indítványát, továbbá a Törvényalkotási bizottság pontosító javaslatát.
A módosító javaslat kimondja: a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény alapján kötött, a törvényjavaslat hatálybalépésének időpontjában lévő közszolgálati szerződések rendezéséhez a jogalkotónak segítséget kell nyújtani. A módosító javaslat ezért a feleknek lehetővé teszi a hatályos közszolgáltatási szerződések megszüntetését, valamint azt is, hogy a közszolgáltatási szerződés hatályát a felek fenntartsák, és a közszolgáltatók a szerződés hatályának időtartama alatt a szerződés szerinti területen a kéményseprő-ipari közszolgáltatást ellássák. A módosítás így a megrendelő önkormányzatnak választási lehetőséget biztosít, hogy saját jogán, érdekei és lehetőségei figyelembevételével dönthessen arról, fenntartja-e a közszolgáltatási szerződést, vagy áttér a hivatásos katasztrófavédelmi szerv általi szolgáltatásra.
Az önkormányzat választási lehetőségének bevezetésével a kéményseprő-ipari szolgáltatás ellátását az önkormányzat nemleges döntése esetén több esetben nem az önkormányzat biztosítja majd, hanem egy állami szerv, azaz az önkormányzat önként átadja a kötelező feladat ellátását a katasztrófavédelmi szervezetnek. Az elhangzottakra is tekintettel a Törvényalkotási bizottság saját javaslata szerint a törvényjavaslat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseit szükséges elhagyni, mivel a szakbizottság módosító javaslata az önkormányzatok döntésére bízza, hogy továbbra is önkormányzat biztosítja-e a szerződéses közszolgáltatás útján a kéményseprő-ipari ellátást, vagy megszünteti a közszolgáltatási szerződést, és ezzel az állami szerv veszi át és látja el a továbbiakban a kéményseprő-ipari feladatokat.
Bízom benne, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadásával megfelelően és megnyugtatóan rendezzük a hazai kéményseprői feladat ellátását, helyzetét mind a kéményseprői feladatot ellátók szempontjából, mind a háztartások szempontjából és érdekében. Ezért kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(22.00)
B. NAGY LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarországon az elmúlt 20-25 évet tekintve rekordot dönt a női foglalkoztatás. Ez felveti annak az igényét, hogy a szülők akár bölcsődében, akár óvodában minél szélesebb körben el tudjanak helyezni gyerekeket. Fontos, hogy a szüleik tudhassák: az óvodákban jó körülmények között, biztonságban vannak gyermekeik, és ezenkívül még megfelelő tartalmú nevelésben is részesülnek.
Az elmúlt években kibővítettük az eddigi bölcsődei lehetőségeket, a hagyományos bölcsőde mellett létrejött a minibölcsőde, a munkahelyi bölcsőde, a családi bölcsőde intézménye is. Számításaink szerint a következő három-négy évben 17 ezer új bölcsődei férőhely lesz, szélesebb körű és sokkal rugalmasabb ellátást biztosítva, és sokkal jobban igazodva a családok igényeihez. Ezt segíti az is, hogy most már nemcsak a gyermek egyéves, hanem féléves korától jár a gyed extra. A támogatási forma egyébként egyre népszerűbb, az idei évre 20-23 százalékos bővüléssel számolunk. Ezért nem véletlen, hogy 2010-2015 között közel 10 ezer új óvodai férőhellyel lett bővítve az ország óvodai kapacitása.
Tisztelt Államtitkár Úr! Éppen ezért érthetetlen, ami ma Szegeden folyik. A szocialisták nyolc éve alatt szinte teljesen megszüntették az otthonteremtési támogatásokat, a családokat belehajszolták a végzetes devizahitelekbe; bércsökkenés, nyugdíjcsökkenés, emelkedő villany- és gázárak, eladósodás volt a szocialista országlás következménye. Ezt a trendet folytatja a szegedi városvezetés, hiszen a szülői tiltakozások ellenére olyan döntést hoztak, hogy öt óvodát akarnak bezárni a Tisza-parti városban. A bezárandó óvodák között van olyan is, amely folyamatosan túljelentkezéssel küzdött, tehát az egyik legnépszerűbb és legkedveltebb óvoda volt a városban. Egy másik pedig a város egyetlen olyan óvodája, amelyik reggel 5 órától nyitott ki.
Mit csináljanak ezek után azok a szülők, akik hajnalban járnak dolgozni? Kérném szíves válaszát tisztelettel. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2016. május 19. napján megtárgyalta a T/10309. számon benyújtott, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ezzel összefüggésben a Házszabály 46. §-a alapján 22 igen szavazattal, 1 ellenében és 7 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést fogadott el.
(18.30)
Az elfogadott összegző módosító javaslat tartalmazza a Gazdasági bizottság 22 pontos terjedelmű módosító javaslatát, illetve a Törvényalkotási bizottság 1. és 2. hivatkozási számú módosító javaslatát, amely több pontosító jellegű rendelkezést tartalmaz.
A legfőbb módosításokat szeretném most kiemelni. Egyrészről a kedvező hitelfeltételek elérése érdekében indokolt lehetővé tenni a fogyasztók számára, hogy a hitelszerződésekhez kapcsolódóan általa kötött életbiztosítási vagy fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítási szerződésekből származó követelését biztosítékként a hitelezőre ruházza át. Másrészről a javaslat pontosítja az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényt, amely garanciális szabály elemeiről rendelkezik, például ilyen az átlépési elemek, felmondási jog elemei, mindez az állomány átruházásával összefüggésben történt.
Tekintettel arra, hogy hatályba lép az 596/2014/EU rendelet, a módosító javaslat hatályon kívül helyez bizonyos szakaszokat a Tpt.-ben a jogrendszer egységessége érdekében, ezért kérem, támogassák a törvényjavaslatot, és köszönöm a figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2016. május 19-ei ülésén a tagok vitát folytattak az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosításáról szóló T/10314. számú törvényjavaslatról.
A bizottság a Házszabály 46. §-a alapján 31 igen szavazattal, tehát egyhangú döntéssel összegző módosító javaslat és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Fenntartható fejlődés bizottságának 14 pontos módosító javaslatát, amelyek technikai jellegűek, pontosításokat tartalmaznak.
A bizottsági ülésen Szabó Zsolt államtitkár úr megerősítette ‑ és én is egyetértek ezzel a kijelentésével ‑, miszerint apró lépésekkel egyre közelebb kerülünk az előterjesztésben részletezett célokhoz. Jelen pillanatban ez a törvénycsomag teljes egészében a mostani párizsi klímamegállapodás tükrében keletkezett, és a jelenlegi állapotokat tükrözi. Elhangzott az is, hogy ez az első alkalom, a párizsi egyezmény és a New York-i aláírás, ahol ilyen méretű példás összefogás volt megfigyelhető a különböző nemzetek részéről.
Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
B. NAGY LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A nemzeti konzultációs kérdőíveket egymillióan töltötték ki és küldték vissza, amelyek alapján a választók több mint 90 százaléka egyetértett azzal, hogy az országot meg kell védeni, továbbá több mint 1 millió 700 ezren támogatták a kormány küzdelmét az illegális migránsok kötelező beletelepítési kvótája ellen.
Annak ellenére, hogy a szegedi lakosság is ugyanilyen arányban utasítja el a migránsokat, Botka László polgármester úr nemhogy nem hajlandó szembenézni a valósággal, de valamilyen rejtélyes motivációtól vezérelve éppen a lakosság kinyilvánított akarata ellenére cselekszik. Az a tény, hogy a szegedi közgyűlésben nem engedte napirendre venni a kötelező kvótát és a migránsok betelepítését, valamint Martin Schulz korábbi kijelentését elutasító kormánypárti javaslatokat, egyértelművé tette, hogy Botka László elfogadhatónak tartja az Európai Unió kvótarendszerét és a bevándorlók betelepítését. Azt, hogy ezt milyen megfontolásból és kinek a felhatalmazásából tette, nem tudjuk biztosan, bár sejtéseink vannak. Persze Botka polgármester úrtól már megszokott a népakarat figyelmen kívül hagyása, hiszen aki egy 7100 szegedi polgár aláírásával ellátott petíciót is semmibe vesz, annak az se jelenthet különösebb problémát, hogy ezt megtegye. Sajnos többször volt már rá példa, hogy a szegedi önkormányzat a kicsinyes bosszúk és hatalmi harcok színterévé váljon. Jelenleg a város pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottsága körül körvonalazódó események tanúskodnak erről.
Mindezek után a szegediek nem véletlenül félhetnek attól, hogy a szocialista városvezetés ellenőrizetlen hátterű, a magyar törvényeket nem tisztelő migránstömegeket telepít a városba, hiszen Botka polgármester úr a város polgármestereként nem hajlandó arra a kérdésre válaszolni, hogy mi az álláspontja a kötelező betelepítési kvótáról. Tisztelt Államtitkár Úr! Lehetséges, hogy Brüsszelből irányítják a szegedi közgyűlést? Várom megtisztelő válaszát.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Ptk. hatálybalépése óta eltelt időszak alatt hazánkban is jelentősen felerősödtek a dinamikusan növekvő, prosperáló jelzáloglevél-piac kialakítására irányuló törekvések. A rendszerváltást követően a magyar jelzáloglevél-piacot a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény hozta létre. A 2000-es években a magyar bankszektornak ez a szegmense is jelentős fejlődésen ment keresztül, de a hazai alapítású és a magyar piacon működő jelzálogbankok száma 2015-ben sem haladta meg a hármat.
A bankszektor felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank határozott célja, hogy növekedjen a magyar jelzáloglevél-piac szereplőinek a száma, ezzel együtt pedig a banki refinanszírozási piac is élénküljön. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet a 20/2015-ös MNB-rendeletre, amire az államtitkár asszony is utalt. Ebben a rendeletben a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy úgynevezett jelzáloghitel-megfelelési mutatót ‑ JMM rövidítéssel fog a köztudatba bekerülni ‑ írt elő a hitelintézetek számára, meghatározva azt, hogy az éven túli finanszírozású lakossági forintjelzáloghitel-állomány hány százalékát kell jelzáloglevéllel vagy különböző fedezett kötvényekkel, például állampapírral finanszírozni. A jelenleg elérendő célszintet, ahogy ez korábban elhangzott, 2017. április 1-jéig 15 százalékban kívánjuk elérni. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény ugyanis a Nemzeti Bank feladatául írja elő a rendszerszintű likviditási kockázat csökkentése érdekében szükséges követelmények meghatározását.
Ha más nem, a devizahitelezéssel kapcsolatos problémák is rávilágítottak arra, milyen problémákat jelentett, hogy a hitelintézetek hosszú lejáratú hiteleiket néhány hónapos forrásokkal, illetve kamatcsereügyletekkel fedezték. Ez ugyanis nemcsak a források folyamatos megújítási kockázatát eredményezte, hanem az ügyfelek az árfolyamkockázaton túl jelentős kamatkockázatot is futottak, miután az újabb források, kamatcsereügyletek költségeit a bankok a szerződések egyoldalú módosításával az ügyfeleikre hárították. Ezt láttuk a devizaadós-problémával az elmúlt években Magyarországon.
Bár a devizahitelek forintosítása három hónapos BUBOR-hoz kötött változó kamatozású forinthitelekre történő átváltással történt, mind a bank, mind az ügyfél oldaláról jóval kiszámíthatóbbak a fair bankról szóló törvényben nevesített, hosszabb kamatperiódushoz kötött vagy akár a futamidő egészére fix kamatozásúként meghatározott hitelek. Kétségtelen tény, hogy ezek a hitelek jelenleg valamivel drágábbak, mint a referenciakamathoz kötött hitelek, ugyanakkor az ügyfelek oldaláról jelentősen csökkenti, adott esetben megszünteti a kamatkockázatot, főleg a fix futamidő végéig, fix kamatozású hiteleknél. Viszont a bankok szempontjából a fix kamatozású hiteleknél továbbra is megmarad a források megújítási kockázata, illetve a forrásszerzéshez kapcsolódó kamatkockázat.
Itt emlékeztetnék arra, hogy a magyar kétszintű bankrendszer megalakulása idejében, az 1990-es évektől ezek a sajátságos és problémás ügyletek folyamatosan jelen voltak a magyar bankpiacon, a magyar gazdaság szereplőinél, a lakosságnál, a vállalkozóknál, ugyanis abban az időben Magyarországon hosszú lejáratú fedezetek nem voltak, tehát hosszú lejáratú megtakarítások, jelzáloglevelek, vállalatoknak egyáltalán nem voltak hosszú megtakarításai, és mégis a társadalmi igény a lakosság részéről a lakásépítésekhez, felújításokhoz hosszú lejáratú hiteleket igényelt, nem beszélve a vállalati beruházásoknak a hosszú lejárati igényeihez.
(16.40)
Így a betéthitel lejárati hosszában lévő anomáliák miatt a pénzintézetek kénytelenek voltak ebben az időben ezekhez a gyakran megújítandó forrásokhoz swap ügyletek kötésével pótolni azt a hiányt, ami a magyar piacon, a magyar pénzügyi szektorban nem létező hosszú betétek, hosszú források oldaláról jelentkezett. Mindezek okán van annak kiemelt jelentősége, hogy egy hitelintézet minél hosszabb lejáratú forrásokkal tudja a hosszabb lejáratú hiteleit finanszírozni, azon túl is, hogy a prudens banki működés szempontjából egyre hangsúlyosabban szerepet játszik a lejárati összhang. Ezért is fontos a már említett jegybanki szerep és rendelet ebben a témakörben.
Továbbá szeretném felhívni a figyelmet a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013. európai uniós rendeletre, amelynek 402. cikk (3) bekezdése a nagykockázatok tekintetében a jelzálog-hitelintézetek kitettségét csökkentő eszközként kizárólag az önálló jelzálogjogot nevesíti. Ez a rendelet egyébként, a pénzügyi rendszer megerősítéséről szóló, 2009. április 2-ai G20-nyilatkozat nemzetközileg összehangolt erőfeszítésre szólított fel, amelyek célja a gazdasági fellendülés biztosítását követően a bankrendszerben levő tőke mennyiségének és minőségének javítása révén az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása és a szabályozás megerősítése. A nyilatkozat felszólított a bankrendszerben a tőkeáttétel felhalmozódásának megfékezését elősegítő kiegészítő, nem kockázatalapú mérőszám bevezetésére, valamint egy erősebb likviditási tartalékokat célzó szabályozás kidolgozására is.
Ezeknek a céloknak az eléréséhez szükségesnek mutatkozott a Ptk. zálogjogi szabályainak a módosítása, mindenekelőtt a jelzáloglevél-piac dinamikus fejlődéséhez elengedhetetlen önálló zálogjog intézményének az újraszabályozása. A gazdasági igények kielégítése, valamint a hazai hitelélet fejlődése érdekében felülvizsgálatra szorult az a korábbi dogmatikai álláspont, amely az önálló zálogjog megszűnéséhez vezetett. A törvényjavaslatot az Országgyűlés ez év, tehát 2016. június 13-án fogadta el. Az elfogadott javaslat ‑ szem előtt tartva a német BGB 2008-as módosítása során alkalmazott megoldásokat - megnyugtató választ ad az önálló zálogjoggal szemben korábban megfogalmazott kritikákra. Kiegyensúlyozott szabályozást teremt, amely teljes mértékben biztosítja a zálogkötelezett védelmét, nem fosztja meg azonban az önálló zálogjogot azoktól az előnyöktől, amelyek a hitelezők számára vonzóvá teszik ezt a zálogjogi konstrukciót. Az új normaszöveg tehát úgy elégíti ki a felmerült gazdasági igényeket, hogy egyúttal annak az alapvető jogpolitikai elvárásnak is eleget tesz, amely szerint az önálló zálogjog kötelezettje nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint a járulékos zálogjog kötelezettje.
A Ptk. módosítása megteremtette annak a lehetőségét is, hogy az ingatlanra vonatkozó járulékos jelzálogjogát a pénzügyi intézmény önálló zálogjoggá alakítsa át. Ez az átalakításos önálló zálogjog több szempontból is eltér az újraszabályozott önálló zálogjogtól. A leglényegesebb különbség az, hogy az átalakításos önálló zálogjogot kizárólag az eredeti célra lehet felhasználni, más biztosítéki cél tehát nem léphet az eredeti helyébe. A normaszöveg több garanciális szabályt is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az átalakítás következtében a zálogkötelezett helyzete ne váljon terhesebbé.
Az előttünk fekvő T/12368. számon benyújtott, az egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat ezen átalakításos önálló zálogjoghoz kapcsolódó további törvénymódosításokat tartalmaz. Egyrészről az ingatlan-nyilvántartási hatóságok egységes és hatékony jogalkalmazásának elősegítése érdekében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt kiegészíti az önálló zálogjog bejegyezhetőségét előíró rendelkezések mellett az átalakításos önálló zálogjogra vonatkozó utalásokkal is. Másrészről pontosítja a Ptk.-módosítás átmeneti szabályait elkerülendő, hogy a zálogjog átalakítása során a felek megállapodásukkal a zálogszerződés mögé olyan biztosítéki szerződést kapcsoljanak, amely a zálogkötelezettre nézve ugyan nem, de az érintett jelzálog ranghelyével azonos vagy a rangsorban hátrább álló ranghelyű zálogjogosultak számára hátrányos lenne, összhangban a módosítás eredeti célkitűzésével. Végezetül egyértelműsíti a szabály, hogy a közjegyzői okiratba foglalt eredeti jelzálogszerződés az átalakítást követően is ellátható végrehajtási záradékkal anélkül, hogy az átalakító nyilatkozatot is külön közjegyzői okiratba foglalták volna.
Véleményem szerint ezek a jogtechnikai módosítások, pontosítások az egyértelműség, a jogbiztonság követelményét szolgálják, amelyek elengedhetetlen feltételek a jelzáloglevél-piac kialakulásához, amelynek eredményeképpen a pénzügyi szektor refinanszírozási képességei is javulnak, versenyképességünk pedig növekszik. Ezért kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot, és köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2016. december 1‑jén a házszabály 46. §-a alapján megtárgyalta a megyei könyvtárak és megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény módosításáról szóló T/12910. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, tehát egyhangúlag összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat csupán a Kulturális bizottság apró jogtechnikai pontosítást tartalmazó, részletes vitát lezáró irományát tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy pártok felett álló, ha úgy tetszik, konszenzussal létrejövő törvényjavaslatról van szó, bízom képviselőtársaim támogató szavazatában, amelynek eredményeképpen az önkormányzatok kulturális közfeladatuknak még szélesebb körben eleget tudnak tenni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)
B. NAGY LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy a megyei könyvtárak és múzeumok feladatellátását segítő törvény az előzőekben rendelkezett arról, hogy az ingó vagyontárgyak átkerüljenek az önkormányzatok tulajdonába, kezelésébe. Ezért aztán ez a törvényjavaslat, ez a módosítás ehhez kapcsolódóan azt segíti, hogy a tulajdon is kerüljön oda az önkormányzati testületekhez, ahol a működtetést biztosítják és az eszközvagyont is kezelik, hogy ezáltal még hatékonyabban tudják a feladataikat ellátni az önkormányzatok. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. május 25-én megtárgyalta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/15379. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 22 igen szavazat mellett, 6 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.
Az összegző módosító javaslat tartalmazza egyrészről a Gazdasági bizottság részletes vitát lezáró irományát, amely egy felhatalmazó rendelkezést tartalmaz. Közlekedésbiztonsági és származásbiztonsági okból ugyanis szükség van szakmai, független, stratégiai szerep kialakítására a muzeális jellegű járművek minősítésének terén. A megnövekedett minősítési darabszám a működési és szabályozási környezet optimalizálását, szakmaiságát kívánja.
A Törvényalkotási bizottság saját indítványa szerint a „kerékpárszállító eszköz” jogszabályi fogalmának bevezetése azért indokolt, hogy a felhasználók számára egyértelműen megállapíthatóak legyenek azok az alapvető kritériumok, amelyeknek az ilyen eszközöknek minimálisan meg kell felelniük. A módosítással egyértelművé válik, hogy azon tartószerkezetek használhatóak, amelyek a járműre ideiglenes jelleggel kerülnek felszerelésre, kerékpár vagy más dolgok szállítására alkalmasak, és amelyek részben vagy egészben kitakarják a jármű hatósági jelzését, vagyis rendszámát, vagy a világító és fényjelző berendezéseit.
A kerékpárszállító eszközöknek ezen túlmenően az egyéb műszaki előírásoknak a továbbiakban is meg kell felelniük, e tekintetben a fogalom bevezetése nem hoz egyébként változást. A törvényjavaslat elfogadásával olyan speciális területeket érint a jogalkotó, amelyek az adott közlekedési ágazat, részterület egyértelmű fejlődését szolgálják, a normavilágosság követelményeinek teljes mértékben eleget téve. Ezért kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak.
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. május 25-én a házszabály 46. §-a alapján megtárgyalta az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/15376. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 18 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.
Az összegző módosító javaslat tartalmazza egyrészről a Kulturális bizottság részletes vitát lezáró irományát, másrészről a Törvényalkotási bizottság saját kezdeményezését. A szakbizottság indítványa rögzíti többek között, hogy a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók esetében a szélesebb spektrumú tüneti képek, továbbá a gyengébb kognitív képességek miatt, fenntartva az inkluzív szemlélet fontosságát, célszerű a testnevelés tantárgy gyógypedagógiai szemléletű oktatása. Tekintve, hogy a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatása rendszerint olyan gyógypedagógiai intézetben folyik, amelynek fő profilja az enyhe értelmi fogyatékos tanulók oktatása, lehetőség nyílik az ő esetükben is közös, úgynevezett egyéb foglalkozások keretében, nem tanórai formában szaktanárok irányításával történő tevékenykedésre. Továbbá a Jobbik fogalompontosítását is támogatta a Kulturális bizottság.
A Törvényalkotási bizottság saját indítványa a nyelvhelyességi pontosításokon túl egyértelműsíti, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek számára a köznevelési törvényben biztosított fejlesztő foglalkozások továbbra is rendelkezésre állnak. Az elhangzottakra is tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. május 25-én a házszabály 46. §-a alapján megtárgyalta a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/15377. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 22 igen mellett, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.
Az összegző módosító javaslat a Kulturális bizottság és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által lefolytatott részletes vitát lezáró indítványokat tartalmazza. Hangsúlyozza a módosítás, hogy a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények kiemelt célja és egyúttal közfeladata, hogy hozzájáruljanak az életminőség javításához, a társadalmi jólét biztosításához.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat jelen módosításaival többéves szakmai előkészítés után új szemlélet irányába szeretné az úgynevezett kulturális törvényt fordítani, amelyhez kérem szíves támogatásukat. Köszönöm, hogy ismét meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2017. június 8-ai ülése alkalmával a tagok megtárgyalták „Az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New-Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló” T/15368. számú törvényjavaslatot.
A bizottság a házszabály 46. §-a alapján 31 igen szavazattal, egyhangúlag összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Külügyi bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslatát, amely nyelvhelyességi és technikai jellegű módosításokat fogalmaz meg, és amellyel a bizottság is teljes mértékben egyetértett.
Összegezve a javaslat tartalmát, elmondhatom, hogy egy új hatóanyag kerül elhelyezésre az egységes kábítószer-egyezmény I. és IV. jegyzékére, ami azt jelenti, hogy az acetil-fentanil bekerül egy olyan körbe, amely a legszigorúbban ellenőrzött hatóanyagokat tartalmazza. Erre tekintettel az Országgyűlésnek kell döntenie arról, hogy a jogrendbe ülteti-e a szerződés új elemét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon ez a hatóanyag a hatályos jogszabályok szigorúbb ellenőrzést lehetővé tevő jegyzékein még nem szerepel. A Fidesz-frakció kifejezetten támogatja a legkörültekintőbb ellenőrzés alá vételt, hiszen ezek a vegyületek több száz embert öltek meg világszerte. Mivel megkezdődött az újbóli használatuk, ezért kérem szíves támogatásukat a törvénymódosításhoz, és köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország megyéinek évezredes történelmi folytonosságát ma is értéknek tartva a hatályos közjogi rendszerben is a megyék képezik az ország területi tagozódásának és közigazgatásának alappillérét. A megyék neve kifejezője a történelmi folytonosságnak, egyúttal összetevői a helyi közösségek identitásának. Ezzel összefüggésben a rendszerváltás idején több megye neve kibővült olyan korábbi vármegyék nevével, amelyek területének valamely részei a közigazgatási változások folytán, ez az említett trianoni békeszerződés, az adott megyéhez kerültek. Álláspontunk szerint a megyék 1990-ben megállapított neve még így sem tükrözi teljes mértékben a történelmi Magyarország vármegyéinek az ország mai területén meglévő örökségét.
Az előttünk lévő H/17226. számon benyújtott, a Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről szóló 67/1990. országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat éppen ezt az örökséget hivatott helyreállítani, Csongrád megyének Csongrád-Csanád elnevezésre változtatásával ugyanis még határozottabban kifejezhetővé válhat a történelmi Magyarország közigazgatási területi beosztásának hagyományai iránti elkötelezettségünk. A megye nevének megváltoztatásáról az Országgyűlés dönt egyszerű többséggel, az érintett megyei közgyűlés véleményének kikérésével. A Csongrád Megyei Közgyűlés 2017. június 30-án hozott határozatában támogatta a megyenév megváltoztatásával kapcsolatos javaslatot, az Országgyűlés a jogszabályban előírt módon hozza meg döntését.
Csongrád megyeiként én is szimbolikusan csatlakoznék ehhez a megyei döntéshez, és ha egy kicsit is hozzá tudok tenni ahhoz, hogy a Csongrád-Csanád megyei, csanádi identitás erőt adjon az ott élő emberek boldogulásához, akkor én ezt örömmel megteszem, és arra kérem a tisztelt parlamentet, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tegnapi napon az Országgyűlés az új polgári perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggésben tárgyalt egy törvénycsomagot, egészen pontosan három javaslatot, ma pedig részben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jei hatálybalépése indokolja az előttünk fekvő T/17313. számon benyújtott, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényjavaslatot és ennek tárgyalását. Ahogy az új polgári perrendtartás rendelkezéseinek átvezetésénél, úgy ennél a törvényjavaslatnál sem lehet más a cél, mint az eljárási törvény zökkenőmentes bevezetése, illetve a jogrendszer koherenciájának, egységességének megőrzése.
Az átlátható, könnyen alkalmazható jogszabályok versenyképességünk zálogaként is szolgálnak. Ezen kritériumokon túlmenően a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényjavaslat kifejezetten vállalkozásbarát rendelkezéseket is tartalmaz. Az állam és az állampolgárok, vállalkozások közti bizalom jegyében a törvényjavaslat kiemelt célkitűzése az állampolgárokat és vállalkozásokat terhelő fizetési kötelezettségek csökkentése, ennek keretében a tényleges pénzügyi hátrányt keletkeztető szankciók alkalmazási körének korlátozása.
E tehercsökkenés megvalósítása érdekében a szankciótörvény koncepciója a fokozatos szankcionálás elvére alapul. A fokozatosság elvéből következően nagyon fontosnak tartom, hogy a javaslat bevezeti a figyelmeztetés privilegizálását, annak alkalmazását, valamint a közigazgatási óvadék intézményének bevezetését, amely a figyelmeztetés és a közigazgatási bírság közötti átmeneti megoldásként értelmezhető.
Szintén fontos hangsúlyozni, hogy az óvadék természetéből következően jogkövető magatartás esetén az óvadék visszajár az ügyfélnek. Úgy gondolom, hogy a közigazgatási óvadék összegének lehetséges visszafizetése valóban megfelelő motivációt jelent a jogsértések elkerülése érdekében, ami a közigazgatási szabálysértések számának drasztikus csökkenését jelentheti.
Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat az ügyféllel szemben korábban kiszabott szankciókkal kapcsolatos adatok megismerhetőségének biztosítása érdekében létrehozza a közigazgatási szankciók nyilvántartását is. Az elhangzottakból következően így valóban csak indokolt esetben kerül sor közigazgatási bírság kiszabására, tevékenységvégzéstől történő eltiltásra vagy elkobzásra.
(11.50)
A jogszabály egyébként lehetőséget ad, hogy az ágazati sajátosságokra tekintettel a törvény korábbi közigazgatási szankciókat is meghatározhasson. A félreértések eloszlatása végett szeretném jelezni, hogy e törvény hatálya csak az általános közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések, azaz közigazgatási szabálysértések esetén a közigazgató hatósági ügyben érdemi döntéssel kiszabható jogkövetkezményekre, vagyis szankciókra terjed ki, eleget téve ezzel az átláthatóság és az alkalmazhatóság követelményének, hozzájárulva a XXI. századi magyar közigazgatás megteremtéséhez és annak zökkenőmentes működtetéséhez. Ezért kérem, hogy támogassák szavazatukkal a javaslat elfogadását, és köszönöm, hogy meghallgattak.
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2017. szeptember 28-i ülése alkalmával a tagok vitát folytattak a Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről szóló 67/1990. VIII. hó 14-i országgyűlési határozat módosításáról szóló H/17226. számú törvényjavaslatról. A bizottság a házszabály 46. §-a alapján 21 igen szavazattal, 5 tartózkodással és ellenszavazat nélkül összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat tartalmazza az Igazságügyi bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát, amely csupán kodifikációs pontosításra terjed ki. A törvényjavaslattal elérni kívánt cél, hogy Csongrád megye elnevezése Csongrád-Csanád elnevezésre módosuljon a Csongrád megyei közgyűlés határozatára tekintettel, amelyről az érintett önkormányzat véleményének kikérése után az Országgyűlés dönt.
Kérem, szíveskedjenek hozzájárulásukkal megteremteni ennek a szimbolikus ügynek a feltételeit, hogy minimális költséggel a megyét Csongrád-Csanád megyének nevezzük 2020. június 4-től. Köszönöm a támogatásukat, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a házszabályi rendelkezés 46. §-a alapján megtárgyalta az állami vagyonnal és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/18311. számú törvényjavaslatot.
Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 3 nem ellenében elfogadta.
A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat 5., 11., 14. pontjait a Törvényalkotási bizottság nem támogatta, mert azokat a TAB önálló módosító javaslata kezeli. A többi pont viszont elfogadásra került, amelyek jogtechnikai pontosításokat, valamint nyelvhelyességi és szerkesztési módosításokat tartalmaznak.
A Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslatában az alábbi érdemi módosításokat terjesztette elő. A Magyar Nemzeti Bank részt vehet az Európai Unió vagy annak intézményei, illetve ezek részesedésével működő szervezetek által kezdeményezett vagy támogatott pénzügyi együttműködésekben. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának a sajátos jogállására tekintettel a módosító javaslat megteremti az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozásában annak lehetőségét, hogy kapcsolt vállalkozásoknak lehessen tekinteni az integráció tagjait, illetve a tulajdonviszonyok alapján hozzájuk kapcsolódó bizonyos szervezeteket, tekintve, hogy az integráció a gyakorlatban pénzügyi csoportként működik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az alábbi három fontos változásra épül. Az MFB, Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek a jövőben lehetősége lesz a startupok és az innovációs támogatások biztosítására a különböző befektetésijegy-, illetve kockázatitőkealapjegy-vásárlásokon keresztül.
Változni fog a takarékszövetkezetek működésirányító integrációs szervezete is, annak érdekében, hogy olyan szervezeti és működési jogokkal rendelkezzenek, ami alkalmassá teszi a szövetkezeti hitelintézeteket a hosszú távú, biztonságos működésre.
A harmadik eleme a javaslatnak, hogy a jövőben az adók, illetékek, illetve vámok megfizetésére irányuló belföldi postai csekkeknél előírja, hogy a kibocsátó tüntesse fel azokat a jelzéseket, amelyek alapján megállapítható az ügylethez tartozó ügyfél átvilágítási szintje. Ezzel kevesebb adminisztrációs terhe lesz a Postának, de a szabályozás továbbra is megfelel majd az uniós pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni törvényeknek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat rendelkezéseinek célja a gazdaságélénkítés eszközeinek megerősítése, a szövetkezetek hosszú távú, kiszámítható működésének biztosítása, valamint az adminisztrációs terhek csökkentése. Erre való tekintettel kérem, szíveskedjenek támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. december 7‑én tartott ülésén megtárgyalta az energetikai tárgyú törvények, valamint azokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/18318. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a határozati házszabály 46. §-a alapján 18 igen szavazattal, 4 nem ellenében, tartózkodás nélkül támogatta, amely tartalmazza a Gazdasági bizottság javaslatait is.
A javaslatot összegezve elmondható az összesen hat jogszabály módosítását célzó javaslatról, hogy ezek közül legjelentősebb az atomenergiáról szóló törvényjavaslat módosítása, amelynek célja, hogy a hatályos engedélyekben engedélyezettől eltérő fűtőelemkötegek alkalmazását az atomenergia-felügyeleti szerv egy speciális átalakítási eljárás keretében engedélyezze. Kizárólag az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek lesz lehetősége ilyen engedély benyújtására.
(18.30)
A javaslat pontosítja továbbá a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók felszín alatti részének biztonsági övezetté való kijelöléséért felelős szakhatóságok körét, illetve kiegészíti az Országos Atomenergia Hivatal építésügyi eljárásaiban közreműködő szakhatóságok körét is. Pontosításra kerülnek továbbá az atomenergia hatósági felügyeletére vonatkozó előírások a Magyar Honvédség vonatkozásában is. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a figyelmet.