Felszólalás adatai

Én nagyon remélem, hogy a sok kicsi füstből nem füstbe ment terv lesz, és nem úgy jár ez a törvénytervezet, mint a 16 százalékos adó és sorolhatnám, hogy lesz ennek jelentősége az alkalmazásában is, ugyanis nekem is nagyon fontos az, hogy amikor tizenéves koromban még volt a Gemenc cigaretta... - de életemben körülbelül három doboz cigarettát szívtam el, tehát nem vagyok nikotinista, és nagyon gyűlölöm a dohányzást meg az ezzel járó tevékenységeket, remélem, hogy ez a törvénytervezet valamilyen formában révbe ér.

Ezenkívül el kell mondjam, hogy Heintz Tamás a kérdésemre azt válaszolta, hogy nincs sietség, mert én úgy ítéltem meg, hogy egyfajta kapkodás érzékelhető így karácsony előtt ajándékként, és ő azt válaszolta, hogy a törvény 2013. január 1-jén lép életbe, több mint egy év múlva. Hát lett volna időnk ezt még sokkal jobban átbeszélni, valószínűleg sokkal több mindent tudnánk, akár a jobbikosok, akár bármelyik ellenzéki vagy kormánypárti frakcióban lévő képviselő is erről a témáról elmondani, ugyanis rendkívül összetett. Itt azonban szeretném kiemelni a média jelentőségét, ami úgy kapcsolódik a 2013. január 1-jei életbe léptetéshez, hogy erre sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani, elsősorban a prevenció tekintetében, fölhívni a média figyelmét még jobban, még erőteljesebben, még hatékonyabban arra, hogy azt a megelőző tevékenységet, ami a média egyfajta negatív agymosó tevékenységét kompenzálandó a dohányzással és megelőzésével kapcsolatban, nos ezt mindenképpen jó lenne valahogy hatékonyabban érvényesíteni.

Itt szeretném elmondani még azt, hogy a tegnapi bizottsági ülésen három jobbikos képviselőtársammal az általános vitára bocsátást megszavaztuk, így 19 igen támogatta az általános vitára bocsátást, és a jegyzőkönyv szerint, de emlékezetem szerint is Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszony lett kijelölve a többségi vélemény elmondására. Én is 4 óra, negyed 5-ig voltam itt, és láttam, hogy ott szemben bóbiskolt, amikor én innen távoztam, és sajnálatos módon nem tudta - gyanítom, hogy a fáradsága miatt - elmondani. Azért hiányolom ezt, mert én is igennel szavaztam, és kíváncsi lettem volna arra a véleményre, amit többségi véleményként - akár a mi véleményünket is - megfogalmazott volna.

Ilyen felvezetés után kezdenék bele a hozzászólásomba. A december 19-ei, Lázár János által jegyzett indítványban, amely a rendkívüli ülésszak üléseinek napirendre vételét szorgalmazza, az indoklási részében, amely úgy kezdődik, hogy a jelen törvényjavaslat célja, hogy a dohánytermékek kereskedelmét ésszerű, racionális keretek között tartva az eljövendő generációk egészségének megóvását elősegítse, már tegnap említettem a bizottsági ülésen, hogy ez így jó sorrend; akkor javaslom, habár adhatnék be erre módosító javaslatot a vita végéig, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló címnek a megcserélését, ugyanis én is csatlakoznék ahhoz a szótöbbséghez, hogy énszerintem is elsősorban a dohánytermékek kiskereskedelméről van szó. És hogy ezt mennyire sikerül alátámasztani, azt nemsokára eldönthetik.

Egy nagyon rövid történeti áttekintés: 1989 óta több mint 25 olyan törvényt, rendelkezést tudtam összegyűjteni, amely a dohányzási magatartást szabályozó direkt és indirekt rendelkezések, állásfoglalások, valamint a dohányárukkal, illetve azok reklámozásával kapcsolatos törvények és korlátozások jegyzéke. Ez ezzel a 2011-es törvénnyel, amiről beszélünk, tulajdonképpen fokozódik, illetve hát több lesz, de remélem, hogy nemcsak mennyiségileg lesz több, hanem minőségben is fog ezen változtatni.

Aztán amikor próbáltam adatokat, dokumentumokat gyűjteni a témával kapcsolatban, akkor Ágh Péter képviselőtársam egy 2008-as felmérést említ, én is találtam 2003-as felmérést, s attól függetlenül, hogy ez régebbi még a 2008-asnál is, a dohányzás gyakorisága a fiatalok körében az Országos Gyermekegészségügyi Intézet készítette ezt 2003-ban, nagyon tanulságos dolgok vannak benne. A 2008-as felmérés még frissebb, és én egy 2010. május 20-ai felmérést találtam, amelynek a címe: XVII. primer prevenciós fórum az egészségkárosító szenvedélyek megelőzésére. Néhány dolgot szeretnék ebből említeni. Elsőnek: a dohányzás elterjedtsége a magyar felnőtt lakosság körében az Eötvös Loránd Tudományegyetem személyiségi és egészségpszichológiai tanszékének a megállapítását. Idézem: tanulmányunkban áttekintjük a magyar felnőtt lakosság körében a dohányzás prevalenciáját, belső országos reprezentatív felméréseket, majd összevetjük ezeket az országos lakossági adatfelvétellel és addiktológiai problémákkal. Ennek eredménye-, illetve eredménytelenségeképpen állapították meg a következőt: a 2710 fős országos reprezentatív minta alapján eredményeink szerint a magyar felnőttek 36,1 százaléka dohányzik, a férfiak 40,6 százaléka, míg a nők 31,7 százaléka. Ez kicsit ellentmond az itt valamelyik képviselőtársam által előttem elmondottaknak.

(17.40)

Kockázati tényezőként azonosítható a férfi nem, az alacsonyabb életkor, az alacsonyabb iskolai végzettség, a kedvezőtlen szocioökonómiai státus és a szülők dohányzása. Eredményeink enyhe mértékű növekedést feltételeznek a dohányzás vonatkozásában a nők körében. Ez igaz, 2010-ben már ők jelzik. Aztán a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézete a budapesti és nagyvárosi serdülők dohányzással kapcsolatos ismereteit állapítja meg. Ők a következőben fogalmazzák meg megállapításukat: "A dohányzás Magyarországon meghatározó szerepet játszik számos betegség morbiditási és mortalitási helyzetének alakulásában. A hazai dohányzással kapcsolatos epidemológiai mutatók jelenleg is kedvezőtlenek európai és világviszonylatban egyaránt. Ez a helyzet feltétlenül indokolja egy olyan komplex kutatási program létrehozását és működtetését, amelyben a legkülönbözőbb tudományterületeken dolgozó szakemberek a kölcsönös összefüggések figyelembevételével foglalkoznak a témával." A cikk további részéből kiderül, hogy ők tulajdonképpen hajlamosak, hajlandók és bele is kezdtek ennek a programnak a megvalósításába.

Jönnek a sokkal aktuálisabb problémák ugyanerről a kongresszusról: "A gyermekkori passzív dohányzás, mint egészséget veszélyeztető tényező - erről a Szegedi Tudományegyetem Népegészségtani Intézete számol be -, a nemdohányzók védelme s a dohányosok megfelelő tájékoztatása a passzív dohányzás okozta ártalmakról Európában egyre inkább előtérben van, Magyarországon viszont még hiányosságok tapasztalhatók ezen a téren. A passzív dohányzás ártalmait illetően különösen a gyermekek veszélyeztetettek, a terhesség alatti dohányzás, illetve a kisgyermekkorban akaratlanul beszívott dohányfüst negatívan befolyásolja a gyermekek fejlődését, és növeli számos későbbi betegség kockázatát."

A következő téma: a dohányzás, mint leggyakoribb egészségkárosító magatartásforma hatása a koraszülések kialakulására és a gyermekek egészségére; a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Családgondozási, Módszertani Tanszék megállapítása. "Magyarországon a koraszülés népbetegség. A koraszülés okai - amennyiben az anyai megbetegedések vagy magzati rendellenességek idézik elő - viszonylag könnyen meghatározhatók, ugyanakkor éppen ezen okok miatt a megelőzésük gyakran nehézségekbe ütközik. Az esetek egyre nagyobb részében tapasztalunk azonban egy komplex, multifaktoriális hatások következtében létrejövő állapotot, amelyet általában az alacsony szociális helyzettel, iskolázottsággal, az ezt meghatározó foglalkoztatottsági szinttel, gazdasági státusszal hozzuk összefüggésbe." A legfontosabb mondat: "Várandós anyák körében a leggyakoribb egészségkárosító magatartásforma a dohányzás, amely összeadódva az előbb említett hátrányos élethelyzetből adódó stresszállapottal, hatást gyakorol a várandós anyák fiziológiai állapotára és a magzatra." Azt hiszem, hogy még rengeteg tennivaló van ezzel a témával kapcsolatban.

2010. április 26-ai médiából összegyűjtött megállapításokat, illetve kérdéseket szeretnék önöknek elmondani. Amikor az Országgyűlés elfogadta a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását, ami 2012-től a legtöbb zárt helyen megtiltja a dohányzást, a következő kérdések merültek fel ezzel kapcsolatban. Mikortól nem lehet dohányozni a kocsmákban? Hol nem szabad majd dohányozni? Hol lehet mégis büntetlenül dohányozni? A kerthelyiségekben vagy a kávézók teraszán lehet-e dohányozni? Miért nem lehet kijelölni zárt dohányzószobákat? Mennyi a büntetés? Ki ellenőrzi ezt? Miért van szükség szabályozásra? Milyen hatása lehet a tiltásnak az egészségügyi helyzetre? Milyen hatása lehet a tiltásnak a vendéglátóiparra? Mekkora adókiesést okoz a dohánystop a költségvetésnek? Miért csúszott a szabályozás?

Bennem a következő kérdések merültek fel. Ismerjük a büntetés-végrehajtási intézeteket, hogy ott nagyjából mi a helyzet. "Dohányzás a börtönökben" címszó alatt vetem fel a következő kérdéseket, illetve az előzetes fogva tartási intézményekben, ami már a fiatalkorúakat is érinti. A nevelőintézetekben és a gyermekotthonokban milyen hatékony elképzeléseik lesznek akár ezzel a törvényjavaslattal, törvénytervezettel kapcsolatban - a börtönökben, fiatalkorúak bv-intézetében a dohányzás, a dohánytermékek egyfajta üzleti csere alapot képeznek -, amennyiben nem jutnak hozzá. Itt azért több tízezer emberről van szó számításaim szerint. Nem mondom, hogy jussanak hozzá, és nem akarok szociális demagóg lenni, de azért azt be kell kalkulálni, hogy az egyfajta konfliktushelyzeteket fog eredményezni.

Végezetül szeretném önöknek elmondani, illetve ismertetni, hogy nekem hogyan bújt ki a szög a zsákból. Idén tavasszal az ifjúsági albizottságban tárgyaltuk "Az új nemzedék jövőjéért" program ifjúságpolitikai stratégiai vitairatát, amelynek 79. oldalán az alábbi idézetet tudom önökkel megosztani: "Az alkohol és a drogok mellett a dohányzás is aktív elem a szórakozásnál."

A következő bekezdés azt mondja, hogy a nehezen változó, változtatható helyzet megoldódni látszik: tavasszal elfogadta a parlament azt a törvényt, amely 2012-től ugyanazt mondja, mint az előbb én már felolvastam. "Bár eleinte mindenhol nem kevés ellenérzéssel fogadták a szigorítást, később beigazolódott: a vélt vagy csak eleinte felmerülő nehézségek egyáltalán nem jelentették a szórakoztatóipar összeomlását." Tehát egy ifjúságpolitikai stratégiai vitairatban, amikor a szenvedélybetegségek előtt a drogok terjedéséről, illegális tudatmódosítókról van szó - itt az alkohol és drogok mellett a dohányzást említi -, egy ifjúságpolitikai stratégiai vitairatban megemlítik, egyértelműen arra a felvetésre hajaz, illetve ami ennek a törvénytervezetnek is erőteljes szépséghibája, hogy itt igazából az ifjúságpolitikai stratégiai vitairat is a szórakoztatóipar összeomlásáért aggódik.

Győzzenek meg erről, hogy nem erről van szó! Én is nagyon nagy várakozással tekintek ennek a törvényjavaslatnak a kivitelezése, illetve gyakorlati megvalósítása elé. Még annyit, hogy az a bizonyos szankciórendszer, ami nemcsak a börtönökben, nemcsak a gyermekvédelemben érvényesül, merthogy nekem az a szakterületem - erről most keveset beszéltem, de nagyon sokat tudnék még ehhez hozzáfűzni -, hogyan fogja ezt az egész törvénytervezetet alátámasztani, mert az kétségtelen, hogy ezen nagyon sok múlhat.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)