Felszólalás adatai

Egyrészt az "ajánlóívekért bírságot kell fizetni" tematikát szeretném újra elővenni. Tehát az a szabályozási mód, hogy egy jelölt annyi ajánlóívet igényel a választási irodától, amennyit akar, ez egy tévút. Ha az önök által beterjesztett javaslatokat vesszük figyelembe, akkor is nagyon könnyen kijátszható egyrészt ez a bírság, hiszen hogyha egy perc múlva visszaadja az összes ajánlóívet, akkor elszámolt vele, bírságot nem szabhat ki rá a választási iroda, mégis annak a működését nehézzé teszi, illetve akár le is béníthatja mondjuk egy viccpárt, aki telepakoltat egy kamiont, hogy maradjunk a korábbi példánknál. Azonban a bírság kiszabása ilyen módon azért sem fogadható el, hiszen nincsen benne az, hogy kinek a felelősségéből veszíti el mondjuk egy fideszes aktivista azt az ajánlóívet. Neki, a fideszes jelöltnek vagy minden jelöltnek akkor is ki kell fizetnie a bírságot, ha egyébként önhibáján kívül veszít el egy ajánlóívet, mondjuk felgyújtják vagy egy nagyon erőteljes, mondjuk MSZP-s szimpatizáns az ajánlás gyűjtése alkalmával kitépi a kezéből, és rázárja az ajtót. Innentől a Fidesznek a legkisebb munkabér felét be kell fizetnie egy darab ajánlóívért az önök előterjesztése szerint. Ha választókerületenként csak egy darab ajánlóívet veszítenek el, akkor ez körülbelül 4 millió forint bírság lesz összességében, azért mert egy aktivista ajánlóívet veszít el. Nagyon jól tudjuk, hogy ilyen előfordulhat ezer és ezer okból. Tehát ez egy tévút.

De ezt a problémát kezelné, és hatékonyan kezelné a Jobbik módosító javaslata, amely korlátozná a jelölőszervezetnek a jelöltnek átadható ajánlóívek számát a megfelelő számú ajánlás összegyűjtésének ötszörösében. Ha ötször annyi ajánlóívet át lehet adni egy jelöltnek, mint ahány ajánlás a jelöltséghez szükséges, akkor egyrészről ez egy olyan korlát, amely alapján adatbázis-építésre nagyon szűk a lehetőség, másrészről pedig megoldanánk azt a problémát is, hogy a választási iroda működésére és így a bírságok kiszabására is, egyébként ezekre nem lenne szükség.

Azért az is egy elképesztő, röhejes javaslat volt az önök részéről, hogy a jegyző majd körbemegy a kampányidőszakban, illetve a feliratkozási időszakban, és az összes választópolgárt felkeresi. Tehát ez annyira elképesztő és annyira kivitelezhetetlen, ezt önök is, nagyon remélem, hogy belátják, és arra utalnak a jelek, hogy belátták, erre nem is vesztegetnék több szót.

A kampánycsend eltörlését nem gondolták végig abból a tekintetből, hogy ez milyen hatással lesz a szavazókörökre. Láttam, itt is próbálják kezelni azt a helyzetet, hogy napközben a pártdelegáltak szavazóköri tevékenysége fölösleges, tehát egy párt részéről, ha nincsen kampánycsend vasárnap, a szavazás napján, akkor az a racionális magatartás, hogy delegál ugyan szavazatszámláló bizottsági tagot, aki részt vesz este a szavazatszámlálásban, de napközben, mivel nincsen kampánycsend, azért ő kimegy az elé az épület elé vagy annak a környékére, ahol a szavazás folyik, és kampányol, szórólapot osztogat, korteskedik, beszélget az emberekkel. Igen, ettől, ha ezt teszi, mondjuk az összes pártdelegált, mert ez a racionális részükről, akkor a szavazatszámláló bizottság határozatképtelenné válik, és így nem tudja a munkáját folytatni, a szavazást fel kell függeszteni. Nyilvánvaló, hogy nem lesz az összes jelöltnek, az összes pártnak szavazatszámláló bizottsági tagja az összes bizottságban, de elég, ha száz olyan szavazatszámláló bizottság lesz, ahol ez megtörténhet.

Ezt a problémát nyilvánvalóan önök is érzékelték, ezért nyújtották be a bizottsági módosító javaslatban, hogy két tagot delegálhatnak akkor a jelölőszervezetek és a független jelöltek is természetesen. De ez azért nem jó megoldás, mert egyrészt akkor mind a két tag ki fog menni kampányolni, és ugyanez a probléma fennmarad, másrészt azokban a választókerületekben, ahol a jelöltállítási szabályok ilyen módon történő megkönnyítése miatt lesz mondjuk 20 jelölt, akkor alsó hangon lehet 40 szavazatszámláló bizottsági tag egyetlen szavazókörben.

(21.00)

Nem tudom, hogy fizikailag hogyan férnek el a szavazók és 40 szavazatszámláló bizottsági tag csak a pártdelegáltak részéről, és még az önkormányzat által delegált tagok. Tehát úgy gondoljuk, hogy a kampánycsend intézményét legalább vasárnap reggel 6 órától, ha azt a verziót fogadják el a szavazás kezdetének, meg kellene tartani.

Módosítani szeretnénk azt a részt is, hogy szavazókörönként hány választópolgár kerüljön be a névjegyzékbe, de az 1500-as számot is magasnak tartjuk. Vannak olyan választókerületek, amelyekben tradicionálisan nagyon magas a részvétel. A regisztrációt követően akár 80-90 százalékos részvételi arányra is számíthatunk ezekben a választókerületekben. Jellemzően Budán találhatók ezek. Ha egy szavazókörben 1500 ember van, és ebből, mondjuk, 1300-an vagy 1200-an részt is szeretnének venni a választáson, és részt is vesznek, akkor azt láthatjuk, hogy a szavazásra rendelkezésre álló idő alatt óránként 100 ember lesz az, akinek szavaznia kellene. De tudjuk nagyon jól, hogy ez nem ilyen egyenletesen oszlik meg a szavazás napja során, tehát reggel 6 és 7 óra között nyilvánvalóan nagyon kevesen fognak elmenni, és nem fog ez az egyenletes eloszlás megvalósulni. Így nem biztosítható az, hogy a szavazás lebonyolítása a nap egésze folyamán teljesen zavartalanul történjen meg. Ezért javasoljuk, hogy ezer legyen az a legmagasabb szám, amely az egy szavazókörre jutó választópolgárt jelenti.

Az a javaslatuk, hogy az is részt vehet az ajánlásban, aki nem regisztrálta magát, az önök saját eddigi logikájának, eddigi érvelésének mond ellent. Az egyik érvük ugyanis az volt a regisztráció mellett, hogy így a pártok nem fogják zaklatni, nem fogják elérni azokat a választópolgárokat, akik nem tartanak igényt arra, és ők maguk döntik el, hogy nem szeretnének részt venni a választáson, nem szeretnének részt venni a kampányban, és így el tudják zárni maguktól a pártokat.

Azonban, ha ők is részt vehetnek az ajánlási folyamatban, akkor mindez nem valósul meg. És értem azt a problémát, hogy a regisztrációs időszak később zárul le, mint a jelöltállítási időszak, és ezzel lehet akár ezt indokolni, de egyrészt a jelöltállítási szabályok ilyen mértékű megkönnyítése azt eredményezi, hogy túl sok jelölt lesz. Ismerem egyébként Vas Imre képviselő úrnak azt a javaslatát, amely erre hivatkozna emelné meg a jelöltállításhoz szükséges ajánlások számát, azonban még így is ez egy elhibázott javaslat.

Ha azt mondjuk, hogy az vegyen részt a választási kampányban és magában a választási eljárásban, aki a regisztrációval erre kifejezetten jelentkezik, akkor ne zaklassuk azzal azokat a választópolgárokat, akik ezt nem teszik meg, hogy ők is ajánljanak jelöltet. Ez egy kifacsart logika; magában a választási eljárásban, a kampányban nem szeretne részt venni valaki, nem regisztrálja magát, de azért az ajánlásban részt vesz. Ez teljesen ellentmond a logika szabályainak, és nem elfogadható számunkra.

Benyújtottak a kampány szabályozására vonatkozóan is javaslatokat. Egyrészt álszentnek tartjuk azt, hogy meghatározzák a törvényben, hogy 50 napig tart a kampány. Nagyon jól tudjuk, hogy a kampányidőszak, pláne a regisztrációs feliratkozás ilyen hosszú távú megadásával, gyakorlatilag 2013 szeptemberétől, a regisztrációs időszak indulásakor el fog indulni. Ezt önök is nagyon jól tudják, bár a rövid kampánnyal kapcsolatos szemfényvesztésben azért elég profik. 2010-ben, ugye, a Fidesz hirdette, hogy március 15-én indul a kampányuk, holott már január 1-jén tele volt óriásplakátjaikkal az ország. Tehát ilyen módon meghatározni a kampányidőszakot elég álszent dolog. Annak fényében pláne, hogy több képviselőjük elismerte itt az Országgyűlésben is és más sajtónyilatkozataikban is, hogy igen, a kampány gyakorlatilag szeptember 1-jén el fog indulni. 2013-ban és 2014-ben több mint egy évig fog tartani, mivel ugye, országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választásokra is sor kerül.

Másrészt az internetes hirdetések letiltását vagy korlátozását egész egyszerűen nem is tudjuk értelmezni. Miért van szükség arra, hogy interneten ne lehessen közzétenni politikai hirdetéseket? Ez teljesen indokolatlan. Az a része, hogy a médiában, a kereskedelmi médiumokban ne lehessen hirdetni, természetesen egyetértünk, és indokoltnak tartjuk. De az internet, ahol már eleve annyira képlékeny a határ a hirdetés és a nem hirdetésnek minősülő egyéb népszerűsítés között, nagyon nehéz pontosan megragadni ennek tartalmát. Ráadásul igen, olyan röhejes megoldásokhoz is vezethet, hogy a fidesz.hu-n nem lehet a Fidesszel kapcsolatos hirdetést közzétenni. Ez egész egyszerűen indokolatlan, mindenki érzi, hogy erre semmi szükség nincsen. De ha ilyen módon korlátozzák az internetes reklámok lehetőségét, akkor továbbra sem számíthatnak például arra, hogy a fiatalok körében népszerűek legyenek, hiszen tudjuk jól, hogy ez a korosztály az, amely az interneten leginkább, a legnagyobb arányban jelen van.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)