Felszólalás adatai

Mégis, ahogy az ember végigtekinti - ahogy tavaly vagy tavalyelőtt -, maradt benne egy elég erős és lényeges hiányérzet, hogy nem látja azt az ütemű és azt a végül is valós lehetőségek által biztosított fejlődési lehetőséget, amit egy ilyen országos hatáskörű szerv el kellene érjen. Nem mondom azt, hogy önmagában a GVH jelenlegi vezetése hibás ezért, hanem egy kicsit az egész intézményrendszert hibáztatom, ami az ilyen jellegű szervezeteknek inkább egy ilyen rutinszerű kötelességteljesítésben meríti ki a napi tevékenységét ahelyett, hogy megmutatná, hogyan tudnánk olyan ütemben és erőteljesen előrelépni, ami egy kicsit az egész versenytevékenység felügyeletében jelentene lényeges előremozdulást.

Hogy konkrétumokat is mondjak, önök megfogalmaznak a 18. oldalán ennek a beszámolónak javaslatokat, és bizony elég erős hiányérzet marad az emberben, amikor ezeket végignézi. Itt összesen három pontba vannak szedve ezek a javaslatok.

Többek között az első körben arról beszél a befektetési alapkezelőkről és kollektív befektetési formákról szólva gyakorlatilag nagyon szűken, hogy gondolják át a szabályzatot. Ugye ami még feltűnőbb a 2. pontban: a Gazdasági Versenyhivatal lefolytatta a lakás-takarékpénztár piacának ágazati felülvizsgálatát, és indokoltnak tartja itt a jogszabályi környezet kicsit részletesebb áttekintését, sőt felülvizsgálatát, pontosítását, fejlesztését.

Azt kellene elérni, hogy a kormányzati munkamegosztásban ne csupán az egyes szervek javasoljanak - egyike a másiknak, amelyik aztán esetleg illetékesség hiánya miatt visszapasszolja az eredeti szervezetnek, hogy gyerekek, hát ezt mégse nekünk kellene -, hanem mindenki próbáljon meg lényegi és valós felelősséget vállalni a saját szakterületéért. Ezzel elérhető, hogy az általuk kidolgozott, mint a terület legjobb ismerője által kidolgozott szakmai fejlesztési koncepció alapján szülessen előrelépés azokon a területeken, amelyeket ezen ágazatspecifikus vizsgálatok során amúgy is szemmel tartanak és kutatnak.

Úgyhogy ez lenne az a fajta, általunk is érezhető és érzékelhető komolyabb előrelépés, amire szükség lenne, hogy a Gazdasági Versenyhivatal éves beszámolóinál ne mindig csak azt érezze a képviselő vagy akit hivatása, kötelessége ró arra, hogy áttekintse ezeket az anyagokat, hogy jó, megcsinálták, ami kötelező, benne van, igaz, hogy nem több, azt is elmondhatjuk, hogy a munkájuk nagy részét lelkiismeretesen, tisztességesen elvégezték, de ettől megyen-e az egész világ előre - mint ahogy Vörösmarty Mihály gondolkodott valaha a könyvtárban.

Úgyhogy ezt a tanácsot nyilván nemcsak önöknek kellene meghallani, és magukévá tenni, hanem a kormányzati működésért felelős felügyeleti szerveknek, és nem is csak a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységére lebontva, hanem sokkal szélesebb spektrumban átgondolni, hogy hogyan lehetne decentralizálni akár bizonyos jogszabály-előkészítési és jogszabályra javaslatot tevő funkciókat, amik esetleg olyan minisztériumok munkatársainak a kezében vannak, akik ugye a saját tisztességüknek és szakmai affinitásuknak megfelelően elvégzik a rájuk kiosztott feladatot, de gyakorlatilag nem tudnák olyan mélységben és olyan pontossággal megcsinálni, végrehajtani ezt a feladatot, mint azok, akiknek amúgy is ez a mindennapi munkájuk. Tényleg ebben kívánnék önöknek a jövőre nézve további erőt és lehetőséget.

A magam részéről meg itt egy kis személyes akkordot is engedjenek meg zárszóként. A mai napon kiléptem a Jobbik frakciójából, úgyhogy azt hiszem, itt ez a zárszóm is volt ezen a helyen, legközelebb már minden bizonnyal a függetlenek padsorában találkozhatunk, de az ügyet ugyanúgy, a magam lehetőségeihez képest képviselni fogom. Valamennyire most nekem is el kell búcsúznom itt ettől a padtól, és ezzel a felszólalással, azt hiszem, ennek eleget is tettem.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)