Felszólalás adatai

Megkérdezem az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságot, kíván-e előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. Így most a képviselői felszólalások következnek. Megkérdezem, kíván-e élni valaki ezzel a lehetőséggel. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván, így reagálni sem tud Halász János államtitkár úr, mert nincs mire. Vagyis a benyújtott módosító javaslatról történő határozathozatalra és a zárószavazásra a holnapi ülésünkön sor fog kerülni.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya közötti biztonsági együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/13510. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Kontrát Károly úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az egyes országok bűnüldöző szervei közötti együttműködést elsődlegesen a szervezett bűnözés átalakulása, a határokat átlépő bűncselekmények számának növekedése, az új elkövetési formák megjelenése indokolja. Tapasztalataink szerint a bűnügyi együttműködésről szóló megállapodások jelentős mértékben elősegítik a terrorizmus, a szervezett bűnözés, az illegális migráció és az illegális kábítószer-kereskedelem elleni hatékony fellépést.

Jelen megállapodás célja, hogy konkrét szabályokkal rendezze Magyarország és a Török Köztársaság bűnüldöző szervei közötti együttműködést, és elősegítse a Balkánon át hazánkba, ezzel együtt az Európai Unióba tartó embercsempész- és kábítószercsempész-útvonalak felderítését, az illegális migráció megelőzését, valamint a fegyverkereskedelem elleni fellépést. A jelen megállapodás rögzíti az együttműködés területeit, az együttműködési formákra vonatkozó konkrét szabályokat, az együttműködő szerveket, az átadható adatok körét és a megkeresések sajátos tartalmi elemeit. A szervek közötti együttműködésre a büntetőeljárás keretein kívül a bűnmegelőzés és a bűnfelderítés során kerül sor, amely nem érinti a bűnügyi jogsegély alapján az igazságügyi szervek hatáskörébe tartozó eljárási cselekményeket.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a külügyi bizottsági álláspont ismertetésére kerül sor, ötperces időkeretben. Megadom a szót Kovács Lászlónak, a bizottság előadójának. Képviselő úr!

KOVÁCS LÁSZLÓ, a külügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A bűnüldözés és a bűnözés nemzetközi dimenzióinak erősödése egyre fontosabbá teszi az országok közötti bűnüldözési együttműködés bővítését és szabályozását. Jelenleg Magyarország és Törökország bűnügyi együttműködését az Ankarában 1992. december 18-án aláírt megállapodás szabályozza. Ez a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni közös fellépés alapjait határozta meg, de egy sor fontos dologról, így az információcseréről vagy például a rendőrségek közötti közvetlen együttműködés formáiról nem rendelkezett.

(22.20)

A jelenleg érvényes megállapodás 1992. decemberi létrejöttekor Magyarország még csak középtávú célnak tekinthette a NATO-csatlakozást, és még távolabbinak a csatlakozást az Európai Unióhoz. Törökország ugyanakkor a NATO-nak már sok éve tagja volt, az Európai Közösségekkel pedig társulási viszonyban volt. Az eltelt években Magyarország mindkettőnek tagja lett, és Törökországgal ily módon szövetségesként számolhatunk.

Amióta csatlakoztunk a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, számos országgal kötöttünk az európai uniós és ezen belül a schengeni szabályokkal összhangban álló bűnüldözési együttműködési megállapodást. Most ilyen, a bűnmegelőzés, a bűnfelderítés, a bűnüldözés együttműködéssel történő segítését szolgáló megállapodás született hazánk és Törökország között is. Ennek jóváhagyását és kihirdetését a külügyi bizottság ma délelőtti ülésén egyhangúlag támogatta, és ezt javasolja a Ház teljes ülésének is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Most az írásban előre jelentkezett Gaudi-Nagy Tamásnak, a Jobbik képviselőjének adom meg a szót.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Egy olyan nemzetközi egyezmény becikkelyezési vitájában vagyunk, amely a magyar-török viszonylatról szól és bűnügyi együttműködésről, tehát alapvetően helyeselhető cél érdekében köttetett egyezményről van szó. Egy friss egyezmény, tehát nagyon gyors a kormány, úgyhogy meg kell dicsérni, hogy valóban ilyen buzgón és gyorsan lépett, hiszen 2013. december 16-i, ha jól emlékszem, az egyezmény aláírása, és lényegében egy szűk két hónap múlva már itt van a Ház előtt ez a javaslat. Bárcsak ezt a sürgősséget, gyorsaságot viszontlátnánk a bűnüldözés mindennapjainak azon időszakaiban, amikor - finoman fogalmazva - ezt a vidéki emberek nem nagyon élik meg, nem nagyon érzékelik ezt a fajta gyorsaságot és fejlettséget, de mindenképpen azt a részt, amit viszont meg kell dicsérnünk, azt azért dicsérjük meg; jelen esetben azt, hogy Törökországgal, egy olyan állammal kötünk bűnügyi együttműködést a határon átívelő bűnözés hatásának csökkentése és a bűnözői csoportok felszámolása érdekében, az jó, már csak azért is, mert azon célok, azon bűnelkövetési módok, amelyekkel szemben az indoklás szerint fel kíván lépni az egyezmény, az elsősorban a határon átívelő illegális bevándorlás, illetve a kábítószer. Tehát ez a kettő nagy fő terület van. A terrorizmust is emlegeti az egyezmény, de megmondom őszintén, hogy itt én nem látok, érzékelek olyan felületet, amit éppenséggel ki kellene nekünk feltétlenül használnunk.

Béke a hazában, béke a világban - szól Törökország nemzeti mottója. Megmondom őszintén, hogy érdemes Törökországot több tekintetben tanulmányoznunk. Pár mondatot engedjenek meg az egyezmény becikkelyezése kapcsán, hogy mégiscsak itt, a Ház falai között a szerződő félről egypár mondatot szóljak, úgy is, mint az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének azon tagja, aki aktív munkakapcsolatban áll török képviselőkkel, hiszen 47 tagállam között ott vannak a török delegáció tagjai is, akikkel - meg kell mondanom őszintén - nagyon jó szakmai, emberi kapcsolatot sikerült kialakítani, figyelemmel arra, hogy azon kevés képviselők és emberek közé tartoznak, akik Magyarországgal szemben szimpátiával viseltetnek, ezt nagyon meg kell becsülni, meg kell mondanom őszintén. Egyáltalán nem lehet olyan könnyedén, hogy mondjam, kiikszelni egyszerűen a szerződő állam definícióját vagy létét, mert rengeteg olyan állam van, tudnék sok példát mondani az Európa Tanács közgyűléséről, talán Ékes József is, akivel sok évet töltöttünk együtt ott kint, Strasbourgban, vagy sok ülésen vettünk részt. Bizony-bizony, főleg a skandináv államok, ha úgy tetszik, a fő sodratú nyugati államok döntő többsége valami rejtélyes oknál fogva Magyarországra úgy néz, mint, nem tudom, valami véres rongyra. Ez tényleg egy nagyon döbbenetes érzés, és az ember kézzelfoghatóan tapasztalja meg azt, hogy tulajdonképpen keleti vagy hozzánk képest keleti vagy legalábbis kelet-közép-európai és még inkább kelet-európai vagy akár közép-ázsiai vagy Kaukázus menti országok részéről tapasztalunk szimpátiát, megértést, partnerséget és egyáltalán valamifajta olyan megbecsülést, amit egyébként jó megélni.

Aki Törökországban járt már, az bizony érzékeli azt, hogy tényleg megbecsülik a magyar embereket, egyfajta rokoni szálat is felfedezni vélnek. Ebbe nem kívánok belemenni, a lényeg az, hogy fontos, örüljünk neki, hogy van olyan ország, amely velünk szimpátiát ápol, és hogy velük, egy ilyen állammal mélyítjük a bűnügyi együttműködést, az nyilván a rend pártján álló embernek, számomra nagyon szimpatikus, sőt mi több, az is szimpatikus, hogy volt egy körülbelül húsz évvel ezelőtti egyezmény, azt felülvizsgálták, és most kimélyítik, kiterjesztik az együttműködést.

Hozzáteszem, hogy a terrorizmus elleni küzdelem nekem mindig egy ilyen gyanús dolog, megmondom őszintén, jogvédőként már csak ilyen vagyok, mindig lehetőség van a terrorizmus elleni küzdelem álarca alatt olyan dolgokat is megtenni, amiket már nem kellene megtenni egy jogállam követelményei szerint. Erről szólnak az Edward Snowden által kiszivárogtatott NSA-botrány részletei. Itt jelentem be egyébként, hogy Edward Snowden bizottsági meghallgatására az Európa Tanácsban is sor fog kerülni, tehát a jogi és emberi jogi bizottság őt is meghívta csakúgy, mint Morvai Krisztina kezdeményezésére az Európai Parlamentben a LIBE szabadságjogi bizottság.

De kanyarodjunk vissza Törökországhoz! Amiért még egy záró gondolatot megejtenék Törökországgal kapcsolatban, az az, hogy Törökországtól sok mindenben lehet tanulni. Sok mindenben lehet tanulni, ugyanis ha megnézzük, hogy hogyan reagáltak a nagy sorsfordító pillanatokra a történelemben, akkor azért láthatjuk, hogy gyakorlatilag ugyanúgy rájuk mértek egy Trianont, nekik is megvolt a saját Trianonjuk. Törökországot gyakorlatilag szinte összezsugorították az első világháború utáni békediktátummal, azonban volt egy nagyon bátor, határozott ember, Kemal Atatürk, aki azt mondta, hogy kérem, ezt nem hagyjuk, és nem szélnek eresztette a török hadsereget az első világháború végén, hanem összekovácsolta őket, és gyakorlatilag megszervezve egy jól működő hadsereggé, egyszerűen kikergették azokról a területekről azokat, akiknek nem kellett volna török földre lépni. Hozzáteszem, történtek nem túl szerencsés dolgok, úgy mondjam, áldozatok is estek ebben a küzdelemben, de sajnos azt kell mondani, hogy ezek a küzdelmek sokszor ilyenek. Nálunk nem jártunk így, nem voltunk ilyen szerencsével, bár volt, hála istennek, egy vitéz nagybányai Horthy Miklósunk, azonban így legalábbis 1918 után, tehát amikor decemberben megszállták a szomszédos államok, így a szomszédos államok seregei a magyar területeket, akkor gyakorlatilag nem volt magyar katona, aki útjukat állja. Ez hosszúra vezet, egy a lényeg, hogy Törökország fel tudott állni, és meg tudta változtatni ezt a diktátumot. A két háború közötti magyar politika is felerészben vissza tudta szerezni az elorozott területeket, de Törökország a mai napig példát mutat erre a büszkeségre, erre a határozottságra, és a gazdaságpolitikában is ez igaz. Aki Törökországban jár, járt, annak bizony észlelnie kell, hogy egy nagyon erősen, dinamikusan fejlődő gazdaságról van szó. Elég, ha csak egy példát mondok, hogy a Turkish Airlines légitársaság három éve a világ legjobb légitársaságaként van elkönyvelve, szigorú mércék alapján, de jelentős, az elkövetkezendő, ha jól emlékszem, legalábbis 8-10 évben szinte megfigyelhető nagyon komoly GDP-növekedést mutat az ország.

Az Európai Unióval kapcsolatos viszonyát egy záró gondolatban annyiban lehet összefoglalni, hogy ők ezt nem erőltetik egy életre, egy halálra, tehát nem úgy, mint Magyarország, amely azonnal ölébe ugrott az Európai Uniónak és a mögötte álló globális erőknek, amelyek aztán gyarmatosították az országot, hanem bizony azt mondja Törökország, hogy vannak értékeink, vannak szempontjaink, ha ezeket a szempontokat jól és sikeresen tudjuk képviselni a tárgyalások során, akkor akár csatlakozhatunk is vagy működhetünk együtt, ha nem, akkor bizony nem lépünk be, mert az erőforrásainkat nem adjuk oda. Azerbajdzsán is így tett, és így tesz egyébként a Nyugattal, nem engedi át a kőolaj- és gázlelőhelyeit, nyilván ezért is van célkeresztben a nyugati államok részéről.

Összegezve, konkludálva a dolgokat, egyet kell értenünk azzal a mottóval, amely úgy szól, hogy béke a hazában, béke a világban, legyen ez így Magyarország viszonylatában is, de ennek az a feltétele, hogy Magyarország gyarmatosítását is hagyják abba, és vegyék el a mancsukat a magyar termőföldtől azok, akik ezt meg akarják szerezni, és egyáltalán a magyar nemzet erőforrásait hagyják békén, vissza kell szerezni az országunkat, és onnét lehet igazán nemzeti önrendelkezésről beszélni, és ebben sok példát tudunk venni, vagy erőteljesen tudunk példát venni Törökországtól is.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

(22.30)

ELNÖK: Miután további képviselői felszólalásra senki nem jelentkezett, megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni a külügyi bizottság támogató nyilatkozatát, támogató hozzáállását, és köszönöm Gaudi képviselő úrnak a törvényjavaslatot támogató szavait. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor. Következő ülésünkön az előterjesztés elfogadásáról döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti, a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. A törvényjavaslatot T/13628. számon megismerhették.

Emlékeztetem önöket, hogy a vita megkezdése során sor került az előterjesztői expozéra, a bizottsági álláspontok ismertetésére, valamint a vezérszónokok felszólalására. Most a további képviselői felszólalásokra kerül sor, a fennmaradó időkeretben. Felkérem Nyakó István jegyző urat, hogy ismertesse a hátralévő időkereteket.

Felszólalások:   209-213   213-221   221-243      Ülésnap adatai