Készült: 2024.09.24.14:17:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

288. ülésnap (2013.06.11.),  15-18. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 8:39


Felszólalások:   9-14   15-18   19-21      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A teremben tartózkodó képviselőtársaimat arra kérem, hogy foglalják el a helyüket, és a magánbeszélgetéseket lehetőleg hanyagolják el.

A Fidesz képviselőcsoportjából "Kinek mi a fontos?" címmel jelentkezett napirend előtti felszólalásra Kocsis Máté képviselő úr, akinek most megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mostani árvíz a gátakra szólította a fél országot, tízezrek szánták rá magukat, hogy akár az ország másik végéből is a Dunához utazzanak, magukat nem kímélve dolgozzanak éjt nappallá téve a gátakon.

Kétkezi munkások, diplomások, nők és férfiak, kamaszok és idősek, egészségesek és betegek egyformán azt nézik, hogyan segíthetnének. Nem kérdezik, hogy mi jár ezért, nem kérdezik, hogy hol tudnának pihenni, csak csinálnák és csinálnák, és csinálják is. Tízezrek vannak olyanok is, akik fizikailag nem tudnak segíteni, de egy telefonhívással, egy tárgyi adománnyal, akár egy szendviccsel, egy tank benzinnel, egy fuvarral, vagy ha az sincs, akkor egy jó szóval vagy egy imával mindenképpen részt vesznek a közös erőfeszítésekben. Az interneten még azzal is találkozhattunk, hogy óvodás gyerekek a kedvenc homokozójukban található homokot ajánlották föl, hogy ezt töltsék a felnőttek a zsákokba.

Magyarország ismét bebizonyította, hogy a 2010-es árvíz és vörösiszap-tragédia után ismét példa nélküli összefogásra képes, olyanra, amelyre kevés nemzet. Büszkék vagyunk, és hála és köszönet mindezért. Kevés ember van, aki nem képes felülemelkedni a mostani helyzeten, akár a személyes érdekeit is mellőzve, a politikait pláne, és nem osztozik ebben a valamiben, amit mindannyian ösztönösen úgy fogalmazunk meg: nemzeti összefogás. Még a Magyar Szocialista Párt is tűzszünetet hirdetett - igaz, ez közepesre sikeredett, de legalább a jó szándék megvolt.

A válsághelyzetek, mondják, kihozzák az emberek valós énjét. Egyetlen ember volt, aki ebben a válsághelyzetben, a Duna tetőzése idején nem a közös üggyel, nem a nemzeti összefogással foglalatoskodott, mert egészen máshol járt az esze - nem okozunk meglepetést: Bajnai Gordon. A magyar emberek általában, de ebben a válsághelyzetben is egészen más észjárással rendelkeznek, mint ő. Kiderült, hogy ő még annál is messzebb van a magyar valóságtól, mint mi azt valaha gondoltuk, pedig sose gondoltuk közel hozzá.

Az elmúlt napokban világossá vált, hogy amit korábban állítottak róla, és mi magunk is többször hangsúlyoztunk, hogy a magyar emberek mindennapjaiból mit sem ért, ismét tanúbizonyságát adta ennek. A hét végén bebizonyosodott, hogy a legkisebb együttérzés sincs benne a bajba jutott magyar emberek sorsa iránt. Ugyanis míg a magyar emberek tíz- és százezrei a saját vagy mások életét, értékét mentette, addig ő, Bajnai és maroknyi csapata tartott egy jó kis pártnapot egy plázában. Joggal nyílik ki minden jóérzésű ember zsebében a bicska. Igen, még egyszer mondom: miközben emberek százezrei dolgoztak a gátakon, addig Bajnaiék egy budapesti plázában képezték magukat, azon filozofáltak, hogy hogyan tudnák ismét eladni magukat a magyar embereknek.

Mégis hogyan jut ez eszébe egy felelős politikai közösségnek? Mégis mi erre a magyarázat? Az egész ország látja, hogy egy generációk óta soha nem látott természeti katasztrófával nézünk farkasszemet, amely még egy jó hétig, de talán tovább is eltarthat, és amely minden percben településeket és emberi életeket veszélyeztet. Bajnai eközben magát képezi, és arról értekezik, hogy szerinte milyen lenne a jó kormányzás. Ajánlom figyelmébe Bajnai Gordonnak, hogy a jó kormányzás nem vetítésekből, nem diafilmekből, hanem a valóság ismeretéből áll. A magyar emberekkel együtt kénytelenek vagyunk megkérdezni, mennyire ismerik ők magát a valóságot. Azt szeretnénk kérni Bajnai Gordontól, hogy ha még egyszer ilyen tréninget szerveznek, akkor fizessenek ki maguknak egy együttérzésről és áldozatvállalásról szólót is.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Úgy van! - Taps ugyanott.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottakra a kormány nevében Kontrát Károly államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Legelőször is szeretném megköszönni azoknak a munkáját, akik az elmúlt napokban, és azoknak is, akik most is a gátakon dolgoznak. Egységben dolgoztak, egységben dolgoznak mindannyian, az önkéntesek, a hivatásos szervek, a vízügy, a katasztrófavédelem, a polgári védelem, a rendőrség, a TEK és a büntetés-végrehajtás dolgozói, egységben az önkormányzatokkal és az önkéntesekkel. Magyarország példát mutatott összefogásból és együttműködésből. Magyarország helytállt.

A rendkívüli időjárás hatására több mint száz éve nem látott árhullám vonul le a Dunán. Több szakértő rámutatott, hogy 1838 óta nem volt ilyen magas a vízállás, 40-43 centivel magasabb volt, mint az eddig tapasztalt legnagyobb mérték. A külföldet sem kímélte az ár. Németországban 55 ezer embert kellett kitelepíteni, többen meghaltak, eltűntek, gátak szakadtak át, városokat öntött el a víz. Tragikus következményekkel járt az árhullám Csehországban is, ott több ember eltűnt, több halálos áldozatot követelt az ár.

Magyarországon a kormány naprakészen figyelte a külföldi eseményeket, felkészültünk a védekezésre. A kormány június 4-én veszélyhelyzetet hirdetett a Duna felső szakaszára. Tegnap itt a tisztelt Házzal elfogadtuk azt a javaslatot, amely a veszélyhelyzetet meghosszabbítja július 19-éig. A miniszterelnök, a honvédelmi miniszter, a katasztrófavédelem főigazgatója a helyszínen, a Belügyminisztérium vezetői pedig a központi irányításban vették ki a részüket az ország védelméből. Örömmel jelenthetem, hogy eddig egyetlen ember sem halt meg és nem tűnt el az árvíz miatt. A mai napig 1565 embert kellett kitelepítenünk, értékeikre a rendőrség vigyáz. Jelenleg több mint 800 kilométeren zajlik az árvízi védekezés, ebből mintegy 538 kilométeren rendkívüli védekezési fokozat van érvényben.

Tisztelt Országgyűlés! Örömmel jelenthetem azt is, hogy védmű nem szakadt át. A legnehezebb helyzet Győrújfalunál és Pilismarótnál volt, ahol mozgott az ideiglenes gát. Tájékoztatom önöket, hogy a védelmi bizottság várhatóan ma délután dönt arról a kérdésről, hogy Győrújfaluban megkezdődhet-e a visszaköltözés. Voltak időszakok, amikor közel húszezren dolgoztak a gátakon, több ezer rendvédelmi dolgozó, honvéd, polgárőr, és külön köszönet illeti az önkénteseket. Mindenki segített, aki tudott, volt, aki szendvicseket készített, volt, aki zsákot töltött, volt, aki a regisztrációban segített.

(9.40)

A honvédségi helikopterek nagy segítséget nyújtottak, nélkülük nem lehetett volna megvédeni Győrújfalut és a Szigetközt. Hozzávetőlegesen ma éjfélkor mondhatjuk el azt, hogy Budapest túl van a közvetlen veszélyhelyzeten, azonban a déli szakaszokon a megfeszített védekezés még csak most kezdődik. Ezért a kormány tegnap a Budapest alatti területekre is kiterjesztette a veszélyhelyzetet. A védművek megfelelő magasságát mindenhol kiépítettük. Bajánál ez ma délután várható.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, képviselő úr, hogy azok, akik nem kampánycélokra használják fel ezt a munkát, megértik, hogy össze kell fognunk, mert még nincs vége, és folytatnunk kell a munkát mindaddig, amíg levonul az ár, mert a kormánynak az ország fontos.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   9-14   15-18   19-21      Ülésnap adatai