A felszólalás szövege:

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen Tisztelt Miniszter Úr! A jelenleg kormányzó szociálliberális koalíció választási kampányában folyamatosan nagy hangsúlyt kapott, hogy a területi egyenlőtlenségeket mérsékelni kell.

A szétszakítottság valóban létezik, mi több, területileg jól behatárolható, ugyanakkor a kormányprogramban a választási szlogen gyakorlati megvalósításával kapcsolatosan semmilyen konkrétum sem szerepel. Például nincs említés a halmozottan hátrányos helyzetű megyék kiemelt támogatásáról; nincs erről említés annak ellenére, hogy a rendszer az elmúlt időszakban jól működött. Az öt halmozottan hátrányos helyzetűnek minősített megyébe, a megyei területfejlesztési tanácsokon keresztül, az alaptámogatásokon túl további jelentős decentralizált források érkeztek, amelyeket a tanácsok, a pályázati rendszert eszközül használva, a megyei fejlesztési koncepcióval összhangban, eredményesen tudtak felhasználni.

A decentralizált forrásoknak köszönhetően az érintett megyékben jelentős zöldmezős beruházásokhoz, munkahelyteremtéshez és -megtartáshoz, kereskedelmi szálláshelyek létesítéséhez, templomok és egyéb műemlékek felújításához, műszaki fejlesztésekhez, környezetvédelmi beruházásokhoz, továbbá kulturális és turisztikai nagy rendezvényekhez volt mód és lehetőség megyei szintről támogatás biztosítására. A hátrányos helyzetű megyék felzárkóztatása a központi kormányzat kiemelt támogatásának hiányában nem valósítható meg. Fontos tudni, hogy a kiemelt támogatások rendszere például Nógrád megyében csak 1997-ben indult, tehát a Horn-kormány idején e tekintetben is elveszett két év, ezzel szemben az Orbán-kormány mind a négy évében kiemelt támogatásban részesítette a hátrányos helyzetű megyéket, közöttük Nógrádot.

A kormányprogram említett hiányossága tehát számomra, Nógrád megyei képviselő számára komoly aggodalomra ad okot, ezért a kérdésem röviden megfogalmazva így hangzik: a szociálliberális kormány folytatni kívánja-e a halmozottan hátrányos helyzetű megyék kiemelt támogatását. Várom válaszát, miniszter úr! (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Örömmel értesültünk arról, hogy az önök által korábban annyit kárhoztatott kistérségi megbízotti hálózatot mégiscsak fenntartják. Örömünket csak fokozta, hogy önök azt állították, hogy nem lesznek politikai tisztogatások és pártcélokat szolgáló kinevezések.

Úgy tűnik azonban, hogy az egész ismert procedúra egy hálózati hadművelet újabb pártkatonák csatasorba állítására. Legalábbis ezt látszik alátámasztani az, ami Nógrád megye esetében történt. A hat új megbízott közül ugyanis - egy kivételével - senkinek sincs szakirányú felsőfokú végzettsége, nem beszélve a több idegen nyelvről. Igaz, ezeket a hiányosságokat kompenzálja, hogy mindannyian régi, kipróbált, hűséges harcosai a Magyar Szocialista Pártnak.

A salgótarjáni kistérség megbízottja, Dóra Ottó, az MSZP megyei irodájának vezetője. A bátonyterenyei kistérség esetében az a dr. Balázs Ottó nyerte el a megbízatást, aki jelenleg a város polgármestere MSZP-s színekben. A pásztói kistérség megbízottja a nyelveket nem beszélő, régi pártkatona, Reviczki László, aki a szocialisták jelöltjeként jutott be a város önkormányzati testületébe, és lett főállású alpolgármester. A szécsényi kistérségben is megbízható harcostárs, Borenszki Ervin, az MSZP városi irodájának vezetője kapott megbízást. Balassagyarmaton a kistérségi megbízott Látkóczki Bálint, régebben az imperialisták elleni küzdelmet, most pedig az MSZP városi listáját fogja vezetni. A rétsági kistérség megbízottja, Sinka Sándor is kipróbált káder, aki most is ott üldögél az MSZP megyei közgyűlési frakciójában.

Ezek ismeretében a konkrét kérdéseim tehát a következőek. Miniszter úr, komolyan gondolja-e, hogy ezek a nyilvánvalóan pártkatonák magukra szedhették a száznapos, hosszú menetelés közben a területfejlesztéshez szükséges szakértelmet? Az MSZP-s párttagkönyv jelentett-e valamiféle előnyt a pályázatok elbírálásánál? Volt-e olyan kinevezett, aki nem rendelkezett a kistérségi képviselő ajánlásával? Miért nem vonták be a döntésbe a megyei területfejlesztési tanácsok elnökeit?

Várom tényszerű válaszát, miniszter úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Ha őszinte és tényszerű választ adott volna a kérdéseimre, akkor az alábbi válaszokat kellett volna megfogalmazni.

A miniszter úr sem gondolja komolyan, hogy Nógrád megyében a kinevezett kistérségi megbízottak túlnyomó többsége, döntő többsége területfejlesztési szakértelemmel rendelkezik. Nógrád megyében sajnos bebizonyosodott, hogy a kinevezett kistérségi megbízottak esetében az MSZP-s párttagkönyv előnyt jelentett. Mint ahogy a harmadik kérdésre: sajnos volt olyan kinevezett - gondolom, nemcsak Nógrád megyében, hanem az ország más területein is -, ahol a kistérségi képviselő ajánlásával nem rendelkezett a kinevezett kistérségi megbízott. És a negyedik kérdés, hogy miért nem vonták be a megyei területfejlesztési tanácsok elnökeit: talán azért, mert akkor már a pályázatok elbírálásának időszakában felszínre került volna ez a botrány.

Tisztelettel kérem önöket, hogy Nógrád megye esetében, illetve más területeken is vizsgálják felül a döntésüket, és vonják vissza a megbízottak kinevezését.

Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány gondolattal szeretném kiegészíteni mindazt, amit Molnár Oszkár képviselőtársam az előbb elmondott. A hátrányos helyzetű megyék kiemelt támogatásának a folytatását pozitívnak tartom, azonban nemcsak az a probléma, hogy nem tudjuk, mennyi ez a 30 százalék, hanem az is a probléma, hogy nem tudjuk, miért 30 a 30 százalék, és nagy problémának tartom az elmúlt évek tapasztalatait is alapul véve azt, hogy továbbra sincs lehetőség az integrált felhasználás bevezetésére.

A kistérségi támogatási keretet egy pozitív gondolatnak tartom, bár ez a 2 milliárd forint, ami a költségvetésben nevesítésre került, úgy gondolom, hogy az igényeket nem fogja tudni kielégíteni. Ami azonban az önkormányzatok, az önkormányzati fejlesztések szempontjából jelentős problémákat fog majd okozni, hogy a TEKI és a CÉDA esetében az elmúlt évhez képest egyetlenegy forinttal sem történt támogatási keretnövekedés, és sajnos hasonló a helyzet a vis maior keretnél is. És még talán egy gondolat, ami a területfejlesztési célelőirányzathoz kapcsolódik: az elmúlt évben még mintegy 19 milliárd forintot foglalt ez magában, ebben az évben a költségvetésben valamivel több mint 7 milliárd forint került megnevesítésre. Ez azt jelenti, hogy a területfejlesztési célelőirányzat esetében mintegy 12 milliárd forintos visszalépés tapasztalható meg, ami, azt gondolom, az önkormányzatok szempontjából is teljes mértékben elfogadhatatlan.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Új fejezet kezdődött az ország életében, új fejezet kezdődött Nógrád életében - hallhattuk a nem túl távoli múltban, és halljuk még most is a jelenben. De mit fogunk hallani a jövőben, ha a beterjesztett költségvetés szinte változtatás nélkül elfogadásra kerül az MSZP-SZDSZ által? Ahhoz, hogy a kérdésre választ tudjunk adni, érdemes megvizsgálni, hogy a nógrádi szocialisták által megfogalmazott parlamenti és önkormányzati ígéretek milyen módon jelennek meg a költségvetésben. Négy éven keresztül szinte naponta fogalmazták meg a mostani kormánypártiak, hogy az Orbán-kormány bünteti Salgótarjánt, hiszen a tehermentesítő út megépítésének harmadik ütemét nem indította el.

(23.30)

Elindítja viszont, és teljes egészében meg is építi a mostani kormány - hangzott az ígéret néhány hónappal ezelőtt. Azonban bármilyen nagyítóval is keressük a 2003. évi költségvetésben ezt a sort, ismét nem találjuk, pedig szükség lenne rá mind közlekedésbiztonsági, mind katasztrófavédelmi, mind szavahihetőségi szempontból. A salgótarjáni emberek pedig nem értik, hogy ha a kormányzat, a megye és a város is szocialista, akkor miért nem érkezik pénz a városukba.

A XIX. század második felében már a vasútvonal kötötte össze Salgótarjánt Budapesttel; az összeköttetés most is megvan, bár a menetidő alig változott. Jól hangzó ígéret volt a Salgótarjántól Hatvanig terjedő szakasz felújítása, de fedezetet nem találunk rá a költségvetésben. Boldogan éltük meg Nógrádban, hogy a 21-es út korszerűsítése az Orbán-kormány ideje alatt elindult, és bár a munkálatok folytatódni fognak, még ha egy évet már csúsztak is, de nem az eredetileg tervezett intenzitással. A közlekedésfejlesztések megtorpanása, lelassulása és részlegessége miatt a kormánypárti döntéshozók még inkább hátrányos helyzetbe sodorhatják a megye egészét, ami nem elfogadható magatartás.

A legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyék kiemelt támogatása folytatódni fog, amit minden nógrádinak üdvözölni kell. Sajnálatos azonban, hogy a megyék közötti arányok nem a valóságos folyamatokhoz igazodnak, és leginkább Nógrádot hozzák hátrányos helyzetbe. Az elvárásoknak csak akkor tudnak a nógrádi szocialisták megfelelni, ha a megyéjükért érzett felelősségtudattal támogatják a szükséges módosításokat.

A mögöttünk hagyott időszakban a megyei területfejlesztési tanács fontos szerepet töltött be megyénk civil szervezeteinek, gazdasági egységeinek és önkormányzatainak életében. Mindannyiunk számára megdöbbentő tény, hogy a szocialista kormányzat megakasztja a decentralizáció folyamatát, és erőteljesen a kormányzati túlhatalom, a centralizáció irányába mozdul el. Ezek után nem véletlen, de teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy a területfejlesztési célelőirányzat összege radikálisan csökken, a TEKI- és CÉDA-támogatás összege pedig nem változik.

Tisztelt Országgyűlés! Sajnos, a sor folytatható lenne olyan tételekkel, amelyek nem javítanak Nógrád jelenlegi helyzetén, nem járulnak hozzá a megkezdett fejlődés folytatásához. Új fejezet kezdődött az ország életében, új fejezet kezdődött Nógrád életében - hallhattuk a nem túl távoli múltban (Göndör István: Ez kinek az időkeretéből megy? - Dr. László Csaba jelzi az elnöknek az időkeret lejártát.), és halljuk még most is, a jelenben. Ha az új fejezet az ígéretek nem teljesítését, megszorításokat, a pozitív folyamatok megtörését fogja jelenteni a jövőben, akkor jogosan fogalmazzák meg Palócföld polgárai: Nógrád megye ennél többet érdemel.

Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kiegészítő ajánlás 39., 40., 41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 51., 52., 54., 55., 56., 57., 59., 60. és 61. pontjaihoz kívánok hozzászólni. Valamennyi módosító indítvány a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyék kiemelt támogatásához kapcsolódik.

Talán érdemes egy rövid történelmi visszatekintést tenni, hogy lássuk a folyamatot. Az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi, ahol az egy főre jutó GDP mértéke nem éri el az országos átlagérték 70 százalékát, felzárkóztatásuk érdekében többlettámogatásban részesülnek 1997 óta. '97-99 között három megye került ebbe a sorba, Nógrád, Borsod és Szabolcs, majd 2000-től ez a sor kibővült Békéssel és Somoggyal. Nyilvánvaló, hogy a cél mindkét kormányzat részéről az volt, hogy az elmaradottság csökkenjen, másrészt pedig a felzárkóztatást ez a többlettámogatás elősegítse.

Sajnos most, 2003-tól az a helyzet, hogy újabb két megyével ki fog ez a sor bővülni. Semmiképpen sem örülhetünk ennek, ugyanis ez azt jelenti, hogy újabb két megye esetében az egy főre jutó GDP az országos átlagérték 70 százaléka alatt van.

Pozitív gondolatokat is meg lehet fogalmazni az elmúlt évek többlettámogatásaihoz kapcsolódóan is, ugyanis e többlettámogatásnak köszönhetően az érintett megyékben jelentős munkahelyteremtő beruházások valósultak meg, munkahelyeket sikerült megőrizni, megyék termelő infrastruktúrája kiépítettségének javulását figyelhettük meg; például csak az én megyémben, Nógrád megyében az elmúlt négy évben több mint ötven településen indulhatott el vagy fejeződött be a szennyvíz-elvezetési program. S nem utolsósorban van még egy érv, ez pedig az, hogy a megyék és a minisztériumok között nagyon korrekt együttműködési, megállapodási gyakorlat alakult ki.

A Nemzeti Területfejlesztési Hivatal készített egy tájékoztatót a területfejlesztési bizottság részére, ahol a 2003. költségvetési évre vonatkozóan forrásfelhasználás módjára tesz javaslatot. A konklúziója ennek az anyagnak az, hogy továbbra is szükség van a többlettámogatás biztosítására. Mégis több módosító javaslat benyújtásra került, ugyanis problémák is felvetődtek mindazzal összefüggésben, ami a költségvetési törvényjavaslatban nevesítésre került.

Az első probléma az összegszerűség. Maga a költségvetési törvényjavaslat 30 százalékban határozza meg ezt a százalékos arányt, amely összegszerűségét tekintve - a tájékoztató alapján - a 2003. évben 12 milliárd 358 millió forint a hét megye részére. Csak tájékoztatásul közlöm, hogy 2002-ben az öt megye részére a többlettámogatás mértéke 11 milliárd 221 millió forint volt. Tehát azt lehet mondani, hogy a megyékre jutó többlettámogatás mértéke összegszerűségét tekintve is jelentős mértékben vissza fog lépni, tehát kisebb összegek fognak egyes megyékben különböző célokra felhasználásra kerülni, hogyha az eredeti javaslat kerül elfogadásra.

A másik probléma, hogy nem került elkülönítésre az FVM fejezetében szereplő mezőgazdasági és erdészeti előirányzat. Ez az elmúlt években gyakorlat volt. Ez körülbelül 1,5 milliárd forintos keretcsökkentést eredményez.

A harmadik probléma, amely évek óta felmerül az érintett megyék vezetői részéről, hogy továbbra sem biztosított az integrált felhasználás lehetősége. Van jó tapasztalat, például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az integrált felhasználással kapcsolatban. Sajnos az elmúlt években ezt a rendszert nem lehetett működtetni. Jó lenne, ha el tudnánk lépni abba az irányba, hogy a megyék számára integrált felhasználást tudjunk biztosítani.

A negyedik, amihez mintegy kilenc módosító javaslatot nyújtottam be én is, az az elkülönített keretek megyék közötti felosztásához kapcsolódik, ugyanis ez megítélésem szerint teljes mértékben elfogadhatatlan. Ha ugyanis az egy főre jutó GDP-vel korrigáljuk a népességarányt, akkor más lesz a részesedés, ami úgy változna, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében 22 százalék helyett 18 százalék; Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében 21 helyett 17; Bács-Kiskun esetében maradna a 15 százalék; Békés megye esetében 12 százalékról 13 százalékra; Jász-Nagykun-Szolnok megye esetében 12-ről 13 százalékra; Somogy esetében 10 százalékról 12 százalékra; Nógrád esetében pedig 8 százalékról 12 százalékra változna. Ez számszakilag teljes mértékben megalapozott, és ehhez kérném majd tisztelettel a képviselőtársaim támogatását.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Maximálisan egyetértek mindazzal, amit egyrészt Sisák Imre képviselőtársam, másrészt pedig Bánki Erik képviselőtársam mondott, azonban néhány számadatot szeretnék pontosítani.

A címzett támogatások esetében a 2003. évben összesen 52 pályázatot támogat a kormányzat, ebből az 52-ből 35 támogatott pályázat kormánypárti, 5 tekinthető ellenzékinek, 12 pedig független vezetésű önkormányzatnak. Ha ezt százalékosan nézzük, akkor a kormánypárti rész 67 százalékot tesz ki, míg az ellenzéki rész 9,6 százalékot.

Nézzük meg azt az időszakot, amit olyan nagy lendülettel bíráltak az elmúlt években: 1999 és 2001 között az Orbán-kormány címzett támogatások tekintetében 381 pályázatot támogatott pozitívan, ebből 147 volt a kormánypárti, 112 az ellenzéki és 122 pedig a független; arányait nézve a kormánypárti 38,6 százalék, az ellenzéki pedig 29,4 százalék.

Tehát itt is bebizonyosodik az, amit, sajnos, a választási kampány során másképp kellett megélni, hogy a Medgyessy-kormány a 2003. évben az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat bünteti. Nem véletlen az, hogy az ellenzéki képviselők részéről ilyen sok módosító javaslat került benyújtásra a címzett és céltámogatásokra vonatkozóan.

Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Én Szabados Tamás képviselő úrral szemben megértem Domokos László képviselő úr fájdalmát, ugyanis hasonlót érzek én is Nógrád megyében.

Ugyanis ha nem tekintjük a választási kampány során az MSZP-s politikusok részéről megfogalmazott ígéreteket felelőtlennek, akkor nem tekinthetjük felelőtlennek azokat a módosító indítványokat sem, amelyeket ezen ígéretek alapján, bár ellenzéki képviselők nyújtottak be a költségvetéshez. Például Nógrád megye esetében címzett támogatási körben: Érsekvadkert óvodarekonstrukció; Karancskeszi iskolarekonstrukció; Szirák, Pásztó, illetve Mátranovák szennyvízberuházás; és nem utolsósorban pedig a balassagyarmati kórház-rekonstrukció folytatása - ezek voltak azok a javaslatok, amelyeket teljes mértékben lesöpörtek.

Még egy gondolat mindahhoz, amit Domokos László képviselő úr elmondott, és ami az önkormányzati szférát érinti: sajnálatos módon nemcsak a területi kiegyenlítő keret nem emelkedik az elmúlt évhez képest egyetlenegy forinttal sem, hanem hasonló módon nem emelkedik a CÉDA-keret sem, és nem emelkedik a vis maior-keret sem - azt gondolom, az önkormányzatok szempontjából, teljesen mindegy, hogy ellenzéki vagy kormánypárti, ez teljes mértékben elfogadhatatlan.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetéhez két módosító javaslatot nyújtottam be. Az egyik a Salgótarján és Hatvan közötti 81. számú vasútvonal pályarekonstrukciójának a megindítását, a másik pedig a Salgótarján megyei jogú várost tehermentesítő út megépítése III. ütemének az elindítását kezdeményezi.

Nézzük először a Salgótarján-Hatvan közötti vasútvonal problematikáját. Még a tizenkilencedik század második felére nyúlik vissza a történet, akkor már vasútvonal kötötte össze Salgótarjánt Budapesttel. Hála istennek ez az összeköttetés 2002-ben is fennáll, bár érdekességként megemlíthető, hogy a menetidő közben nem változott. Katasztrofális a pálya állapota, Hatvantól Salgótarjánig a vonatok maximális sebessége - amivel közlekedni tudnak - 60 kilométer/óra. Ez azt jelenti, hogy Salgótarjánból Budapestet vasútvonalon több mint két óra alatt lehet elérni, ha nem kell átszállni. Szekszárd mellett talán ez az egyetlen olyan megyei jogú város, ahol a mai napig nem megoldott az intercity-közlekedés, bár ez év március 28-án Salgótarjánban már bemutattuk azt az intercitykocsit, amely reményeink szerint a következő évben mégiscsak megteremti az összeköttetést. Sajnos az is hozzátartozik a tényekhez, hogy az elmúlt években közlekedési anomáliák miatt a vasúti közlekedést egyre kevesebben vették igénybe. Ez a módosító javaslat azt célozza, hogy végre elinduljon Kelet-Nógrádban, Salgótarjánban ez a már évtizedek óta várt fejlesztés, és a pályaszakasz-rekonstrukció I. üteme a következő évre másfél milliárd forintos összeggel megvalósuljon.

A másik: Salgótarjánt tehermentesítő út, III. ütem. Ez is több mint tizenkét éves probléma. A II. ütem már a nyolcvanas évek végén befejeződött. Aki járt már Salgótarjánban vagy ismeri ezt a várost, az tudhatja, hogy nem egyszerűen csak határváros, hanem - miután egy völgyben helyezkedik el - egyutcás városnak is tekinthető. A tehermentesítő út megépítése ezt az egyutcás jelleget oldaná, másrészt pedig katasztrófavédelmi, városképi és közlekedésbiztonsági szempontból is igen indokolt, hogy Salgótarjánban a tehermentesítő út megépítése elindulhasson. A mögöttünk hagyott időszakban voltak már konkrét lépések, a közbeszerzési eljárás lefolytatására is sor került, de a beruházás végül is nem indulhatott el. Volt lehetőség arra, hogy európai uniós forrásokat vegyen igénybe a város, és így valósítsa meg a tehermentesítő út III. üteme első szakaszának a megépítését, de erre sem került sor. Ráadásul most egy előkészített gazdasági megállapodás birtokában van a város, s mivel szocialista a kormányzat, szocialista a megye, szocialista a város, talán politikai értelemben sincs semmi akadálya annak, hogy a tehermentesítő út megépítése végre elkezdődhessen, amely teljes mértékben összhangban van a szocialista városvezetés, a szocialista várospolitikusok ígéreteivel.

Arra kérem a tisztelt Házat, a tisztelt kormánypárti képviselőket is, hogy a benyújtott módosító javaslataimat - annak érdekében, hogy Salgótarján, illetve Kelet-Nógrád be tudjon kapcsolódni az ország gazdasági vérkeringésébe - támogassák. Köszönöm.

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A szocialista kormány szeptember elején jelentős indulatokat gerjesztve nevezte ki az új kistérségi megbízottakat. Az emberek azóta a kinevezetteket Nógrádban egyszerűen "kisztérségi" megbízottaknak hívják. (Derültség a Fidesz soraiban.) Nógrád megye egyenletes és kiegyensúlyozott fejlődése érdekében kemény kritikák fogalmazódtak meg akkoriban. A szocialisták az általuk szívesen használt szakmaiság fogalma mögé bújtak. Manapság már mindenki tudja, hogy a szakember kifejezés a szocialista zsebszótár szerint a szocialista pártkatonát jelenti. A szocialisták a szakmaiság jegyében kizárólag szocialistákat neveztek ki kistérségi megbízottaknak Nógrád megyében. A polgári oldal többször megfogalmazott aggódó kérdéseit a szocialisták támadásként értékelték. A kinevezettek több mint három hónapja dolgozhatnának, de eddig a megye lakói, az önkormányzatok nem láthattak semmit a munkájukból.

Ha kistérségi megbízottként nem is dolgoznak semmit az új kinevezettek, a politikában kárpótolják magukat. A Nógrád megyei kistérségi megbízottak szocialista színekben funkciót funkcióra halmoznak. Salgótarján kistérségi megbízottja Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Közgyűlés szocialista elnöke lett a közelmúltban. Balázs Ottó, a bátonyterenyei megbízott, főkoordinátor, a megyei közgyűlés szocialista alelnökeként tevékenykedik. A szécsényi szocialisták üdvöskéje, Borenszki Ervin szintén a megyei közgyűlés alelnöke lett. Balassagyarmaton sem más a helyzet, a kistérségi megbízott a városi szocialista frakció tagja. Pásztón a kistérségi megbízott szocialista városi képviselő, s a megyei közgyűlés szocialista frakcióját erősíti. A rétsági megbízott is MSZP-s megyei képviselő lett. A Nógrád megyei emberek pedig kapkodják a fejüket a szocialista szakmaiság nagy ívű kitörése miatt.

Tisztelt Miniszter Úr! Mennyibe került az adófizetőknek a Nógrád megyei kistérségi megbízottak politikai villámkarrierje? Mikor felejthetik el az emberek a szocialista zsebszótárat, amiből minden szónak az ellenkezője válik valóra az életben? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az elmúlt hetekben mesébe illő események zajlottak le az ön kormánya háza táján. Ez a mese sajnos nem vidám, sokkal inkább szomorú, és bátor hősök sincsenek benne, csak vicces figurák, akik azt hiszik, hogy a meséjüket hallgató embereket bármivel meg tudják etetni.

A mese úgy kezdődik, hogy fényt derült arra, hogy vitéz üvegszemű Keller László még egyetlen vizsgálatot sem folytatott az új kormány visszaéléseivel kapcsolatban. Elvégre nem ezzel bízták meg. Keller László korábban már más mesékben is vitézkedett, így például az augusztus 31-én megtartott augusztus 20-ai tűzijáték botrányos meséjében, vagy a csúfos érdektelenségbe fulladt, 153 millió forintos Kossuth-megemlékezés meséjében.

Összeült a szocialista kupaktanács, hogy még sincs ez így rendjén, vizsgálatnak lennie kell, mert az emberek a végén még gyanakodni kezdenek, hogy az üvegzsebprogram című szocialista hadművelet csak egy szemfényvesztés, és a szocialistákra nem is vonatkozik. Kerestek, kutattak, mit lehetne megvizsgálni. Szerencsére nem kellett sokat keresgetni. Megtalálták a területfejlesztés bajnokát, Nagy Sándort, aki eddig nem jeleskedett semmiben, fél évig hallani sem lehetett róla, azonban elérte, hogy neki béreljék ki a legszebb mesepalotát, a Hattyúházat, kerüljön, amibe kerül.

Szegény Nagy Sándor pórul járt, a szocialista kupaktanács őt szemelte ki a vizsgálat célpontjának. A területfejlesztés jeles bajnoka kétségbe esett, mi lesz most már ővele, de jeles hősünk, nagyotmondó Keller László megnyugtatta, hogy nem olyan vizsgálat lesz ez, mint a többi, nem lesz itt feljelentés meg börtönnel fenyegetés, nyugodjon csak meg.

Üvegszemű Keller László állta a szavát, semmiféle jogsértést nem állapított meg, csak kicsit kifogásolta a magas bérleti díjat, ráadásul az üvegzsebprogram elveit feladva, nem hozta nyilvánosságra a vizsgálat részleteit. Mindezért cserébe üvegszemű Keller László megígértette Nagy Sándorral, hogy ahogy becsületes bajnokhoz illik, benyújtja lemondását a szegénységpárti miniszterelnökhöz, Medgyessy Péterhez.

Nagy Sándor bajnokhoz méltóan ezt meg is tette, de a szegénységpárti Medgyessy Péter egy kaján mosollyal az arcán így szólt: Sándor, Sándor! Ezt te sem gondolod komolyan! Nálad becsületesebb és jobb területfejlesztési bajnokot keresve sem találnék. A Hattyúház-ügyet majd elsimítjuk valahogy.

És így is lett. Itt véget ér a mese, a szocialista rémmese, ahol a hétfejű sárkány fejét nem vágják le (Az elnök csenget.), hanem nyolcadik is nő neki, s a bátor szegénylegény hoppon marad.

Mégis, mint a mese hallgatójában motoszkál bennem néhány kérdés, amit most szeretnék feltenni önnek, miniszterelnök úr. Lesz-e valódi felelőse a Hattyúház tisztességtelen bérbevételének? Lesz-e valami következménye a vizsgálatnak Nagy Sándorra nézve, az ön hivatalát vezető miniszterre nézve és a feljelentést tenni elmulasztó Keller Lászlóra nézve? Végül: (Az elnök ismét csenget.) mikor bontják föl a tisztességtelenül és törvényellenesen megkötött irodabérleti szerződést?

Várom megtisztelő válaszát. (Nagy taps az ellenzéki padsorokban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Abban bíztam, hogy kérdéseimre érdemi választ fogok kapni. Sajnos, ez nem következett be, mint ahogy az elmúlt hónapokban az ellenzéki képviselők részéről megfogalmazott kérdések döntő többségére sem kaptunk érdemi választ.

Így például nem kaptunk választ - a teljesség igénye nélkül - a tűzijáték költségeire, a nagyváradi plazaépítésre, a mindent elsöprő személyi leváltásokra, az érdektelenségbe fulladt Kossuth-megemlékezésre, az MSZP-s kistérségi megbízottak kinevezésének valós hátterére (Derültség a kormánypárti padsorokban; Juhász Ferenc: Nem volt kérdés!), de nem kaptunk választ a D 209-es ügy, az autópálya-építés, a Proware Kft., a nemzeti oldallal szembeni brutális hatalmi fellépés, a belügyminiszteri alkotmánysértés, az önkormányzatokat megnyomorító 2003. évi költségvetés, a Kempinski szállóbeli megalázkodás, a Terror Háza Múzeum pénzügyi tönkretétele, a nemzeti érdekek gyenge képviseletével összefüggő kérdésekre sem.

(14.20)

Mint ahogy most sem kaptunk választ a Hattyúház bérletével összefüggő kérdésekre.

Tisztelt Miniszter Úr! Magyarország ennél többet érdemel! Áldott, boldog karácsonyt kívánok mindenkinek, de a válaszát nem tudom elfogadni. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A szocialista kormány, hasonlóan a polgári kormányhoz, szintén fontosnak tartotta, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyék, így Nógrád megye fejlesztése és kiemelten az elmaradott kistérségek felzárkóztatása érdekében érzékelhető mértékű támogatási lehetőséget különítsen el.

Az elkülönített keretek összegéről, felhasználásának feltételeiről és módozatairól az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, többek között a regionális, a megyei és kistérségi fejlesztési programok figyelembevételével, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter koordinációjával 2003. február 28-áig kellett volna a megállapodást megkössék. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a megállapodások február 28-áig nem jöttek létre. A döbbenet hangján kell azonban felvetni, hogy további több mint 60 nap sem volt elegendő idő arra, hogy a megállapodások aláírásra kerüljenek.

Bizonyára államtitkár úr is tisztában van azzal, hogy amíg a megállapodások realizálása nem valósul meg, a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyék, így Nógrád megye területfejlesztési tanácsa a pályázati felhívást nem tudja megjelentetni. A megállapodások létrejöttének hiánya az adott megyékben élő vállalkozásokat, civil szervezeteket, önkormányzatokat, illetve a befektetni szándékozókat hozza hátrányos helyzetbe. A több mint 60 napos csúszás azt jelenti, hogy az eredeti terveket felborítva csak május közepére vagy május végén tudják majd az érintettek a pályázati felhívást közzétenni.

Tisztelt Államtitkár Úr! A pályázati rendszerbe bekapcsolódni szándékozó vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok és befektetők érdekében az alábbi kérdéseket fogalmazom meg ön felé:

1. A megállapodás aláírására mikor kerül sor?

2. A jövőben kíván-e olyan változtatásokat eszközölni, amelyek lehetővé teszik a törvény által rögzített határidők betartását?

Magyarország többet érdemel! Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista kormánynak ismét sikerült meglepnie a gyanútlan társadalmat. Miközben ígéreteik a “mindenki gyarapodikö vízióját csillantották fel, addig cselekedeteik a búskomor jövőt valószínűsítik. Több pénzt ígértek az embereknek, de több terhet is málháztak rájuk. Több pénzt ígértek az önkormányzatoknak, több is lett az adósságállományuk, és kevesebb a mobilizálható vagyontárgyuk. Több pénzt nem ígértek maguknak, de saját fizetésüket radikálisan megemelték. Szokták mondani, hogy szegény az, aki ígérni sem tud. A szocialista kormány tehát nem szegény, mert ígérni azt tud.

De tud-e cselekedni most és mindenkiért? A kocka el van vetve, hiszen a 2004. évi költségvetési tervezet beterjesztésre került. A szocialisták most az ígérik, hogy sok más egyéb mellett 2004 a területfejlesztésben is az építkezés éve lesz. Ehhez az építkezéshez egyes kormányzati vélekedések szerint jelentős mértékű uniós támogatás fog rendelkezésre állni. A költségvetésből is kiolvasható, hogy az Európai Unió PHARE-, Interreg-programjai és a regionális operatív program keretében a hazai társfinanszírozással együtt közel 52 milliárd forint értékű beruházás kezdődhet meg Magyarországon.

Az intézményrendszer kiépítetlensége miatt azonban félő, hogy nem fogjuk tudni teljes egészében igénybe venni a pályázati lehetőségeket, és ezáltal forrásoktól esünk el. A leendő fejlesztésekben jelentős szerepet játszó önkormányzatok vagyonfelélése és alulfinanszírozottsága miatt a statisztikai régiók, megyék, kistérségek és települések versenyképessége nemhogy javulna, hanem csökkenni fog. Bár nyílnak meg alapok az EU-pénzek elérése érdekében, de ez megítélésünk szerint nem elegendő arra, hogy a 3200 önkormányzat önerejét fedezhesse egy-egy pályázaton. Tudnivaló, hogy az EU pályázatai minden esetben utófinanszírozásúak, tehát a pályázó önkormányzatoknak az önerőn kívül a pályázott összeget is garantálni kell, hiszen csak a pályázat megvalósulása után kaphatják meg az EU forrásait.

Az innovációs járulék bevezetése, a cégautóadó duplájára növelése, a súlyadó 20 százalékos emelése, a cégbejegyzési illeték és a rehabilitációs hozzájárulás mértékének emelése a vállalati adóterhek növekedéséhez járul hozzá, és a versenyképesség csökkenéséhez vezethet. Tehát az európai uniós források növekedése ellenére, de sok esetben el nem érése miatt a magyarországi vállalatok jövőképe a szürkezónába hajlik. Ehhez az építkezéshez, mint kiemelt területpolitikai cél, a gazdasági szerkezetátalakítás, a munkahelyteremtés, a beruházásösztönzés, a szociális és foglalkoztatási problémák kezelése fontos prioritásként kapcsolódik.

Örömteli néhány program elmúlt évhez képest történő támogatási keretösszegének emelése, például a közmunkaprogram-támogatás vagy akár a vízügyi célelőirányzat növekedése. Megdöbbentő azonban és nehezen magyarázható, hogy a szocialista kormány miért csak verbálisan tekinti a turizmust hazánk egyik húzóágazatának. A turisztikai célelőirányzat 60 százalékos csökkenése az idegenforgalom szocialista leértékelését jelenti. A távlati jövő homályos megközelítését villantja fel a nemzeti kutatás-fejlesztési program, a kis- és középvállalkozói célelőirányzat vagy a környezetvédelmi alap célfeladatok kiadási előirányzatainak csökkentése is.

Ehhez az építkezéshez jelentős beruházási tevékenységre van szükség. A 2004-es költségvetés az autópálya-építési és a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési program kivételével drasztikusan visszafogja a beruházásokat. Példa erre a vasútfejlesztés, amelyre már 2003-ban is 100 milliárd forinttal kevesebbet fordított a Medgyessy-kormány, mint a polgári kormány 2002-ben. 2004-ben pedig még az ideinél is lényegesen kevesebb pénz fog rendelkezésre állni. Sajnálatos, hogy a szocialisták leállították a gyorsvasúthálózat kiépítésére irányuló, a polgári kormány alatt elindított tervezési munkákat. Súlyos mulasztást követtek el ezzel a kormánypártiak, hiszen a kelet-nyugati gyorsvasúthálózat ki fogja kerülni Magyarországot. Hazánk egyenletes fejlődése érdekében nemcsak az útépítés területén, hanem más ágazatokban is fontos lett volna az intenzív beruházási tevékenység.

Ehhez az építkezéshez a kormány egyes szocialista vélemények szerint 51 milliárd forint hazai területfejlesztési forrást kíván felhasználni. A kormányt nem érdekli az infláció, hiszen a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás, a TEKI és a céljellegű decentralizált támogatás, a CÉDA mértékét nominálisan egy forinttal sem kívánja emelni, nemhogy 2003-hoz, de 2002-höz képest sem. Ez két év alatt minimum 12 százalékos reálérték-csökkenés.

A kormány bújtatottan, de elég egyértelműen támadást intéz a megyei területfejlesztési tanácsok ellen, hiszen a TEKI- és a CÉDA-keretek kivételével más forrásokat nem kíván biztosítani. Az elmúlt évek során kiépülő, a megyei gazdasági élet és az önkormányzati szektor által is elfogadottan működő rendszer kiüresítése miatt légüres térbe kerülnek a megyei területfejlesztési tanácsok. Eszközök és források hiányában nemcsak a megyei területfejlesztési tanácsok válnak azonban súlytalanná, hanem sok helyen a megyei fejlesztési ügynökségeknek is végig kell gondolniuk szerepüket.

A szocialista építkezés fáradságos időszakában kormányunk eljutott a leghátrányosabb helyzetű megyék kiemelt támogatásának megszüntetéséhez is. 1997-től először három, majd öt, az elmúlt évtől pedig már hét megye részesült kiemelt területfejlesztési támogatásban a hátrányok leküzdése érdekében. 2004-től a szocialista kormány már nem megyékben gondolkodik, amik még vannak, hanem régiókban, amik még nincsenek. Persze, tervezési-statisztikai régiók már vannak, de önkormányzati régiók még nincsenek. Az igazi probléma azonban inkább az, hogy a kormány még nem volt képes a területfejlesztésről szóló törvény módosítását beterjeszteni a parlament elé, nem volt kíváncsi a demokratikusan megválasztott képviselők véleményére, így költségvetési elképzeléseivel fogja kényszerpályára helyezni a területfejlesztési intézményrendszer kérdését.

Mivel az érintett megyék területfejlesztési tanácsai nemcsak a 2003-as, hanem a 2004-es, sőt a 2005-ös évekre is vállaltak kötelezettségeket, így valakinek vállalni kell a kötelezettségek teljesítését.

(14.20)

Megnyugodhatunk, hiszen kormányunk még a helyén van - egyelőre -, így örömmel teljesítheti a vállalás rendezését.

A szocialisták koncepciótlanságát mutatja, hogy a 2003. évben új elemként megjelenített vállalkozási övezetek támogatása, a kistérségi támogatási alap, a térségi és településfelzárkóztatási célelőirányzat, továbbá a régebbi területfejlesztési célelőirányzat megszüntetésre kerül, illetve összevonásukkal létrejön a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat. Megdöbbentő módon, egy olyan szocialista trükk révén kerül összevonásra négy alap egy célelőirányzatba, hogy közben eltüntetnek közel 9 milliárd forintot.

Az országos jelentőségű területfejlesztési programokra egy új, összevont - ezt a trükköt már ismerjük - előirányzat jelenik meg. Megismerve a támogatandó célokat - például kerékpárutak építése a Balaton környékén, Tisza-tavi turizmusfejlesztés, Záhony és térsége vállalkozási övezet fejlesztése, és lehetne még sorolni -, a rendelkezésre álló 3,5 milliárd forintos keret igencsak karcsúnak tűnik. Persze nem ennyire szívtelen ez a kormány, hiszen a hátrányos helyzetű térségek, kistérségek támogatására egy felzárkóztató programot kíván indítani. Mesteri azonban az a megoldás, ahogy ezt kivitelezi. Önálló soron ezt nem jelenítik meg, hanem a törvényjavaslat 65. § (1) bekezdése alapján az érintett különböző minisztériumi célelőirányzatokból csoportosít át ehhez forrásokat, és mindezt úgy kommunikálják, mintha nem valaminek az elvonásával adnának.

A hazai területfejlesztési forrásokkal kapcsolatban tehát összefoglalóan elmondhatjuk: adunk is meg nem is, sok is meg kevés is, volt már jobb is, lesz még jobb is. Ehhez az építkezéshez új munkamegosztást hirdet a költségvetés a kormány és a statisztikai régiók között. Helyes törekvés a források decentralizálása, bár ennek módjára és mértékére homályos megfogalmazások találhatók a költségvetésben.

Nem kétségbe vonva azt a tényt, hogy a regionális fejlesztési tanácsok mellett működő ügynökségeken döntő többségben vannak a felkészült szakemberek, a regionális fejlesztési tanácsok, az új csodafegyver összetételében a baloldali árokásás legszebb példáival találkozhatunk, hiszen csak elvétve találhatunk nem a kormánypártokhoz lojális delegáltakat. Addig, amíg a jövő egyik legfontosabb területfejlesztési döntéshozó testületeiben a miniszterek delegáltja is kormánypárti politikusok közül kerül ki, a meghozandó döntések sokszor nem a szakmai kívánalmak mentén fognak megszületni, hanem az egymás közötti baráti összekacsintások befolyásolják.

Ha elfogadjuk a területfejlesztés céljának azt, hogy mindenki ott boldogulhasson, ahol él, akkor a költségvetésen keresztül érjük el azt, hogy mindenki úgy élhessen otthon, hogy boldoguljon. A leépítés költségvetése ezt a célt nem biztosítja. Magyarország ennél többet érdemel.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Sorba menve a kormánypárti reakciókkal kapcsolatban, Füle úr, nem feledkeztünk el az EU-forrásokról, a hozzászólásomban is jeleztem, hogy jelentős mértékű EU-források bevonása várható a 2004. évtől a területfejlesztés különböző területeire, azonban azt is jelezte az ember, hogy miután az intézményrendszer jelenlegi állapota több kívánnivalót hagy maga után, így problémák jelentkezhetnek a teljes EU-forrás lehívását illetően.

A koncepciótlanságot arra értettem, hogy az elmúlt évben csodafegyverként hirdették meg a szocialisták a kistérségi támogatási alap 2 milliárd forintos megjelenítését, a vállalkozási övezeti támogatás 1 milliárd forintos összegét, s ehhez képest most 2004-ben ez a csodafegyver visszafelé sült el, összevonják egy régiófejlesztési célelőirányzatba ezeket az alapokat, hozzátéve még a területfejlesztési célelőirányzatot, illetve az elmúlt évben azt a 12 milliárdos célelőirányzatot, amit Nagy Sándor-féle célelőirányzatként szoktak aposztrofálni, és összegszerűségében pedig 9 milliárd forinttal csökkentik 2004-ben az erre a célra rendelkezésre álló összegeket.

Boldvai úr hozzászólásával kapcsolatban: megdöbbenésének adott hangot, hogy többlettámogatások allokációja - nem helyes, hogy megyei szinten kezeljük. Az elmúlt években, nekem legalábbis ez volt a személyes benyomásom, Boldvai úr volt az élharcosa annak, hogy megyei szinten kezeljék ezeket a problémákat, hirtelen most a 2004. évre vonatkozólag ma úgy gondolja, hogy nem megyei szinten kell kezelni, hanem most kistérségi szinten, de ha valaki figyelmesen elolvassa magát a költségvetést, kistérségekre vonatkozólag itt utalást nem talál. Arra talál utalást, hogy a regionális fejlesztési tanácsokhoz majd decentralizálnak bizonyos forrásokat, és a 42 leghátrányosabb helyzetű kistérség ezekből a decentralizált forrásokból meghatározott pályázati rendszeren keresztül támogatást fog kapni.

Majd folytatom.

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Még visszatérve a Boldvai László képviselő úr által elmondottakhoz: tény és való, hogy az elmúlt ciklusban módosítottuk a területfejlesztésről szóló törvényt, és ennek eredményeképpen a megyei területfejlesztési tanácsok összetétele is megváltozott, bár én erről nem szóltam a hozzászólásomban, én a regionális fejlesztési tanácsok összetételét illettem kritikával, de ezzel - képviselő úr is tisztában van vele - azt sikerült elérni például Nógrád megyében, hogy kiegyenlítettük az erőviszonyokat. Azonban a regionális fejlesztési tanácsokat nézve, például az észak-magyarországi régióból - 20 tagú az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács létszáma - csak egy ember van, aki nem a kormánypártokhoz kötődik. Áthúzódó hatások, determinációk, hét leghátrányosabb helyzetű megye, igen ezeket a forrásokat tartalmazza a költségvetés 7,7 milliárd forinttal, tehát a minisztérium célelőirányzatában ez az összeg benne foglaltatik.

Kékesi úrral kapcsolatban: a hét hátrányos megyének a költségei a megyékre vonatkoztatva nem jelennek meg a költségvetésben, sőt azt mondom, hogy az elmúlt évhez képest jelentős mértékű a visszalépés, mert az elmúlt évben körülbelül 14 milliárd forint került megítélésre a hét leghátrányosabb helyzetű megyének, most pedig közel 11 milliárd forintot kívánnak a 42 leghátrányosabb helyzetű kistérséget magában foglaló régiók felé decentralizálni.

Köszönöm.

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Wekler úrral ellentétben én személy szerint nem értek egyet a hét leghátrányosabb helyzetű megye kiemelt támogatásának a megszüntetésével. Nem véletlen, hogy több fideszes képviselőtársammal egy ilyen jellegű módosító indítványt nyújtottunk be.

Egy jól működő rendszernek egy tollvonással történő megszüntetéséről szól ez a történet, először három megye, majd öt megye, az elmúlt évtől pedig már hét megye kapott kiemelt területfejlesztési támogatást, nyilvánvalóan azért, mert az egy főre jutó GDP-jük az országos átlag 70 százaléka alatt volt, és ez a támogatás szolgált arra, hogy ezen megyékben egy dinamikusabb fejlődés elindulhasson, illetve az elmaradás a fejlettebb térségekhez viszonyítottan csökkenjen.

Nógrád megye szempontjából sem elfogadható ez a módosító javaslat, ugyanis bár a kormányzat szemszögéből nézve a regionális fejlesztési tanácsoknak történő forrásátadás egyfajta decentralizációnak fogható fel, azonban Nógrád megye szempontjából ez centralizációs törekvés, hogy a forrásokat kivonják Nógrád megyéből, és átviszik Miskolcra. Másrészt pedig ezzel a döntéssel kiüresítik a megyei területfejlesztési tanácsokat, ugyanis nemcsak arról szól a történet, hogy a hét leghátrányosabb helyzetű megye nem kap kiemelt támogatást, hanem arról, hogy a területfejlesztési célelőirányzat megszüntetésével egyetlenegy megyei területfejlesztési tanács sem kap gazdaságfejlesztésre felhasználható forrást, tehát a megyei területfejlesztési tanácsok csak a TEKI és a CÉDA tekintetében hozhatnak a jövőre vonatkozóan döntéseket.

Azzal egyetértek, Wekler úr, hogy ha a források a kormányzat szempontjából regionális szintre kerülnek decentralizálásra, akkor ne csak a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek legyen lehetőségük e források elérésére.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ódor képviselő úr többek között egy nagyon fontos problémára hívta fel a figyelmet. Ebben a költségvetésben - hasonlóan az elmúlt évi költségvetéshez, a TEKI és a CÉDA tekintetében egyetlenegy forintnyi emelkedés nem fedezhető fel. Ez két év alatt a TEKI és a CÉDA esetében mintegy 12 százalékos reálérték-csökkenést jelent. Miközben mindannyian tudjuk, különösképpen azok, akik kistelepülések polgármesterei, hogy maga a TEKI és a CÉDA szinte az egyetlen forráslehetősége a kistelepüléseknek, hogy utakat fejlesszenek, járdákat építsenek, intézményi felújításokat eszközöljenek, vagy akár a közvilágítási problémájukat meg tudják oldani.

Bár erről nem szólt Ódor képviselő úr, szeretnék két módosító javaslatot a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani. Mind a két módosító javaslat Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű térségét, azon belül az egyik leghátrányosabb helyzetű megyeszékhelyét érinti. Salgótarján megyei jogú városról van szó. Két módosító javaslat a közlekedési infrastruktúra javítására próbál kísérletet tenni.

Az egyik módosító javaslat Salgótarján megyei jogú város tehermentesítő útja 3. ütemének a megépítését szolgálná. Aki ismeri Salgótarjánt, tudja, hogy egyutcás jellegű város. Mind katasztrófavédelmi, mind közlekedésbiztonsági, mind városképi szempontból nagy jelentőséggel bír, hogy a tehermentesítő út harmadik ütemének a megépítése még ebben az évben elindulhasson, és legalább ekkora jelentőséggel bír a Hatvan és Salgótarján közötti 81. számú vasúti fővonal rekonstrukciós munkálatainak elindítása.

Azt gondolom, hogy a módosító javaslatok szavazásánál ki fog derülni, hogy Salgótarján két MSZP-s országgyűlési képviselője a város érdekeit képviseli itt, a parlamentben, vagy a Szocialista Párt helytartói ott, Salgótarjánban.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Moraj az MSZP padsoraiban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Tóth Sándor képviselő úrnak volt egy realitások talaján álló kijelentése, amikor is azt mondta, hogy a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztéssel nem kerülhet minden út feltárásra. Tény és való, hogy minden két számjegyű vagy alsóbbrendű utat nem lehet bekapcsolni a gyorsforgalmi úthálózatba, az azonban elfogadhatatlan, hogy legyen olyan megyeszékhely Magyarországon, amely a kormány tervei szerint 2015-ig sem kerül bekapcsolásra a gyorsforgalmi úthálózatba. Márpedig Salgótarján megyei jogú város egy ilyen város, mert a kormánynak a dokumentumban rögzített tervei szerint nem kerül bekapcsolásra. Ha elfogadjuk azt, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése szükséges egy dinamikusabb gazdasági fejlődés beindulásához, akkor ez hatványozottabban jelentkezik egy olyan térségben, mint amelyben fekszik Salgótarján, ahol közel 20 százalékos a munkanélküliségi ráta, ahol jelentős problémákkal kell szembenézni az embereknek. Tehát ha nem kerül bekapcsolásra Salgótarján ebbe a hálózatba, akkor sajnálatosan azzal a helyzettel kell szembenézzünk, hogy végérvényesen le fogunk szakadni.

Ehhez kapcsolódik a másik probléma, hogy szintén a kormány 2015-ig tartó terveiből az olvasható ki, hogy Nógrád megye mintegy kétharmad része a gyorsforgalmi utak 15-30 perces körzetén kívül esik. Ez is teljes mértékben elfogadhatatlan, tehát szükséges mind a 21-es főközlekedési útvonalnak, mind pedig a 22-es főközlekedési útvonalnak a gyorsforgalmi úthálózatba történő bekapcsolása.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Szabó Lajos képviselõ úr a jóléti rendszerváltozásról beszélt, a jóléti fordulat időarányos teljesítéséről.

Nézzük, mit is jelent ez a fordulat szocialista módon: egyrészt a gázár emelését, az energiaár emelését. Nő a tb-alapok hiánya, nő a munkanélküliség, csak az elmúlt évhez képest mintegy 30 ezer fővel, nő az államadósság egy év alatt 2250 milliárd forinttal, nő a fizetési mérleg hiánya, az adóterhek növekednek, elvesznek a nyugdíjasoktól mintegy egyhavi nyugdíjat, elvesznek a gyermekes családoktól, csökkentik a táppénz időtartamát, az állami támogatások bérlakás-építési programra szánt összegét csökkentik. 2002-ben, az Orbán-kormány utolsó évében még 20 milliárd forintot szántunk erre a célra, az elmúlt évben már csak 10 milliárd forintot szántak önök, a következő évben pedig már csak 7 milliárd forintot szánnak ugyanerre a célra.

(9.50)

Láthatóan a Szocialista Párt és a miniszterelnök között diszharmónia van, mert miközben Szabó Lajos képviselő úr jóléti rendszerváltozásról beszél, engedjék meg, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök urat idézzem, aki az Örömkoncerten, 2003. augusztus 19-én a következőt találta mondani egy őszinte pillanatában: „ A hagyományos jóléti államok kora lejárt.ö (Közbeszólás az MSZP soraiból: A „ hagyományosö! - Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár Babák Mihály képviselő úr nem szorul arra, hogy megvédjem, mégis Keller László képviselő úr hozzászólása arra serkentett, hogy néhány valós és tényszerű megállapítást tegyek. Az adó- és járuléktörvények változásai közül melyek sújtják a gyermekes családokat, a nyugdíjasokat, a kis- és középvállalkozásokat, tulajdonképpen szinte a teljes Magyarországot?

Az egészségügyi járulék 3-ról 4 százalékra nő, a nyugdíjjárulék és a magánpénztári tagdíj adókedvezménye megszűnik. Ez valamennyi állampolgár esetében 2 százalékos bruttó bérkiesést jelent. A lakáshitelek adókedvezménye 240 ezer forintról 120 ezerre csökken, az életbiztosítások hozama adókötelessé válik, megszűnik a befektetési adóhitel, megszűnik a nullás adókulcs, 12-ről 15 százalékra nő a kedvezményes kulcs, megszűnik bizonyos termékek kedvezményes áfakörbe való besorolása. Tállai úr említette, hogy a villamos energia áfája 12 százalékról 25 százalékra nő, 15 százalékkal nő bizonyos termékek jövedéki adója, a cigaretta jövedéki adója 35 százalékkal, a bor jövedéki adója 60 százalékkal nő.

(11.10)

A fogyasztási adót regisztrációs díj váltja fel, emelkedik a gépjárműadó, az örökösödési és az ajándékozási illeték mértéke; új adónemek kerülnek bevezetésre, mint az ökoadó, amely például Salgótarjánban a csatornadíj jelentős megemelésével fog együtt járni; több mint 10 százalékos emelés várható, de lesznek olyan települések, ahol a 20 százalékot is eléri az emelés. Új adónem az energiaadó, duplájára nő a cégautó adója, emelkedik a cégbejegyzési illeték, új adónem az innovációs járulék, nő a rehabilitációs hozzájárulás, és az off-shore cégek adója is 3-ról 4 százalékra nő.

Mindezek az adóemelések a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat, a kis- és középvállalkozásokat, tehát tulajdonképpen egész Magyarországot sújtják. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kovács Tibor képviselő úr azt találta mondani, hogy az ellenzéki képviselők által benyújtott módosító javaslatok megalapozatlanok. Ugyanis az ő véleménye szerint csak a kormány által beterjesztett vagy a kormány által támogatott módosító javaslatok tekinthetők megalapozottnak, minden más esetben ezek megalapozatlannak tekinthetők.

Így megalapozatlan az a módosító javaslat is, amit én jegyzek, a Salgótarjánt tehermentesítő út harmadik üteme, mely mind katasztrófavédelmi, mind biztonságtechnikai, mind városképi szempontból igencsak indokolt lenne, hogy ennek a megépítése 2004-ben elindulhasson.

Mint ahogy megalapozatlan Kovács úr véleménye szerint például a Hatvan-Salgótarján közötti, 81-es számú vasúti fővonal rekonstrukciójának megindítása. Közben, ha arra közlekedne, megtapasztalhatná, hogy ugyanolyan közlekedési viszonyok vannak, mint mondjuk, a század elején.

De megítélése szerint megalapozatlan az a módosító javaslat is, amely Balla és Surján képviselőtársakkal került benyújtásra, és a balassagyarmati kórház-rekonstrukció folytatását próbálta kieszközölni. Ezt sem támogatták első körben.

Mint ahogy megalapozatlan Kovács úr véleménye szerint például a romhányi iskolaépítés, az etesi, a karancskeszi iskolaépítéshez, illetve -rekonstrukcióhoz kapcsolódó módosító javaslataink tárgya is.

Mint ahogy megalapozatlan a belterületi vízrendezéshez kapcsolható módosító javaslatok Kazártól egészen Nógrádmegyerig, több mint tíz települést érintve Nógrád megyében.

Az a módosító javaslat is megalapozatlan Kovács úr véleménye szerint, amely egy fejlesztési alap, a Nógrádért támogatási keret kialakítására tett javaslatot a költségvetéshez kapcsolódóan.

Hasonlóan Pap úrhoz, én sem önnek tartozom elszámolással, hanem a salgótarjáni, pásztói, nógrádi polgároknak. Én személy szerint sem fogom visszavonni ezeket a módosító javaslatokat, sőt tisztelettel szeretném kérni a szocialista párti képviselőket, hogy mindezeket támogassák. (Dr. Pap János: Ez a feladatunk! - Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)