Készült: 2024.04.26.11:10:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

212. ülésnap (2017.04.10.), 201. felszólalás
Felszólaló Gúr Nándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:02


Felszólalások:  Előző  201  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, azért arra figyeljünk, hogy ne tegyük nevetségessé a parlamentet.

A lényegre térve: három évvel ezelőtt indítottuk útjára Szanyi Tibor európai parlamenti képviselőtársammal az európai minimálbérrel kapcsolatos ügyeknek az elfogadtatását, a felszínre hozatalát. Azt mondtuk, hogy olyan helyzetet kell teremteni, amely tekintetében egy adott országban az átlagbérek tekintetében, ahhoz illesztetten a minimálbér érje el az átlagkereset 60 százalékát bruttóban, de én sokkal inkább a nettónak vagyok a híve, egyszerűen azért, mert látható módon ez a kormány folyamatában ellopja az emberektől a pénzt, teszi ezt úgy, hogy egyébként járulékteher-növekedéssel terheli a béreket, és azt a munkáltatók meg a munkavállalók fizetik meg.

A megélhetés alapját biztosító, tisztes fizetések mindenkit megilletnek. Magyarországon arra kell vigyázni, hogy ne legyen dolgozói szegénység. Magyarországon arra kell figyelni, hogy a dolgozók többsége ne a minimálbér alatt keresse a jövedelmét.

(15.40)

Ennek a kormánynak erre is figyelnie kellene. Az nem elég, hogy minimálbért vagy garantált bérminimumot emelünk, de úgy ráadásul azt is, hogy öt éven keresztül kevesebb vásárlóerő-értékű pénzt adnak az emberek kezébe, magyarra fordítva: meglopják az embereket, majd utána, a választás előtt egy esztendővel pedig nyalókaként azt mondják, hogy na, most akkor itt van, megemeljük a minimálbért és a garantált bérminimumot. Nem lehet, nem szabad, nem kell hülyének nézni az embereket; ők is látják, hogy mit csinálnak önök, meglesz ennek a foganatja.

Adómentesség, adójóváírás? A legkisebb jövedelmeknél ez 2010 előtt megvolt. Ma ez nincs, mert a Fidesz megszüntette. Ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért? Igen, én is ezt vallom, persze nyilván a vásárlóerő-paritás ‑ ez az egy mondat az, amelyben az államtitkár úr kinyilatkoztatása kapcsán némi egyetértés van közöttünk ‑ fontos, nyilván akár pluszos, akár mínuszos a környezetünkben lévő országok bérkeresete e tekintetben.

A munkaadói terhek csökkenése ‑ erről beszélni? Hát, ez szégyenletes, mert 2010-hez képest ‑ csak a minimálbért mondom ‑ 2010-ben 32 ezer forintos összteherrel párosul, munkaadó, munkavállaló együttes megfizetése mellett, most ez úgy néz ki, hogy 73 ezer forint. Értik, ugye? Több mint 40 ezer forinttal több adóterhet nyomnak rá a munkaadóra és a munkavállalóra együttesen, mint amennyi 2010-ben volt. Azt kell mondanom, hogy nemcsak Európában vannak területi különbségek, Magyarországon belül is. Magyarországon belül Budapest és példaként Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jövedelmi viszonyai között nettóban ‑ nettóban! ‑ 108 ezer forint van per hó. 108 ezer forint/hó. Ilyen értelemben kell gondolkodni, ha tágabb értelemben akarunk nézni.

A nemek közötti bérkülönbségek: igen, Európában 9-24 százalékos különbségek vannak, de nézzük a saját dolgainkat röviden! Az elmúlt hét esztendő arról híresült el, hogy több mint 600 ezer embert elüldöztek ebből az országból, igen, elüldöztek ebből az országból azzal a politikával, amit csináltak. Ezek az emberek máshol nem találták meg az életteret. Nyilvánvaló, hogy az alacsony bérszínvonal vagy a rossz munkahelyi, munkakörülmények, jogszabályi környezet, nem akarok a munka törvénykönyvében elmerülni, amely körbevette őket az elmúlt években, taszított és menekülésre késztetett.

Nem, nem az EU-s béreket üldözzük, nem; most már a visegrádi bérek után kapaszkodunk. Minimálbér, átlagbér? Teljesen mindegy, melyiket vesszük górcső alá. De az egy főre jutó GDP-vásárló­erő­paritáson is hátulról számítva az ötödikek vagyunk az Európai Unió sorában; a bruttó minimálbérek tekintetében hátulról a hatodikak. A bruttó! Nem a nettó! A nettóban még rosszabb a helyzet.

Ha az adott országok górcső alá vetődnek, hogy hány százaléka az adott országokban azoknak a köre, akik minimálbért keresnek, akkor tudják, Magyarországon mennyi ez? 54 százalék, míg egy visegrádi országban, a cseheknél ez 39 százalék. Magyarországon a minimálbér tekintetében a bruttó és a nettó vonatkozásában nyílik az olló ‑ a különbség több mint 30 ezer forinttal nőtt meg. Növekszik az elvonás, az alacsony keresetűekre terhelődő adóterhek Magyarországon az egyik legmagasabbak az EU-28-ak tekintetében. Ezernyi példát fogok még majd mondani a nap folyamán, csak azért, hogy elgondolkodjanak azon, hogy mit is kell tenni. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  201  Következő    Ülésnap adatai