Felszólalás adatai

Az Országgyűlés 69 igen szavazattal, 258 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett az előterjesztés tárgysorozatba-vételét elutasította.

Közben egy technikai kérdés, hogy vajon mi az oka annak, hogy a mai nap a számítógépes rendszer nagyon nehezen fogadja el a többségi döntéseket (Derültség.), merthogy várni kell a nulla másodperc lejárta után. Olyan sok szavazás lesz, hogy szerintem mindnyájunk érdeke lenne, ha ezt a 6 másodpercet 328-szor megnyernénk.

Tehát röviden elmondom a magyarázatot: Selmeczi Gabriella képviselő asszony szavazógépe nem működik, ennek javítása menet közben online történik, ezért azt kérem a képviselő asszonytól, hogy a jegyző uraknak jelezze addig a saját szavazatát, és bízunk benne, hogy ha sikerül megjavítani, akkor visszaáll a szavazás a megszokott ritmusra.

Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja a Házszabály rendelkezése alapján kérte, hogy az Országgyűlés döntsön az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által elutasított, "A szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépésről" címen előterjesztett H/5991. számú országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételéről.

Megadom a szót Harangozó Gábor képviselő úrnak, aki a tárgysorozatba-vételi kérelmet kívánja indokolni. Öné a szó ötperces időkeretben.

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2012. február 20-án adtuk be ezt az országgyűlési határozatot az Országgyűlésnek, amely a szélsőség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépésről szóló intézkedéseket kívánta bevezetni a Magyar Országgyűlésben. Ennek a javaslatnak az alapját egy 2010-es Európa tanácsi határozat jelentette, amely Európa tanácsi határozat azért jött létre, mert egész Európában az egy aggasztó jelenség, hogy a szélsőséges politikai eszméket hirdető pártok és csoportosulások egyre népszerűbbek és sajnos egyre radikálisabbak. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ez a demokrácia.)

A közgyűlés azt vette sorra, hogy milyen intézkedéseket lehetne hozni annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon. Mi ezeket az ajánlásokat szó szerint átvéve nyújtottuk be ezt a parlamenti határozati javaslatot, amelyben azt javasoltuk, hogy az Országgyűlés hozzon létre olyan állandó bizottságot, amely mintegy etikai bizottságként tudná vizsgálni az Országgyűlés működését, és ügydöntő jogkörrel rendelkezne az ügyben, hogy megállapítsa, hogy ha egy képviselő rasszista, antiszemita, idegenellenes vagy iszlamofób magatartást tanúsít a parlamentben (Derültség a Jobbik soraiban.), akkor ennek a tényállását legyen jogosult megvizsgálni, megállapítani, és az ügy súlyosságának mértékében szankciót legyen hivatott kiszabni az érintett képviselővel szemben. Emellett azt kezdeményeztük, hogy tisztán politikai, jogi eszközökkel nyilván ezt a kérdést nem lehet megoldani, ezért javasoltuk, hogy a kormány kezdjen bele egy széles társadalmi párbeszédbe a civil szereplőket is bevonva, és indítson el egy kampányt a szélsőséges eszmék terjedésének megakadályozása érdekében.

A Magyar Szocialista Párt szerint az utóbbi időkben a Jobbik európai uniós zászlóégető akciója, vagy az, hogy a Jobbik Európa tanácsi képviselője az Európa Tanács január 25-i ülésén egy vitába keveredett a levezető elnökkel, majd ezek után a szélsőséges portálokon arra hívta fel az igaz magyar hazafiakat, hogy küldjék meg üzenetben az érintett képviselő asszonynak, hogy mit kívánnak vele tenni, hogy ne folytasson ilyen konfliktusos tevékenységet a Jobbik képviselőjével (Közbeszólások a Jobbik soraiban.), ezek a fenyegetések, illetve az, hogy nyílt fasiszta gyűlést lehetett a Normafánál tartani, amire a kormány csak annyit mondott, hogy neki nincsen törvényi eszköze, hogy az ilyen gyűléseket megakadályozza, illetve Baráth Zsolt múlt heti parlamenti vérvádbeszéde, azt hiszem, elég alapot ad ahhoz (Moraj a Jobbik soraiban.), hogy a parlamentnek el kell döntenie, hogy van egy határ, ami nem engedi, hogy a parlamentben tovább folyjon ez a fajta megnyilvánulás, és lépnünk kell ebben az ügyben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor én az Európai Parlament után elkezdtem ebben a parlamentben dolgozni, hónapokig igen nagyon nehezen viseltem azt, ami ebben a parlamentben megy. Ez a fajta gyűlöletkeltés, azok a szélsőséges megnyilvánulások, amik itt rendszeresek (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiban.), egy normális Európai Parlamentben nem hangozhatnának el. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Még van képed felszólalni ilyen hülyeséggel?)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Kis figyelmet kérek, mert az elnöknek is kellene hallani a felszólaló szavait. Köszönöm.

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): A probléma az, hogy lassan, idővel ezeket a megnyilvánulásokat megszokjuk, és egyre durvább és durvább megnyilvánulások jönnek, ezért szükséges lépnünk. És van még egy fontos dolog. (Dr. Józsa István, reagálva dr. Gaudi-Nagy Tamásnak a frakciótársai felé tett közbeszólására: Azt mondta, hogy Dunába lövés jön. - Közbeszólások a Jobbik és az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Minden frakciónak lehetősége van két percben felszólalni, nyilván a válaszokat abban az időkeretben meg tudják adni. Kérem, folytassa!

(17.20)

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): Abban, hogy a helyzet idáig fajulhatott, igenis felelősségük van a mainstream pártoknak, azoknak a pártoknak, amelyek középre pozicionálják magukat, mert ha nincs egyértelmű elhatárolódó politika, hogyha egyszer ennek nem szabunk határt, akkor a helyzet egyre rosszabb és rosszabb lesz. Nem lehet, tisztelt képviselőtársaim, a szavazatmaximalizálás érdekében, csak azért, hogy esetleg szélsőjobboldalbeli szavazatokat lehessen begyűjteni...

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Most már a félbeszakítási időtartamon is túl van, figyelmeztetem.

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): Befejezem a mondatomat: nem lehet tűrni azt, ami itt zajlik.

Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Az előző tárgyalási módhoz hasonlóan most is frakciónként két perc felszólalási lehetőség van. Ez illeti meg az elsőként felszólaló független képviselőt is. Megadom a szót Schiffer Andrásnak, az LMP képviselőjének.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is azt kérném a kétharmados többségtől, hogy ennél a tárgysorozatba-vételi javaslatnál valóban ne azt nézzük, hogy ellenzéki frakciótól érkezett ez a javaslat. Arról van szó, és én abból szeretnék kiindulni, hogy mind a 386 képviselő az egész politikai közösségért visel felelősséget, éppen ezért nem fordulhat elő olyan, hogy a 386 képviselőből bárki kétségbe vonja bármilyen társadalmi csoporthoz tartozó személyek emberi méltóságát. Én azt gondolom, ennek az elvnek az érvényesítését kívánja szolgálni ez a határozati javaslat, és teljesen mindegy, hogy egyébként a Harangozó képviselő úrék határozati szövegében milyen felsorolás szerepel, kötelessége az Országgyűlésnek szavatolni a működése során azt, hogy nem hangozhatnak el a szószékről olyan mondatok, amelyek emberi méltóságukban megaláznak különböző társadalmi csoportokhoz tartozó magyar állampolgárokat.

Ez egy országgyűlési határozati javaslat. Azzal együtt, hogy az országgyűlési törvényt most tárgyalja a Ház, lehetőséget biztosít arra, hogy az igazságügyi tárca segítségével megtaláljuk a megfelelő formát akár az országgyűlési törvény későbbi módosításával, akár egy házszabály-módosítással arra, hogy az Országgyűlés, felelősséget viselve valamennyi polgárért, felelősséget viselve minden polgár egyenlő emberi méltóságáért, kialakítsa azokat a szabályokat, ahol ezeknek az elveknek, az egyenlő méltóság elvének érvényt lehet szerezni a parlamenti vitákban.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Bárándy Gergelynek, az MSZP képviselőjének.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy az alkotmányügyi bizottság ülésén, ahol nem vették napirendre ezt a javaslatot, ami most előttünk fekszik, arra hivatkoztak kormánypárti képviselőtársaim, hogy azért nem jó ez, mert ezt az előttünk fekvő országgyűlési törvényben kell rendezni. Nos, tisztelt Országgyűlés, az eredeti előterjesztésben nem szerepel ez a javaslat, ezt szeretném már az elején kiemelni. Szeretném azt is elmondani, hogy az országgyűlési törvényhez, megfogadva kormánypárti képviselőink tanácsát, benyújtottuk a tartalmilag nagyon hasonló módosító javaslatainkat, tehát magyarán, hogy az országgyűlési törvényben rendezzük ezt a kérdést, ahogyan önök javasolták. Erről volt már egy alkotmányügyi bizottsági ülés, ezt a néhány módosító javaslatot önök az alkotmányügyi bizottság ülésén leszavazták.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arról van tehát szó, hogy érdemes lenne ezt a problémát nem technikai problémaként kezelni vagy technikai szintre alacsonyítani, és szeretném, ha nem próbálnának meg úgy kibújni a válaszadás alól, hogy egyszer azt mondják, majd az országgyűlési törvényben, azután szép csöndben nem szavazzák meg az országgyűlési törvényhez benyújtott módosító javaslatokat. Azt gondolom, hogy akár a mostani vitában önöknek illene színt vallani, hogy ezt a kérdést szeretnék-e tisztázni, szeretnék-e megoldani ezt a problémát, vagy nem szeretnék megoldani. Azt gondolom, nem helyes, ha önök a hallgatás fala mögé bújnak, ugyanis a szégyentől ez a fal önöket nem fogja megóvni.

Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, azt kérem önöktől, hogy ebben a vitában nyilvánítsák ki azt a véleményüket, hogy tartalmilag egyetértenek vagy nem értenek egyet, és azután döntsenek arról, hogy a plenáris ülésen az általunk kikért módosító javaslatokat (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) vagy most a napirendre-vételi javaslatot elfogadják-e.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A Jobbik nevében felszólalásra következik Vona Gábor frakcióvezető úr.

VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP határozati javaslata a provokáció, a tehetetlenség és a valódi program hiánya miatt érzett komplexusok különösen veszélyes és szánalmas elegye. Steiner Pál a mai napon elmondott azonnali kérdése kapcsán hallottuk, hogy mennyire veszi egyébként komolyan a szólásszabadságot az MSZP, s mi a hozzáállása ehhez az egész kérdéskörhöz, amelyről most is beszél.

Szeretném leszögezni: a Jobbik elítél minden olyan politikai cselekedetet, politikai cselekvést, elképzelést, minden olyan törvényt, amely Magyarországon ember és ember között különbséget tesz akár faji, akár vallási hovatartozás szempontjából. A Jobbik a törvény előtti egyenlőség, az egyenlő mérce, az azonos szabályok pártján áll, sőt azt gondolom, igazán mi állunk ebben leginkább a pártján, mi valljuk következetesen, hogy Magyarországon ugyanazok a szabályok és törvények vonatkoznak magyarra, cigányra, zsidóra és bármilyen felekezethez vagy akár nemzetiséghez tartozóra, se több, se kevesebb. Mi ebben következetesek vagyunk.

Ami a jogi helyzetet illeti, semmiféle jogi helyzet nincs, ami indokolná egy ilyen határozati javaslat elfogadását. Magyarországon a rasszizmussal vagy az idegengyűlölettel kapcsolatos jelenségeket kellő súlyú és mértékű törvények kezelik, társadalmi szinten sem látom ennek az igényét. Nem gondolom, hogy Magyarországon valamiben is másabb lenne a helyzet, mint akárhol Európában, illetve, ha bármilyen más dolgot látok, akkor az pont pozitívabb. Azt gondolom, nyugodtan és büszkén elmondhatjuk, hogy Magyarországon a magyar ember európai mértékkel mérve is sokkal toleránsabb és befogadóbb, mint a többi nép, ezért kikérem magamnak azt, amikor valakik politikai haszonszerzés céljából megpróbálnak a büszke magyar és a náci között egyenlőségjelet tenni.

Ami ellen viszont, ha már mindenképpen fel akarnak lépni a szocialisták, akkor érdemes volna fellépni, az a politikai hatalommal való visszaélés, a politikai hatalom felhasználása a nemzeti érdek elárulására. Ami ellen fel kellene lépni, például az, amikor egy európai parlamenti képviselő megszavazza a saját hazája elítélését, vagy amikor egy európai bizottsági tagunk, az európai biztosunk nem megy el arra a tárgyalásra, ahol Magyarországot szintén elítélik, majd pedig megküldi, hogy egyetért vele.

Ezzel kellene foglalkozni, szocialista urak! (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Steiner Pál képviselő úrnak, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra. (Moraj a Jobbik soraiban.) Figyelmet kérek a tisztelt képviselőtársaktól.

DR. STEINER PÁL (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A beterjesztett javaslat szerintem egy olyan problémára adott volna és adna kulturált megoldást, amikor bizony nem kulturált történeteket kell kezelnie a magyar parlamentnek. A magyar parlamentet egységesen ítéli meg a közvélemény, és nem tesz különbséget frakciók és frakciók között, hanem azt figyeli, azt látja, hogy mi történik a Házban.

A Házban pedig mostanában csúnya dolgok történnek (Zaj, felzúdulás a kormánypártok soraiban.), ebből következően elsődlegesen a kormánytöbbséghez szeretnék fordulni, a kormánytöbbséghez, amely az alkotmányügyi bizottság ülésén sem mondta el az érvrendszerét, hogy miért nem támogatja ezt a nagyon világos határozati javaslatot, amely egyébként tartalmában teljes egészében megfelel az európai országok joggyakorlatának, megfelel az Európa Tanács ajánlásának, nem mondja el, hogy milyen más megoldást lehetne találni ezeknek az eseményeknek a megakadályozására. Sajnos, azt látom, azt érzékelem, időnként cinkos mosollyal figyeli, hogy mi történik itt, ahelyett, hogy a többségi erejükkel segítségére lennének a magyar társadalomnak abban, hogy a magyar parlamentben ne hangozzanak el olyan hozzászólások, ne hangozzanak el olyan bekiabálások, ne hangozzanak el olyan állítások, amelyek az elmúlt hetekben, hónapokban sorban, folyamatosan minden egyes parlamenti ülésen megtörténnek.

Én nem kívánok harcolni a politikai B-középpel, én a kormánypártok felelősségére szeretnék apellálni. A kormánypártokhoz teszem a kérésemet, magához a miniszterelnök úrhoz, hogy segítsen ebben a kérdésben, segítse azt, hogy elfogadjuk ezt a határozatot...

ELNÖK: Képviselő úr, két perc tíz másodpercnél tartunk.

DR. STEINER PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Sajnálatos módon, tekintettel arra, hogy a kötött tárgyalási rendben a zárszóval véget ért az előterjesztő részéről, a levezető elnöknek nincs módja ezt követően a szót megadni.

(17.30)

Nyilvánvalóan, ha ezt a felszólítást az adott frakció nem a zárszóban teszi meg, hanem azt megelőzően - akár az előterjesztő, akár az elsőként felszólaló -, akkor meglett volna a lehetőség.

Természetesen ügyrendben megadom a szót Navracsics Tibor képviselő úrnak, jelen minőségében.

DR. NAVRACSICS TIBOR közigazgatási és igazságügyi miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Azt kérném, hogy tegye lehetővé, hogy az Országgyűlés adjon szót a miniszterelnöknek. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Természetesen én azon vagyok, és nagy örömmel megadom a szót, csak alkalmanként azt tapasztalom, hogy a Házszabály következetes betartása sem elég ahhoz, hogy ne érjék kifogások a Ház levezető elnökét. Elvileg a miniszterelnök bármikor szót kérhet. Itt arról van most szó, hogy le van... (Derültség.) A kormány tagja bármikor felszólalhat a vita során. Ennek a napirendnek a vitáját lezártuk, a miniszterelnök úr ehhez akar hozzászólni. Ezért azt erősítsük meg, és azt javaslom, hogy szavaztatok erről a kérdésről, mert ebben a tekintetben akár a Házszabály felülírása ebben az esetben lehetséges, bízom benne, hogy a tisztelt képviselő urak és hölgyek támogatni fogják.

Még annyit hadd kérdezzek meg, mivel a miniszterelnök úr egyelőre metakommunikációban jelezte felszólalási igényét, hogy... (Orbán Viktor a gépén jelzi a felszólalási szándékát.) Igen, köszönöm.

Most akkor először kérek egy szavazást. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy aki egyetért azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök most a vitát követően is ehhez a témához felszólaljon, az igennel szavazzon. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 353 igen szavazattal egyhangúlag megadta a szót a miniszterelnök úrnak.

Ugyanakkor felhívom a tisztelt képviselőtársak és az előterjesztők figyelmét, hogy ezt követően - úgy adtam szót - további vitának lehetősége nincsen. (Novák Előd: Hacsak ... - Derültség.)

Ebben az esetben most időkorlát nélkül szólal fel a miniszterelnök úr.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak azért kértem röviden szót, mert Steiner Pál képviselőtársam segítséget kért a kormánytól és személy szerint tőlem is. Egy fontos ügyben tette ezt, ezt a segítséget szeretném most megadni.

Szeretném biztosítani Steiner Pál képviselőtársamat, hogy a magyar kormány minden emberi méltóságot sértő megnyilvánulást a leghatározottabban visszautasít, és garantálja, hogy ebben az országban minden kisebbség biztonságban élhet, meg fogjuk őket védeni, ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most tehát a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy tárgysorozatba veszi-e a Mesterházy Attila és más képviselők által előterjesztett H/5991. számú országgyűlési határozati javaslatot.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 300 igen szavazattal, 45 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést tárgysorozatba vette. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat módosító javaslatainak határozathozatala és lehetőség szerint a zárószavazás.

Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem Szalai Annamária asszonyt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, aki a helyszínen kíséri figyelemmel a határozathozatalt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A kulturális és sajtóbizottság önálló indítványát H/6338. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig H/6338/3. és 5. számon kapták kézhez. Az előterjesztői zárszó már elhangzott, most a határozathozatalok következnek.

Az ajánlás 1. pontja, valamint a kiegészítő ajánlás 1. pontja nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást, de a Jobbik szavazást kért az ajánlás 1. pontjáról. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztő a benyújtott módosító javaslatok egyikét sem támogatja.

Tisztelt Országgyűlés! Frakciókérésre figyelemmel az ajánlás 1. pontjáról kell döntenünk. Ebben Novák Előd és Pörzse Sándor a határozati javaslat kiegészítésével azt kezdeményezik, hogy a kormány és a Hírközlési Hatóság dolgozzon ki programot a digitális átállás folyamatának gyorsítására. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 53 igen szavazattal, 263 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Elfogadott módosító javaslat hiányában most a zárószavazásra is sor kerülhet. Kérdezem önöket, hogy elfogadják-e a H/6338. számú országgyűlési határozati javaslatot.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 306 igen szavazattal, 53 nem ellenében, tartózkodás nélkül az országgyűlési határozati javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/6390. számon, az egységes javaslatot pedig T/6390/60. számon kapták kézhez. Az egységes javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról az alkotmányügyi bizottság elkészítette ajánlását, amely T/6390/65. és 67. számon elérhető.

Kezdeményezem, hogy a záróvitát az összefüggésekre figyelemmel egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Felhívom figyelmüket, hogy a záróvitában a képviselőcsoportok számára 5-5 perc, a független képviselők számára összesen 3 perc áll rendelkezésre.

Megadom a szót ügyrendi kérdésben Nyikos László úrnak, a Jobbik képviselőjének.

Felszólalások:   179-187   187-209   209      Ülésnap adatai