Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt én is azzal hadd kezdjem hozzászólásomat, hogy szeretném megköszönni az Országgyűlés legfontosabb ellenőrzési szervének, az Állami Számvevőszéknek, valamint az újonnan létrehozott és először debütáló intézménynek, a Költségvetési Tanácsnak a munkáját, akik a szakmai háttér megalapozott véleményének elkészítésével segítették a parlament minden képviselőjének a munkáját.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt belekezdenék az Országgyűlés szakbizottságai kisebbségi véleményeinek részletes ismertetésébe, engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a költségvetés megszületésének előzményeiről is. 2006-ban az MSZP miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc egy szocialista rendezvényen zárt körű vallomást tett a balatonőszödi kormányüdülőben. (Derültség az MSZP soraiban.) Azóta minden választó tudja, hogy 2002-től 2006-ig semmit sem csináltak, vagy amit igen, azt is rosszul. (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Kovács Tibor: Bizottsági véleményt mondasz, tudjuk.) Ne ijedjenek meg, nem akarom újra idézni azokat a szavakat (Zaj, felzúdulás az MSZP soraiban. - Az elnök csenget.), tudom, hogy ezzel az önök számára is sebeket tépnék föl. (Dr. Lamperth Mónika: Ezt a mérhetetlen cinizmust!) Szeretném folytatni, elnök asszony. (Közbeszólások az MSZP soraiban. - Az elnök csenget.) Köszönöm szépen.

Tisztelt Ház! Azonban azt látnunk kell, hogy Őszöd óta sem láttunk olyan kormányzást, ami kivezette volna Magyarországot abból a szakadékból, amelybe az MSZP-SZDSZ-kormányzás vezette hazánkat az elmúlt 7-8 évben. Ennek következménye, hogy a világgazdasági válság olyan súlyos nyomokat hagyott a magyar társadalomban, amit mindenki a saját bőrén érezhet. A legjobb bizonyíték arra, hogy Őszöd után sem történt semmi, ami javított volna az ország helyzetén, maga a 2010-es költségvetés. Ha a nagy felismerés után azonnali munkához látnak, nem lenne szükség újabb, csaknem félezer milliárdos megszorításra, olyan megszorításra, ami már az emberek alapvető megélhetését veszélyezteti.

Csak felsorolásszerűen szeretném idézni azt, ami kimaradt a pénzügyminiszteri expozéból, és amiről a szakbizottságok tárgyaltak. Mi is történik 2010-re? Végleg megszűnik a 13. havi nyugdíj, végleg megszűnik a 13. havi juttatás a közszolgálatban, 2010-ben már egyáltalán nem lehet igénybe venni a lakásvásárláshoz a szociálpolitikai támogatást (Közbekiáltások az MSZP soraiból.), csökken a gázártámogatás... (Zaj. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Képviselőtársaim!

VARGA MIHÁLY, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője: Csökken a tömegközlekedés támogatása. Az önkormányzatokat is igen jelentős, 120 milliárd forintos megvonás érinti. Az elmúlt években bármikor, amikor az év legfontosabb törvényjavaslatáról, a költségvetésről vitatkoztunk, az MSZP és a kormány szükséges nadrágszíj-összehúzásról, társadalmi felelősségről, az áldozatvállalás szükségességéről beszélt. Az emberek jogosan nem értik azt, hogy ha évekig pörgő gazdaságról volt szó és arról, hogy mi vagyunk a legvidámabb szocialista vezetésű barakk az Európai Unióban, akkor miért kell most hirtelen mindenkinek áldozatot és felelősséget vállalni, gyakorlatilag bármiféle átmenet nélkül.

Nem arról van szó, hogy a világgazdasági válságért is a Gyurcsány-Bajnai-kormányokat hibáztatnánk (Közbeszólások az MSZP soraiból: Á, dehogy!), hanem arról, hiába ismerték el zárt körben, hogy baj van, mégsem tettek semmit. (Felzúdulás és közbeszólások az MSZP soraiban.) A kormány görgette maga előtt a problémákat, változatlanul... (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Elnök úr, legyen szíves, egy pillanatra várjon. Képviselőtársaimat arra kérem, hogy hallgassuk meg elnök urat (Kovács Tibor: De ne hazudozzon, és akkor meghallgatjuk. - Közbeszólások az MSZP és a Fidesz soraiban.), önöknek rendelkezésükre áll időkeret arra, hogy írásban bejelentkezés után vagy szóbeli bejelentkezés után elmondhassák véleményüket. Köszönöm szépen. Elnök úr, parancsoljon!

VARGA MIHÁLY, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője: Köszönöm, elnök asszony. Majd kérem az időmbe beszámítani. Nekem elég, ha olyan csendben hallgatnak, mint ahogy Balatonőszödön hallgatták Gyurcsány Ferencet. Köszönöm szépen. (Felzúdulás és közbeszólások az MSZP soraiban.) Tehát változatlanul és az eredménytelenség ellenére folytatták azt az alapvetően elhibázott gazdaságpolitikát, amit elkezdtek. Ennek elemei az államadósság példátlan növekedése, hat év alatt ugyanis sikerült megdupláznia az MSZP-SZDSZ-kormánynak azt az adósságállományt, amit 2002-ben örökölt.

A Kádár-rendszert sokszor éri jogos vád, hogy a viszonylagos jólétet fenntarthatatlan hitelekből finanszírozta. Igen ám, de mit lehet mondani arra a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-érára, amely a Kádár-rendszer 30 événél nagyobb adósságot termelt nyolc év alatt jólét nélkül? Jobb napjaikon még a kormánypárti politikusok is elismerik, hogy Magyarország az egyik legmagasabb adóteherrel és adóssággal küszködő ország Európában. A jelenleg tervezett adóátrendezési program viszont nem elegendő ahhoz, hogy lényegében csökkentse a foglalkoztatás problémáit, és ahhoz különösen nem, hogy beszálljon a régiós országok adóversenyébe, azaz, hogy érdemes legyen nálunk és ne a környező országokban, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban befektetni és munkahelyeket teremteni.

Világosan látszik, hogy az a gazdaságpolitika, amelyben túlköltekezési és megszorítási ciklusok váltják egymást, sehova nem vezet. A térségben nálunk, Magyarországon a legmagasabb 2009-ben a bruttó hazai termék visszaesése, az infláció és az ipari termelés visszaesése is. Ehhez képest mit tesz a kormány, mit tervez a kormány? Ugyanazzal próbálkozik, ami korábban nem sikerült. Ideje belátni, hogy a "húzd meg, ereszd meg" politikának befellegzett. Ez még akkor is igaz, ha a felívelő ciklusokban ez népszerűséget hozhat a Szocialista Pártnak. Az emberek tovább már nem kérnek ebből.

Nézzük meg, mi is történt! Sokszor elmondtuk, hogy a gazdaságpolitika olyan, mint egy autó, megfelelő mértékben kell használni a gáz- és a fékpedált. 2002 és 2006 között a hiány figyelmen kívül hagyása történt, gázpedált használtak, már amennyire a 4 százalékos növekedést annak lehet nevezni. 2006 után a hiány lefaragása más mutatók figyelmen kívül hagyásával történt, féket használtak, már amennyiben eredmény, hogy 4 százalék körüli mértékre sikerült a deficitet csökkenteni.

(11.00)

A 2010-es költségvetés is ebbe a sorba illeszkedik. Kizárólag az államháztartási hiány nagyságára összpontosít, nincsenek kitörési pontok benne. Tehát ahogy elmondtuk többször: ezek egyike sem az optimális megoldás. Az autóban mind a fék-, mind a gázpedált tudni kell használni - az összhangjuk fontos. A gazdaságpolitika épp ennek a művészete.

Vagyis nem igaz az a szocialista kommunikáció, hogy a válság okozta az ország minden gondját-baját, a kormány pedig semmiért nem felelős. Baj volt itt a válság előtt is, éppen Gyurcsány Ferenc ismerte el Balatonőszödön. Csak ötlet nem volt, vagy kezdeményezőkészség nem volt - vagy éppen bátorság - az érdemi cselekvéshez. Esetleg fontosabb volt időnként a közpénzek kiszervezése az érdemi kormányzásnál.

Az elmúlt két hét egyik legnevetségesebb motívuma (Tatai-Tóth András közbeszól. - Az elnök csenget.), hogy az MSZP egyik vezetője éppen az egyik országos napilap hasábjain szégyenkezik a szocialista korrupció miatt. Mintha a pártvezetés nem lenne felelős azért, ami ebben az országban zajlik. Hogyan lehet ilyen feltételek mellett azt várni az emberektől, hogy fogadják el, ha bezárják a települési iskolát, kórházat, vagy megszüntetik a vasútvonalukat?

Tisztelt Ház! 2006 szeptemberében rossz szerkezetben történt a kiigazítás. A bevételeket igazították a kiadásokhoz, azaz jelentős adó- és járulékemelések történtek. Az elhibázott kiigazítás következményei ismertek: lelassuló gazdaság, 2007-ben alig érte el az 1 százalékos mértéket, 1,2 százalék volt még a nemzetközi gazdasági válság előtt. A beruházások elmaradása; az építőipar 2007 nyarára jelentősen visszaesett, és innen is tovább zuhant 2008-ban, sőt a 2009. júniusi kiugró adat után újabb, több mint 5 százalékkal esett. Folyamatosan emelkedő munkanélküliség, a 2002-es 5,7 százalékról most már 9,9 százalékon tartunk, több mint 113 ezer fővel kevesebb a foglalkoztatott, mint egy éve.

Az, aki a 2002-2008 közötti pozitív eredményeket akarja bemutatni, az IMF-csomaghoz vezető kövekre, útjelzőkre mutat rá. A lerakott kövek mögött pedig kevésbé a jó szándék, inkább a politikai megfontolások álltak.

Tisztelt Ház! 2002-2006 között kezdődött az egyetlen reform - az egészségügy területén. Ennek kapcsán megtanulhattuk: egy átalakítás nem attól sikeres, hogy elkezdődik, hanem hogy átgondolt és kiérlelt koncepció mellett történik, és az emberek számára érzékelhető eredményeket hoz. Egyrészt a 2008-as szociális népszavazás, másrészt a nemzetközi ranglista is jelzi: nem jó irányba indultak el az akkori koalíciós pártok. Idézném, hogy a tavalyi 14. helyről a 20. helyre csúszott vissza Magyarország az európai uniós egészségügyi rendszerek rangsorában a 2009. évi európai egészségügyi fogyasztói index szerint.

A 2010-es költségvetés újabb elvonásokat tartalmaz, ráadásul rossz rendszerben, és még a megtakarítások eredménye is kétséges. A kormány 0,9 százalékos visszaeséssel számol, ezt pedig 450 milliárdos megszorítás ellensúlyozná a tervezet szerint. Úgy csökkentené tehát a kiadást, hogy a térségben egyedülállóan magas újraosztási rátán semmit nem változtat. Ráadásul a kormány onnan vesz el, ahonnan nem szabadna. A minisztériumi költések 140 milliárdos visszafogása akár üdvözlendő is lenne, de például a MÁV-tól elvonni tervezett 40 milliárd forint tönkreteszi az egész magyar vasúti közlekedést. A vasúttól ebben a formában nem lehet 40 milliárd forintot elvonni, hanem bele kell fektetni legalább 25-30-at. És persze nem lehetetlen, hogy ezt később önök is be fogják látni. Akkor viszont az egész megtakarítás üres beszéd.

Még mielőtt elkezdenének zúgolódni, hogy a Fidesz nincs tekintettel a költségvetés egyensúlyára, a fenti hibára az önök kormányzása alatt felállított független szerv, a Költségvetési Tanács is felhívja anyagában a figyelmet. De hasonló kockázatokkal jár az önkormányzati szféránál tervezett elvonás is. Ha a 120 milliárd forintos elvonást banki forrásokkal igyekeznek majd kompenzálni, akkor könnyen hatalmas hiány keletkezhet az önkormányzati szektorban. Nem arról van szó, hogy 2010-ben kötelező lenne új beruházásokba kezdeni, hanem arról, hogy sok önkormányzat nem tud majd intézményeket fenntartani, béreket fizetni. A 2010-es költségvetési javaslat nemcsak a fejlődés lehetőségét vonja meg az önkormányzatoktól, hanem azt is, hogy megtartsák, ami eddig volt.

Nem véletlenül mondtuk korábban, hogy a 2010-es büdzsé az elmúlt húsz év legveszélyesebb költségvetése. Az önkormányzati támogatások megrövidítése odavezethet, hogy sok gyerek közétkeztetés nélkül marad még olyan nagyvárosokban is, mint Kaposvár, Pécs vagy Szeged, nem is beszélve a kisebb településekről. Idén gyermekenként étkeztetési támogatásra 65 ezer forintot kap egy önkormányzat - egy évre -, jövőre a tervezet szerint csak 22 500-at. Ezúton kíván a kormány 17 milliárd forintot megtakarítani. Döbbenetes, hogy míg Magyarországon minden hetedik forintot magára költi az állam, a kormány a legfontosabb megkurtítandó kiadások között találta a gyermekétkeztetési támogatást. Ezzel szemben a kiadási oldalon szerepel egy 41 milliárdos, tehát több mint kétszer akkora informatikai eszközbeszerzési pályázat, amit el lehetne halasztani a válság közepette, hogy ne a gyermekétkeztetésen kelljen spórolni, és ehhez még sorolhatnám a többi ilyen apróbb tételt, például a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság is jelentős, több mint 12 milliárd forintos forrással rendelkezik; idetartoznak az irodabútor-beszerzések.

Tisztelt Ház! Lehet ezt populizmusnak nevezni, de a költségvetés számaiból az látszik, hogy a kormány ezek szerint fontosabbnak tartja az informatikai fejlesztést annál, hogy a rászoruló gyerekek kedvezményes vagy ingyenes étkeztetéshez jussanak. Jelenleg egy általános iskolai ebéd átlagosan 300 forint körüli összegből jön ki, a teljes étkezés 400 forint egy napra. Ha egy hónapban 8 ezer forinttal terheli meg egy család havi kasszáját gyermekenként a kormány, akkor ez jelentős tehernövekedést jelent. Emellett szeretnénk emlékeztetni arra - mert úgy tűnik, a kormány magától nem döbbent rá -, hogy régiónként eltérő a rászoruló gyerekek aránya. Gyakoribb a szegénység Baranyában, Szabolcsban, mint Budapesten. A kormány mégis úgy csökkenti a normatívát, mintha mindenhol ugyanannyi gazdag és szegény család élne. A gyermekétkeztetés megvonása tehát nemcsak szociális érzéketlenségre vall, hanem dilettantizmusra is.

Nem csökkenteni kellene a támogatást (Kovács Tibor közbeszól.), hanem növelni, hiszen a válság miatt egyre többen szorulnak rá a támogatott ebédre. A gyermekétkeztetésnél jobb célra még a válság idején is nehéz pénzt költeni. Ez még akkor is így van, ha Kovács Tibor képviselőtársunk kicsit zaklatott idegállapotba került emiatt. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Képviselő úr, olvassa el, mi szerepel az önök által benyújtott költségvetésben! Ez szerepel. (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP padsoraiban. - Taps a Fidesz padsoraiban.)

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Ház! E támogatás megrövidítése csak egy - igaz, különösen kirívó - példa azon területek közül, amire a Bajnai Gordon vezette kormány lényegesen kevesebb pénzt szán 2010-ben, mint idén.

Mit tartalmaz még a jövő évi költségvetés? Tartalmaz például nyugdíjmegszorítást. Arról már mindenki hallott, hogy a 13. havi nyugdíj megszűnik, arról is, hogy ez nemcsak az újonnan nyugdíjba vonulókra, hanem a jelenlegi nyugdíjasokra is vonatkozik. Tartalmazza a megváltozott nyugdíjindexálást, ez ugye azt jelenti, hogy a nyugdíjak mértékét a bruttó hazai termék növekedéséhez kötik. A nemzeti össztermék a kormány számításai szerint is 2010-ben 1 százalékos visszaesést hoz majd. Hasonlóképpen visszavonták a jövő évi nyugdíjkorrekciós programot is. A nyugdíjasok tehát - kimondhatjuk - rosszul járnak majd az új költségvetéssel.

Tisztelt Ház! A Bajnai Gordon vezette kormány megszüntette a szociálpolitikai támogatás intézményét, s már csak korlátozott kör kaphat hitelt lakás vásárlására, felújítására vagy építésére. A támogatott hitelt azonban a kormány szigorúan korlátozza, nemcsak a hitel mennyiségére, hanem életkorra, a hitel céljára, egyéb ingatlantulajdonra is. Ez nemcsak az adminisztrációs terhet növeli, de csökkenti azok számát is, akik fel tudják venni a hiteleket. Azt pedig 2010-ben Magyarországon csak a leggazdagabbaktól lehet elvárni, hogy hitel nélkül, önerőből vásároljanak lakást. A fiatal párok, a közös életet kezdeni vágyók tehát szintén vesztesei lesznek a 2010-es költségvetésnek.

Tisztelt Ház! Arról már korábban beszéltem, hogy a kormány 40 milliárdos forráskivonást tervez a közösségi közlekedés területéről. Ahhoz nem kell sem közgazdásznak, sem közlekedési szakértőnek lenni, hogy lássuk ennek abszurditását. Egyrészt a szárnyvonalak bezárása nem fedezi ennek költségeit, másrészt a MÁV-nak milliárdokkal több, és nem lényegesen kevesebb forrásra lenne szüksége ahhoz, hogy fenntartsa működését. Az átalakítások nélküli pénzkivonás tönkreteheti a vasúti közlekedést Magyarországon.

(11.10)

Ha pedig a kormány visszavonja ezt az intézkedést, amit egyébként helyesen tenne, akkor az a jogos kérdés merül fel, hogy miként lehetett olyan irreális költségvetést készíteni, amit vagy amelynek egyes pontjait már megszületése pillanatában el lehet temetni. Ha a 2010-es büdzsé jelenlegi formájában kerül elfogadásra, azzal nemcsak a vasúti dolgozók veszítenek, de azok is, akik vasúttal akarnak, szeretnének utazni.

Tisztelt Ház! Az önkormányzatoktól elvont 120 milliárd forint pedig mindenkit nehezen fog érinteni Magyarországon, akik nem tartoznak a kiváltságosan gazdag réteghez. A 2010-es költségvetés egyaránt sújtja majd azokat, akik kistelepüléseken, és azokat, akik nagyvárosban élnek. Az elvonás veszélyezteti a közoktatást, a szociális ellátást és az egészségügyi intézmények fenntarthatóságát. Amellett, hogy a reálbérek az elmúlt évben nem növekedtek, hanem több mint 2 százalékkal csökkentek, jelentős tétel a fűtéstámogatás drasztikus csökkentése is. Egy budapesti panellakásban a fűtési szezonban a gázszámla nem ritkán 30-40 ezer forintos összegről szól. Ez pedig enyhén szólva sem jelentéktelen összeg akkor, amikor az átlagkereset 96 ezer forint környékén van. Másképp fogalmazva: egész családok megélhetését veszélyezteti a lakossági gázár támogatásának kormány által tervezett csökkentése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök, kormánypárti képviselők a választók türelmét és bizalmát kérik egy olyan helyzetben, amikor az országot egy olyan párt kormányozza, amely nem kapta meg a választók többségének bizalmát. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Egy olyan helyzetben, amikor jobboldali elfogultsággal nem éppen vádolható neves közírók arról írnak, hogy az MSZP a korrupció melegágya. De nem kell ilyen messzire menni. Tóth Károly MSZP-s honatya azt nyilatkozta, azért utálja a korrupciót, mert ráment az MSZP. Hegyi Gyula szocialista képviselő szerint bizonyos esetekben sajnos jogos a korrupciós vád, ami önöket éri. (Tatai-Tóth András közbeszól.) Lendvai Ildikó azt mondja a Népszabadságban, hogy saját párttársai miatt kell szégyenkeznie. Hogyan fogadná el valaki, aki havi 90 ezerből él, hogy mostantól drágább a fűtés, nincs étkezési támogatás a gyermekének az iskolában, amikor azt látja, hogy talicskával tűnnek el a közpénzek Magyarországon? Elég a tegnapi napra utalnom, a BKV, a MÁV százmilliós végkielégítéseire gondolni.

Ezért mondtuk korábban és mondjuk most is, hogy a kormánynak vissza kell vonnia ezt a költségvetés, ami az elmúlt húsz év legveszélyesebb költségvetése. Az MSZP-nek nem szabad dacból vagy rövid távú politikai érdekek miatt a változás útjába állnia. Valóban, a magyar alkotmány szerint négy évre választunk parlamentet, de arról mi nem tehetünk, hogy a szocialisták ezt a bizalmat egy év alatt eljátszották. (Tatai-Tóth András és Kovács Tibor közbeszól.)

Tisztelt Ház! Olyan költségvetés kellene Magyarországnak, amely képes visszaadni az embereknek a reményt és az optimizmust. Ennek megvalósítása azonban meglehetősen prózai. Arra van szükség, hogy a vállalkozásokhoz és az emberekhez eljusson a költségvetési támogatás, ez a pénz. Évi 7-800 milliárd forint európai uniós támogatás érkezik hazánkba, és ez az ország gazdasági teljesítményén egyáltalán nem látszik. (Dr. Szép Béla: Dehogynem.) Dehogynem - mondja itt egy szocialista képviselőtársunk. Hát, a mínusz 7 százalékos visszaesés lehet, hogy szerinte már ennek a támogatásnak tudható be, szerintünk azért ez nem így van.

Tisztelt Ház! Tehát olyan költségvetés kellene, amelyik támogatja a hazai kis- és középvállalkozásokat. Nem úgy, ahogy most teszik, ahogy önök teszik, hogy olyan támogatásokra költik a pénzt, amelyek nem munkahelyteremtő és nem munkahelyösztönző beruházások. És itt nem csak a 25 millió forintos diszkólámpáról, a kutyawellnessről vagy hasonló támogatásokról van szó. Olyan költségvetés kellene, amelyben az eddigieknél markánsabban jelenik meg az adócsökkentés, és a személyi jövedelemadózás módja is megváltozik, akár el lehet mozdulni egyfajta családi adózás irányába is. A Fidesz jelenleg, minisztériumi apparátus és szervezet nélkül dolgozik ezeken a javaslatokon. Olyan költségvetést tartunk elfogadhatónak, ami nem veszélyezteti az emberek alapvető megélhetését sem a nagyvárosokban, sem vidéken. A kiadáscsökkentést azokon a helyeken kell erőltetni, ami nem a legszegényebbektől vesz el. Ilyen például az általam már említett 40 milliárdos informatikai eszközbeszerzés területe, vagy a 12 milliárdos irodabútor-beszerzés területe. Van itt pénz, tisztelt képviselőtársaim!

A jelenlegi költségvetési tervezetből viszont az látszik, hogy mi fontos a magát elvben baloldalinak valló, gyakorlatilag a pártarisztokrácia érdekeit szem előtt tartó MSZP-nek. Milliárdos elvonás az önkormányzatoktól, a vasúttól, a lakás- és fűtéstámogatástól, a szociális ellátástól, a közoktatástól és az egészségügyi intézményektől - ez a 2010-es költségvetés mérlege. Mindezt ráadásul egy olyan kormány teszi le az asztalra, amely saját definíciója szerint a válság kezelésére szerződött, ahelyett, hogy új választásokat írtak volna ki a koalíció felbomlása után, ahogyan a legitimáció fogalmát tisztelő demokratikus párthoz illett volna. (Tatai-Tóth András: Ti miért nem mondtatok le?) Attól féltek, hogy mi másmilyen eszközökkel kezelnénk a válságot? Hogy másképp nézne ki a 2010-es költségvetés, tisztelt Tatai-Tóth András?

Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazán nagy baj az lenne, ha mi is pontosan ugyanígy csinálnánk, mint önök. Néha ér minket olyan vád, hogy csak kritikát fogalmazunk meg, de nem teszünk javaslatot, hogy hol lehetne spórolni. Oszkó pénzügyminiszter úrnak például ez az általános mantrája, úgyhogy szeretném most eloszlatni a kételyeket. Utaltam már rá: 40 milliárd forint informatikai eszközbeszerzés, 12 milliárd forint bútorbeszerzés - nyugodtan el lehet hagyni a válság évei közepette. De hogy mondjak mást is, 325 milliárd forintos tartalékot állítottak be 2010-ben, ezt mi sokalljuk; egész egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a kormány saját hatáskörében döntsön olyan költségvetési forrásokról, amelyekről a parlamentnek kell döntenie.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a költségvetés szembemegy az európai trendekkel. Mit csinálnak ugyanis Nyugat-Európában? Élénkítik a belső keresletet, a fogyasztást, és adót csökkentenek. Igenis van olyan beruházási és munkahelyteremtő program, ami ezt indokolttá teheti. Hazánk legnagyobb problémája az alacsony foglalkoztatottság, a növekvő munkanélküliség. Ha ezt meg akarjuk változtatni, akkor ehhez az kell, hogy ez prioritási szempont legyen a következő évi költségvetésben. Van tehát mozgástér és tartalék, de a kormány egyszerűbbnek látja azoktól az emberektől elvenni, akiknek lehet, hogy tényleg ez az utolsó 10-20 ezer forintjuk.

És maradnak a trükkök. Néhány ezek közül. Adatközlés: 2009. június 26-án közli a Pénzügyminisztérium, hogy rendszeres előrejelzést nem havi, hanem most már negyedéves lefutásról ad. Emlékezzünk vissza, 2006 tavaszán ugyanez történt. Államháztartási hiány: néhány napos hír, hogy jelentősen megnő a 2008-ra számolt hiány mértéke, 3,4-ről 3,8 százalékra, ami amiatt fontos, mert a bázisszámok változnak meg a 2009-es és 2010-es számoknál. Kiderül, hogy megint a metró- és sztrádaépítések elszámolásával van gond a költségvetésben. Nem statikusra, hanem inkább egy jó statisztikusra lenne szüksége ennek a kormánynak, tisztelt Ház. Közmunkaprogram: az idei évben 83 milliárd forint hiánnyal számol a Munkaerő-piaci Alap, ez a szakbizottság ülésén hangzott el, ezenközben a jövő évre vonatkozóan egyetlen sor sem stimmel a Munkaerő-piaci Alapnál. A rehabilitációs hozzájárulás összegét ötszörösére akarják emelni, ami az idén 16 milliárd, jövőre 62 milliárd forintos bevételt jelentene, azonban nem látjuk ennek megalapozottságát, nem látjuk ennek háttérszámításait. A megváltozott munkaképességűeknél 35 milliárd forint volt idén a költségkompenzáció, jövőre, a válság közepette, 5 milliárd forinttal kevesebb van betervezve.

A tartalékokról már szóltam, az előrejelzést pedig szintén meg kell említenem: 2011-től vár éles makrogazdasági fordulatot ez a kormány. Már arról beszélnek, hogy majd Csehország és Lengyelország irigyel bennünket, korábban Spanyolország, Franciaország és más országok voltak ezek. Kicsit korainak tartjuk még, hiszen mind az Állami Számvevőszék, mind pedig a Költségvetési Tanács arra utal jelentésében, hogy a világgazdaság, az európai gazdaság még egyáltalán nincs túl azon a recessziós ponton, aminél már egyértelmű fellendülésről lehetne beszélni. Itt emlékeztetnék az ötéves adócsökkentési program korábbi kudarcára is.

Tisztelt Országgyűlés! Még egyetlen dologról szeretnék beszélni, mielőtt a szakbizottságok kisebbségi álláspontját összefoglalva befejezném mondanivalómat. 2009. június 25-én a Magyar Televízió Az este című műsorában Bajnai Gordon azt mondta, szó szerint idézem: "A 2010-es költségvetés fogja bebetonozni azokat a pozitív változásokat, amelyek kiviszik Magyarországot a válságból. Aztán lehetnek választások." (Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van.) Miniszterelnök úr nyilatkozata több kérdést is felvet, én most csak egyre próbálnék koncentrálni. Miért érzi szükségét az MSZP annak, hogy utolsó erejével az előrehozott választások előtt - hiszen miniszterelnök úr erre utal - még elvegyen az étkeztetésből, az oktatásból, az egészségügyből, a nyugdíjból és a szociális ellátásból?

(11.20)

A miniszterelnök úr szerint utána úgyis jönnek a választások; vajon miért nem vonják vissza ezt a költségvetést, és hagyják, hogy a következő kormány alkossa meg majd azt? (Tatai-Tóth András: Akkor esnél kétségbe!) Kedves Tatai-Tóth úr, már mondtam az előbb, Balatonőszödön kellett volna így kiabálni, hogy nem, én nem hazudtam, de akkor ön csendben volt. Én azt kérem most is, hogy még ezt a pár percet adja meg nekem. (Zaj.)

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ország nem vész el akkor, ha nincs november végére új költségvetése. A törvények értelmében ebben az esetben a 2008. évi költségvetés maradna hatályban és életben. (Kovács Tibor: Vissza akartátok vonatni!) Önök, most úgy tűnik, mégis áterőltetnek egy olyan költségvetést, amely rossz az embereknek, amely bünteti a munkában dolgozókat, amely elvesz a családoktól, és amely jelentős mértékben rontja a nyugdíjasok és a szociálisan rászorulók élethelyzetét.

Tisztelt Ház! Ez a mai vita azzal kezdődött, hogy tíz perccel el kellett halasztani az expozét, tekintettel arra, hogy a pénzügyminiszter úr tíz percet késett. Sajnos, azt kell összefoglalóan mondanom, a szakbizottságok kisebbségi véleményét összefoglalva, hogy nem tíz perc késésről van itt szó, sokkal többről: az elmúlt hét évet vesztegettük el, az elmúlt hét évet vesztegettük el abban a tekintetben, hogy Magyarország felzárkózzon, hogy Magyarország közelebb kerüljön az Európai Unió átlagához, hogy Magyarország lakói számára valóban a jólét és a biztonság évei következzenek. Ebből a szempontból a 2010. évi költségvetés sajnos a régi lemezt folytatja, ebből a szempontból sem lehet támogatni ezt a költségvetést.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)