Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HERINGES ANITA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Mint ahogy az egészségügyi vitanap alatt is a felszólalásomban elmondtam, igazából a pénz az, ami hiányzik az egészségügyből. És ezt mind a Magyar Orvosi Kamara, mind a Rezidens Szövetség elmondja, hogy az infrastruktúra-fejlesztés ahhoz kevés, hogy itt jól működő egészségügy legyen. Megbecsülni kell az ott dolgozókat, ha orvos, ha ápoló, ha az egészségügyi személyzet bármely tagja. Azokat az embereket, akik mindig az emberkért dolgoznak, éjjel-nappal ezért dolgoznak, és ma már tényleg olyan szintű kizsákmányolásnak teszik ki magukat szakmailag, lelkileg és fizikailag, hogy már hiába van a lelkesedés bennük meg az erő, lassan már konkrétan a fizikai erejük határához érnek, és már nem tudnak annyit adni, amennyit szeretnének lélekből.

Nem érzelmi, hanem szakmai kérdés a pincehelyi kórház sorsa ‑ ezt mondta a Dombóvári Szent Lukács Kórház főigazgatója. Tolna megyeiként és a választókerületem részeként Pincehelyről nekem mindenképpen kell beszélnem, hiszen a pincehelyi kórház sorsa érzelmi kérdés is, főleg a pincehelyieknek, és a Pincehely környéki 17 településnek. 35 ezer ember érintett ezen eddigi kórház működésében. Merthogy önök az aktív ágyakat jelen pillanatban megszüntették itt. Úgy megszüntették, hogy azon 17 település lakói most akár több mint egy órát is utazhatnak azért majd, hogy eljussanak a dombóvári kórházhoz. Az itt élő embereknek ez érzelmi kérdés. Ők tüntettek ezért a kórházért, és tüntettek ezért az intézményért, mindent megtettek azért, hogy ez az intézmény fennmaradhasson. A holland testvérvárosuktól eszközöket szereztek, szekrényeket szereztek, ágyakat és matracokat, melyeket most, hogy az aktív ágyak megszűntek, széthordtak. Minden máshova került el.

Ezeknek az embereknek ez érzelmi kérdés, mert tudják, hogy a családjuk született ott, ott mentették meg őket, ott látták el, amikor hirtelen baj volt. És azért is érzelmi kérdés, mert Hirt Ferenc képviselőtársam is mindig elmondja, hogy ő itt született, ebben a kórházban, ezért megpróbál mindent megtenni ezért a kórházért.

Volt is egy fórum most az elmúlt egy hónapban ‑ ahol Hirt Ferenc is részt vett, és a főigazgató úr is, aki dolgozik majd a kórházban, vagyis most már csak aktív ágy nélküli egészségügyi intézményben ‑, hogy ezt a kórházat egyébként fenn kéne tartani, hiszen érzelmileg ők is mindketten kötődnek hozzá. Csak Hirt Ferenc képviselőtársunk elmondta, hogy kétmilliárd forint kéne ahhoz, hogy ezt fenn lehessen tartani.

Most felújítás jön a pincehelyi kórházra, és ezt köszönhetjük önöknek. Ami úgy néz ki, hogy a dombóvári kórház 1,8 milliárd forintot kap, abból 170 millió jut a pincehelyi kórházra. A 170 millióból pont annyi lesz, hogy az aktív ágyak megszűnnek, és csak és kizárólag, ahogy a pincehelyiek szokták mondani, elfekvőként fog üzemelni. Itt szülészet nem lesz, egynapos sebészet nem lesz. Amiért harcolt a képviselőtársuk, az nem valósul meg. A kórház kórházként nem fog tovább működni.

Az az egy dolog, amit ő elmondott, hogy nincs kétmilliárd forint a költségvetésben, s hogy értsék meg az ott lévő lakók, hogy nem lehet kétmilliárdot egy egyéni képviselőnek megszerezni ehhez a kórházhoz. Ahhoz én azt tudom mondani, hogy ha 5,5 milliárd forint van a budapesti stadionokra erre az évre, akkor 2 milliárd forint egy ilyen fehér foltra, ami Pincehely és környéke, kell hogy legyen, mert itt az emberek lelkesedésből dolgoztak, és a mai napig is lennének ápolók és orvosok, akik visszajönnének oda dolgozni. Mert a pincehelyi kórházban dolgozó ápolónők nagy része most Budapesten dolgozik, mert máshol nem tud. Nővérszálláson lakik, pedig szíve szerint hazamenne a családjának mindennap étket rakni az asztalra és együtt élni, és fenntartani az ott lévő emberek egészségi állapotát, és javítani ezt.

Én ezért kérem önöket, hogy jól gondolják meg, hogy mi a fontosabb, stadionokat építeni Budapestre, vagy a pincehelyi kiskórházat megmenteni. Mi azt tudjuk mondani önöknek, hogy ez szerintünk sokkal fontosabb. És az a nagyon rossz érzés bennünk is felmerült, hogy a nagyváradi kórház felvetése, amit önök bedobtak most, megint csak egy gumicsont, hogy ne a lényegről beszéljenek az emberek. Ne arról beszéljenek, hogy az egészségügyi ellátás milyen rossz, hanem vitát szítsanak az emberek között.

Tudják, én azt tudom mondani önöknek, ne vitát szítsanak, hanem gyógyítsák meg az embereket, és az ilyen fehér foltokon, mint Pincehely és környéke ‑ 17 település, 35 ezer ember ‑, ott érzelmi kérdés, még az önök képviselőjének is. A saját egyéni képviselőjüket hagyták cserben azzal, hogy ezt a pincehelyi kórházat nem mentették meg, pedig ahogy elmondtam, ő is ott született. Mentsék meg a kórházat! Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)