Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

PAULIK ANTAL, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Ďakujem za slovo, pán predseda! Köszönöm a szót, elnök úr.Vážený pán predseda, poslanci, hovorcovia, vážený pán štátny tajomník! Vo svojom príhovore informujem Vás o stanovisku Výboru národností Maďarska, ktoré sme si vytvorili na zasadnutí národnostného výboru 18. novembra k návrhu zákona číslo T/8014 o modifikácii niektorých nariadení v súvislosti s novým zákonom o odbornom školstve.

Tisztelt Képviselő Asszonyok! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Mint a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által felkért szószóló röviden szeretném ismertetni önökkel a szakképzésről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló tervezettel kapcsolatosan bizottságunk november 18-ai ülésén kialakított véleményét.

Ahogyan arról a szakképzésről szóló törvény tervezetének általános vitájában már szóltam, a nemzetiségi oktatásnak, ezen belül a köznevelésnek és a szakképzésnek is kiemelt figyelmet szentel a Magyarországi nemzetiségek bizottsága. Akkori felszólalásomban jeleztem, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben már meglévő, a nemzetiségek kulturális autonómiáját biztosító oktatási jogosítványoknak a szakképzés most folyamatban lévő átalakítása kapcsán történő korlátozása nem fogadható el a hazai nemzetiségek számára.

Államtitkár úr akkori válaszában jelezte, hogy a kormánynak nem célja a nemzetiségi jogok bárminemű korlátozása. Mivel ezt a kijelentést bizottságunkban teljes körű egyetértés fogadta, ezért a most tárgyalt tervezetben ennek megerősítését kerestük elsősorban. A tervezetet részletesen áttekintettük, értelmeztük, már csak azért is, mivel jó néhány jogszabályt megváltoztat, miközben meglehetősen sok rendelkezést hatályon kívül helyez.

Természetesen, ahogyan a szakképzésről szóló törvény vitájában, most is a nemzetiségi szempontokat mérlegeltük a tervezet bizottsági tárgyalásakor. Abban valamennyien egyetértettünk, hogy a hatályos köznevelési törvényben megnyugtató részletességgel jelentek meg azok a jogosultságok és garanciális elemek, amelyek biztosítják számunkra, hogy a nemzetiségek anyanyelvi neveléshez-oktatáshoz fűződő jogai ne sérüljenek. Ezeket a rendelkezéseket kerestük a szakképzési törvény tervezetében, és ezek meglétét vizsgáltuk ebben a tervezetben is, abból a szempontból, hogy mennyiben maradtak biztosítottak a nemzetiségek korábbi jogosultságai a mostani módosítások elfogadását követően.

A kormány képviseletében az innovációs és technológiai miniszter által beterjesztett módosító csomag, ahogyan már többször elhangzott, összesen nyolcvan törvényt változtat. Ezek túlnyomó része tulajdonképpen technikai módosítás, a szakképzési törvény immár elfogadott fogalmainak, rendelkezéseinek átvezetéséről szól, és közvetlenül nem érintik a nemzetiségi oktatást, illetve a szakképzést, így bizottságunk a nyolcvan jogszabály között a nemzetiségek szempontjából releváns törvények áttekintésére összpontosított. A tervezet két ilyet tartalmaz: módosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényt, valamint a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény nemzetiségi köznevelésre vonatkozó egyes pontjait.

A most előttünk lévő törvénytervezet 51. pontja tartalmazza a nemzetiségek jogairól szóló hatályos törvény több rendelkezésének módosítását. Ezek eleget tesznek a nemzetiségi bizottság szakképzési törvénnyel kapcsolatos elvárásainak, mivel a szakképzésre vonatkoztatva tartalmazzák a korábban a nemzetiségi törvényben megjelenő előírásokat, jogosultságokat. Valamennyi, korábban a nemzetiségi köznevelési intézményekre vonatkozó pont intézményi felsorolásában megjelennek a nemzetiségi szakképzési intézményekre és tanulóikra is érvényes előírások, amit egyetértéssel nyugtáztunk.

A javaslat a nemzetiségi program szerint működő szakképzési intézmények vonatkozásában is megtartja a nemzetiségi önkormányzatok általi átvételének és működtetésének lehetőségét, továbbá annak feltételeit is azonos módon szabályozza, ahogyan a köznevelés egészének intézményeire vonatkozó elvárásokkal korábban találkozhattunk, ami nemzetiségi szempontból az egyik legfontosabb vívmánya az elmúlt évek nemzetiségi oktatásra vonatkozó jogszabály-módosításainak. Éppen ezért megelégedéssel nyugtáztuk e rendelkezések átvezetését a szakképzési intézményekre is.

A tervezet következő, nemzetiségi szempontból is releváns pontja az 54., amely a köznevelési törvény rendelkezéseit módosítja annak érdekében, hogy a szakképzési törvény új elemei e jogszabályban is megjelenjenek. E célból a tervezet a köznevelési törvényt 31 esetben módosítja érdemben, 30 pontban egészíti ki, illetve módosítja a hatályos szöveget, továbbá 46 pontban sorolja fel azokat a részeket, amelyeket hatályon kívül kíván helyezni a minisztérium. Ezek egyrészről a nemzetiségi intézményekre, illetve oktatási formákra közvetlenül vonatkozó rendelkezéseket nevesítve nem tartalmaznak, másrészről pedig az új szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelő megfogalmazásokat, törvényi utalásokat vezetik át, éppen ezért bizottságunk ezek többségére vonatkozóan nem fogalmazott meg észrevételt.

A fentiek miatt a nemzetiségi bizottsági ülésen leginkább a tervezetnek azt a részét vizsgáltuk, amely a köznevelési törvény rendelkezéseinek egész sorát helyezi hatályon kívül, ezek több pontban is érintik a nemzetiségi köznevelés egészének rendszerét. A változások nagyobbik része elfogadható számunkra, azonban a tervezet egyik pontjában az előterjesztő hatályon kívül kívánja helyezni az emberi erőforrások miniszterének a köznevelési törvényben korábban megjelenő jogosultságát arra, hogy egyéb irányelvek mellett, a nemzetiségek óvodai nevelésének irányelvét és a nemzetiségek iskolai oktatásának irányelvét is rendeleti formában fogadja el és adja ki.

Az említett köznevelési törvényi rendelkezés nem a hatályon kívül helyezés ténye miatt váltott ki aggodalmat bizottságunkban, hanem azért, mert az említett miniszteri rendeletek kiadásának korábbi előkészítése során főszabályként a miniszter kikérte az országos nemzetiségi önkormányzatok egyetértését is. És mivel a mostani tervezet nem tartalmaz utalást arra, milyen formában valósulhat meg a jövőben a nemzetiségi irányelvek módosítása, ami egyébként rendszeresnek mondható, nem látjuk biztosítottnak a vonatkozó egyetértési jog jövőbeni alkalmazásának formáját, lehetőségét.

(19.00)

A nemzetiségi bizottság egyhangú véleménye e ponttal kapcsolatosan az, hogy amennyiben nem kapunk megnyugtató választ az említett irányelvek jövőbeni sorsával kapcsolatban, annak szabályozása érdekében módosító indítványt készítünk elő, illetve nyújtunk majd be a tervezethez.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága hétfői ülésén az említetteken kívül a beterjesztett tervezettel kapcsolatosan megfogalmazódott egy olyan további kérdés is, amelyet véleményem szerint célszerű szintén most, az általános vitában felvetni. A tervezet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény jelenleg hatályos szövegével dolgozik, annak hatályos rendelkezéseit idézi, illetve terjeszti ki az új szakképzési törvény által létrehozandó rendszerre. Ugyanakkor a köznevelési törvény legutóbbi módosításakor már elfogadásra kerültek egyes, szintén a nemzetiségi oktatási jogokat, a nemzetiségi köznevelés rendszerében a nemzetiségi egyetértési, véleményezési jogokat érintő módosítások, amelyek 2020 januárjától lépnek hatályba. A bennünk felmerült kérdés az, hogy mi lesz ezeknek a módosításoknak a sorsa, miként kezeli a szakképzési törvény és a most előttünk fekvő tervezet ezeket a januárban hatályba lépő rendelkezéseket.

Zárásképpen elmondható, hogy a jelen tervezet sok, a szakképzésről szóló törvény általános vitájában felmerült kérdésre, illetve vitás pontra ad részletes és nemzetiségi szempontból kielégítő választ. A mi szempontunkból ez azt jelenti, hogy a szakképzési törvény vitája során bizottságunk által megfogalmazott, a nemzetiségi és köznevelési törvény nemzetiségi oktatási jogokat szabályozó rendelkezéseinek sorsára vonatkozó felvetéseink túlnyomó részére választ kaptunk a mostani előterjesztésből, így a jogszabálytervezetet bizottságunk elfogadásra fogja javasolni.

Ďakujem Vám za pozornosť! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)