A felszólalás szövege:

DR. KÁLMÁN ANDRÁS, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Múlt hét hétfőn tárgyalta a gazdasági bizottság az országgyűlési határozati javaslatot, és az a furcsa döntés alakult ki, hogy a kormánypárti képviselők támogatták, ugyanakkor az ellenzéki képviselők nem szavaztak a kérdésben.

Ez annál is inkább furcsa, mert a gazdasági bizottság előtt nagyon ritkán születik ilyen döntés. Második ciklus óta dolgozom a gazdasági bizottságban; e két ciklusban erre példa még nem volt. Különösen azért tartottuk furcsának ezt az álláspontot, mivel az elmúlt ciklusban az egyetlen olyan országgyűlési határozati javaslat pont az M6-os gyorsforgalmi út építésével volt kapcsolatos, amelyet az akkori kormánypártok két képviselője is támogatott. Úgy gondoltuk, hogy ez valamennyiünk számára fontos és sürgős.

Ez volt az egyetlen olyan országgyűlési határozati javaslat az elmúlt ciklusban, amelyet mind a kormánypártok, mind pedig az ellenzék támogatott. Az akkori országgyűlési határozati javaslat arról szólt, hogy részben a 6-os fő közlekedési út balesetveszélyének csökkentése miatt, részben pedig az M0-ás tehermentesítése miatt minél előbb szükségessé válna az M6-os gyorsforgalmi út megépítése.

Az államtitkár úr az előterjesztésében jó néhány olyan szempontot említett, amely ugyancsak fontossá teszi ennek a gyorsforgalmi útszakasznak a megépítését. Így említette többek között azt, hogy az európai közlekedési úthálózat fontos része az M6-os megépítendő szakasza - nevezetesen a Helsinki-Ploče közötti 5/C folyosó magyarországi szakaszának egy részét jelenti -, ugyanakkor említette azt is - és ez a bizottsági ülésen is elhangzott -, hogy a gyorsforgalmi út építése nemcsak a közlekedés fejlesztésének a része, hanem egy térség fejlődésének a kulcsa. Nevezetesen, a kormány a Dunaferr privatizációjával kapcsolatban, a térség fejlesztésével, a térség helyzetének stabilizálásával kapcsolatban döntött először arról, hogy gyorsítja az M6-os gyorsforgalmi út érdi tető és Dunaújváros közötti szakaszának a megépítését.

Ezeket a tényeket azért tartom fontosnak elmondani: mint a terület, Fejér megye 3. választókerületének országgyűlési képviselője és Dunaújváros polgármestere igen fontosnak tartom mindazokat a szempontokat, amelyek vezették ennek a fejlesztésnek az előkészítését, a tender lefolytatását, az eredmény kihirdetését, és immáron a folytathatóság érdekében pedig ennek az Országgyűlés által a törvényi feltételek miatti jóváhagyását.

Ennek megfelelően öröm számomra az, hogy a gazdasági bizottság támogatta az országgyűlési határozati javaslatot, és ugyanakkor figyelemmel volt arra is, hogy a kivitelezés idei megkezdése, illetve a 2006. márciusi befejezése ennek sürgős lezárását indokolná mindamellett, hogy a bizottság ülésén a pályázattal kapcsolatban nem merültek fel kérdések; érdekes módon a pályázókkal kapcsolatban igen. Ennek megfelelően csak a pályázók személyével kapcsolatban a sajtóban megjelent felvetések kerültek taglalásra.

Én a magam részéről is jobban örültem volna annak, ha a tartalmát, tulajdonképpen azt a tartalmat, amit az országgyűlési határozati javaslat is tartalmaz, taglalták volna képviselőtársaim, hiszen ez az, ami nemcsak a megépítés, hanem az üzemeltetés és a működtetés szempontjából a jövőre nézve fontos.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

DR. KÁLMÁN ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A gazdasági bizottság előadójaként néhány olyan dolgot nem volt alkalmam elmondani, amely ezzel az országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban fontos. Úgy gondolom, hogy valamennyien egyetérthetünk abban, hogy Magyarország gyorsforgalmi úthálózatának fejlesztése nemcsak közlekedésbiztonsági szempontból, hanem térségfejlesztési szempontból is alapvető és fontos.

Még az 1994 és '98 közötti időszakban került először elfogadásra Magyarország gyorsforgalmi úthálózata fejlesztésének 30 éves programja. Ez a program nagy távlatú kitekintést tartalmazott, ugyanakkor az ország teherbíró képességének figyelembevételével egy meglehetősen elhúzott, hosszú programot tűzött ki célul.

Már a 30 éves gyorsforgalmiút-program is figyelemmel volt arra, hogy az országnak elsősorban azokat a gyorsforgalmi útjait kell fejleszteni, amelyek szorosan kapcsolódnak az Unióhoz, jóllehet akkor még csak reményeink voltak arra, ami 2004-re valósággá vált, hogy Magyarország az Unió tagja lesz. Ennek megfelelően került sor az egyes gyorsforgalmi utak építésének elhatározására, és bizony időnként azok a térségek, amelyeknek nem volt belátható reményük arra, hogy a gyorsforgalmi úthálózat eléri a területüket, kicsit irigykedve figyelték még azokat a sokszor indulatokat kavaró építéseket is, mint amilyen például a M5-ös koncessziós szerződése körül kialakult, illetve az M5-ös üzemeltetésével, majd matricássá tételével kapcsolatban az országot foglalkoztatták.

Mi is ezek közé a térségek közé tartoztunk, hiszen a sorban valamikor a 30 éves gyorsforgalmiút-program második 15 éves ütemében szerepelt az M6-os gyorsforgalmi út kiépítése. A térség társadalma nagyon sokat foglalkozott azzal - különösen azért, mert köztudomású -, hogy a 6-os főközlekedési út ma már közel sem felel meg azoknak a biztonsági és gyors közlekedési feltételeknek, amelyek szerint az 1950-es évek elején létrehozták. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a kelet-nyugati átjárhatóság mellett nagyon fontos Magyarország számára az, hogy az észak-déli átjárhatóságot is biztosítsák.

(19.40)

Ezért volt különös öröm számunkra, hogy a kormány elhatározta ebben a ciklusban az M6-os gyorsforgalmi út megépítését. Nyilvánvaló, hogy ennek az útnak a megépítése komoly gazdasági nehézségeket okozhat vagy okozhatott volna, hiszen egyszerre több helyen kellett folytatni, illetve megkezdeni a gyorsforgalmi úthálózat építését. A magam részéről azt a megoldást, amelyet a kormány választott az út megépítésére és üzemeltetésére - figyelembe véve az M5-ös gyorsforgalmi útnál szerzett negatív tapasztalatokat is -, elfogadhatónak tartom. Az a határidő, amely a pályázat során kialakításra került, azaz a 2006-os befejezés - most az érdi tető és Dunaújváros közötti szakaszról beszélek -, reményt nyújt arra, hogy az M6-os 2008-ig a magyar határig megvalósul, és ezzel újabb olyan térségek kerülnek bekapcsolásra, amelyek egyrészt jelentős iparral rendelkeznek, másrészt pedig az ország és a térség fejlesztése szempontjából meghatározóak. Ennek megfelelően az országgyűlési határozati javaslat sürgős elfogadását támogatjuk.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. KÁLMÁN ANDRÁS, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság a 2005. október 19-ei ülésén tárgyalta a munka törvénykönyve módosítására vonatkozó tervezetet, és úgy foglalt állást, hogy 15 igennel és 12 tartózkodással a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak találja, és az Országgyűlésnek ennek megfelelően ajánlja.

Természetesen a gazdasági bizottság a munka törvénykönyvével elsősorban a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdések szemüvegén keresztül foglalkozott. Ennek megfelelően elsősorban a munkaerő-kölcsönzés szabályainak a módosítására, a minimálbér meghatározásának új rendszerére, illetve ehhez kapcsolódóan a két bérminimum, a középfokú, illetve a felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörökhöz kapcsolódó minimálbér meghatározására, továbbá a teljesítménykövetelmény meghatározására vonatkozó tervezett módosításokat tárgyalta, és ezek kaptak tulajdonképpen a bizottság ülésén hangsúlyt.

(17.00)

Külön ki kell emelnem azt, hogy valószínűleg nem véletlen, miniszter úr említette, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban ezekben a kérdésekben igazán nincs összhang a munkáltatói és a munkavállalói oldal között. Ennek megfelelően a bizottságban is azok a kérdések merültek fel, amelyek azt vetítették előre, hogy várhatóan ezekben a kérdésekben komoly vita alakul ki, annak ellenére, hogy konkrétan nem hangzott el a bizottság ülésén, hogy melyik oldal hogyan foglalt állást ezekben a kérdésekben. Kivéve a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabályozást, ahol kifejezetten utalás történt arra, hogy a szakszervezetek, tehát a munkavállalói oldal szerette volna a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban a korlátozást, az időbeli korlátozást alkalmazni. Ehelyett tulajdonképpen a javaslat azt tartalmazza, hogy a hat hónapos folyamatos kölcsönzés ideje után ugyanazok a munkajogi szabályok vonatkozzanak a kölcsönzött munkavállalóra, mint ha a saját munkavállalót foglalkoztatná a kölcsönbe vevő.

Úgy gondoljuk, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos törekvések a törvénytervezetben természetesen jók, ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy talán egy kicsit árnyaltabban kell a végleges szövegezésben ezzel a kérdéskörrel foglalkozni, hiszen nagyon könnyen el lehet érni egy ilyenfajta időbeli összefüggésű szabályozással azt, hogy kiskapu keletkezik, és ezen a tulajdonképpen jó szándékú módosításon keresztül fogják a munkaerő-kölcsönzés szabályait felhasználni arra, hogy kijátsszák a munka törvénykönyvének alkalmazását.

Mindemellett a bizottság az általános vitára való alkalmasságot az ismertetett arányban támogatta, és jeleztük, hogy különösen a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabályokhoz szeretnénk majd módosításokat benyújtani.

Köszönöm szépen a figyelmet.