Felszólalás adatai

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátaira, a gondnokoltak és előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására, valamint az egyes jogi személyek átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó törvényjavaslatok a jogi személyek és jelenleg még jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, magánszemélyek számára fontos részletszabályokat állapítanak meg az új polgári jogi törvénykönyv jövő márciusi hatálybalépésével kapcsolatban, míg az átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amelyek az új Ptk. alkalmazhatóságára nézve adnak iránymutatást, tehát azt rendezik, hogy az új Ptk. rendelkezéseit az egyes helyzetekben mikortól kell alkalmazni.

(11.00)

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak külön szabályairól szóló T/12097. számú törvényjavaslat a szomszédjogok körében rögzíti azokat az új Ptk.-ban nem szereplő rendelkezéseket, amelyek az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyainak konkrét élethelyzeteiben nyújtanak eligazítást arról, hogy mi a követendő magatartás. Az új Ptk. a szomszédjogok körében pedig csak a fontosabb - magasabb absztrakciós szintet képviselő - előírásokat tartalmazza.

A törvényjavaslat egyebek mellett továbbra is megtartja azt a szabályt, amely lehetővé teszi a Ptk.-tól való eltérést más törvény, valamint alacsonyabb jogforrási szinten álló jogszabály - különösen önkormányzati rendelet - számára, illetve a felek megállapodása esetén is eltérést enged. E rendelkezés megtartása indokolt azért is, mert ezen a szabályozási területen különösen elképzelhető, hogy szükségessé válik a felek egyéni körülményeinek, szempontjainak figyelembevétele.

A törvényjavaslat - eltérő jogpolitikai indok hiányában - alapvetően nem változtatja meg az egyes szomszédjogok - például a szomszédba áthulló terményre vagy a kerítéshasználatra vonatkozó - jelenlegi szabályokat, ugyanakkor a régi Ptk. szabályaihoz képest új előírás a közterületre lehulló termények elsajátítására vonatkozó lehetőség törvényi szintű rögzítése, amely bárki számára nyitva áll.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A tervezet rendezi továbbá a használati jogokat, telki szolgalmi jogokat a szomszédos telkek összevonása vagy egy telek megosztása folytán szomszédossá váló telkek esetében, továbbá védi a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosának érdekeit, korlátozza a joggyakorlást akkor, ha a telekmegosztás tehernövekedést okozna, és szabályozza a használati jog teher alóli mentesítése lehetőségét.

A bírói gyakorlat beépítésével törvényi szinten szabályozza azt az esetet is, amikor az uralkodó telek tulajdonosa ingatlan-nyilvántartáson kívül szerez telki szolgalmi jogot, hiszen a tulajdonjogon kívül a telki szolgalmi jog az egyetlen olyan dologi jog, ami elbirtokolható. Ilyen esetben igényt tarthat arra, hogy a bíróság állapítsa meg a telki szolgalom fennállását és tartalmát, valamint a telki szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére is igényt tarthat.

A gondnokoltak és előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása körében az új Ptk. hatálybalépésével szükségessé vált a jelenlegi gondnokolti nyilvántartási rendszer felülvizsgálata és egy új nyilvántartási rendszer megteremtése is. Ezt a célt szolgálja az előttünk fekvő, a gondokoltak és előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló T/12096. számú törvényjavaslat.

A gondnokoltak, illetve az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásával kapcsolatos törvényjavaslat összehangoltan szabályozza a gondnokság alá helyezett személyek nyilvántartására és az előzetes jognyilatkozatot tevők nyilvántartására vonatkozó szabályokat, egyrészt mert az új Ptk. új jogintézményként bevezeti az előzetes jognyilatkozat tételét, amelyben a nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeni korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan, másrészt mert az előzetes jognyilatkozat hatályosulása szorosan kapcsolódik a cselekvőképesség korlátozásához, ily módon a gondnokság alá helyezéshez.

A törvényjavaslat szerint az elektronikus nyilvántartások működtetésére kijelölt szerv az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az adatkezelési feladatok viszont megoszlanak a hivatal elnöke és a járásbíróságok között, hiszen a járásbíróságok vezetik be a nyilvántartásokba a törvény által meghatározott adatokat, az adatszolgáltatást a nyilvántartásokból azonban az OBH elnöke végzi. Az Országos Bírósági Hivatal gondnokolti nyilvántartásából az erre kijelölt hatóságok közvetlenül jogosultak majd adatok megismerésére és kezelésére.

A nagykorú személyek védelme érdekében bevezetett előzetes jognyilatkozatban tehát a nagykorú, még cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. Ezt is be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik, amit ugyancsak be kell jegyezni az OBH által működtetett előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába.

A javaslat hatálybalépésével hatályát veszti a gondnokoltak nyilvántartásáról szóló - jelenleg hatályos - 2010. évi XVIII. törvény, a javaslat alapján a hatálybalépést követő hat hónapon belül hivatalból kell gondoskodni arról, hogy - összhangban az új Ptk.-val - a megváltozott elnevezésű cselekvőképességi kategóriák a nyilvántartásba átvezetésre kerüljenek.

A harmadik törvény, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról szóló T/12095. számú törvényjavaslat tartalmazza az idevonatkozó részletszabályokat is, ugyanis az új Ptk. ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban csak a legfontosabb garanciális szabályokat emelte át. A részletszabályok rögzítik például, hogy az átalakulás szabályai képezik a modelleljárást a közös szabályok között, és ehhez képest meghatározza a törvényjavaslat az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó szabályokat, majd az egyes jogiszemély-típusokra, gazdasági társaságokra irányadó különös szabályokat.

A javaslat a gazdasági társaságokra és a szövetkezetekre vonatkozó szabályozást tartalmazza, hiszen a Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a jelenleg hatályos gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény. Az alapítványokra, egyesületekre vonatozó szabályok pedig a civil szervezetekről szóló jogszabályokba kerülnek majd bele.

Az átalakulás lebonyolításának szabályai érdemben nem változnak a hatályos társasági jog szabályaihoz képest. Mivel az új Ptk. átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó szabályai is a jelenleg még hatályos gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezésein alapulnak, a törvényjavaslat is csak abban a tekintetben tartalmaz változásokat a jelenlegi Gt. eljárásrendjéhez képest, amelyek az új Ptk. szóhasználatából, szabályozási elvéből erednek.

A T/12094. számú törvényjavaslat az új Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza, illetve iránymutatást ad az új Ptk. alkalmazhatóságára. Általános szabály, hogy az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépése után keletkezett tényekre, jogviszonyokra, jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A javaslat ezzel kapcsolatban határozza meg az egyes jogterületekhez kapcsolódó általános és különös átmeneti szabályokat.

A javaslat szerint a bíróságok az új polgári törvénykönyv jövő márciusi hatálybalépését követően - a jelenlegi Ptk.-tól eltérően - már nem korlátozhatják általános jelleggel a cselekvőképességet, csak meghatározott ügycsoportokra vonatkozóan, továbbá meghatározott időközönként kötelező lesz a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata.

(11.10)

A törvényjavaslat meghatározza azt az időtartamot is, amelyen belül a bíróságoknak az új szabályok szerint felül kell vizsgálniuk minden egyes gondnokság alá helyezést, előtérbe helyezve az eddig felülvizsgálaton még át nem esett cselekvőképtelen személyeket.

Hosszú átmeneti időszakot biztosít a javaslat a jogi személyek létesítő okiratának szervezeti és működési feltételeinek felülvizsgálatára. A létesítő okirat szükséges módosítását elegendő lesz akkor elvégezni, amikor egyébként is tervezték módosítani, és ha a társaság legfőbb szerve csak a Ptk.-ra tekintettel módosítja a létesítő okiratát, ingyenes lesz a változásbejegyzési eljárás.

Fő szabály szerint a gazdasági társaságoknak a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosításával együtt kell a Ptk. szerinti továbbműködésükről határozni. Azon gazdasági társaságok esetében pedig, amelyek létesítő okiratot egyéb okból nem módosítanak, az átmeneti szabályok végső határidőt állapítanak meg arra, hogy a létesítő okiratuk tartalmát összhangba hozzák a Ptk. rendelkezéseivel. Közkereseti társaságok és betéti társaságok esetén 2015. március 15-e, részvénytársaságok, egyéni cég, végrehajtó iroda és közjegyzői iroda esetén 2016. március 15-e, szövetkezet esetén pedig 2015. június 15-e a végső határidő.

Ugyancsak hosszú átmeneti időszakot, két évet biztosít a törvényjavaslat a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkeemelésére. Ellenkező esetben bizonyára nagy cégalapítási hullám előzné meg a változást. Az új Ptk. ugyanis a kft.-kre 3 millió forintos törzstőkét ír elő, amelyhez az átmeneti rendelkezések értelmében idővel alkalmazkodni kell azoknak a társaságoknak is, amelyeket korábban ennél kisebb, az esetek többségében 500 ezer forint tőkével alapítottak a tulajdonosok. Jelenleg több mint 200 ezer olyan cég van, amelynek törzstőkét kell majd emelni. A rendelkezés miatt az eddigi jóslatok szerint sok kicsi vagy sok kisebb kft. megszűnik majd vagy azért, mert a tulajdonosok, tagok tényleges működés hiányában nem akarják vagy nem tudják vállalni a kft.-k többségénél a 2,5 millió forint törzstőke befizetését. A kft.-k törzstőkéjének 3 millió forintos szintre történő visszaállításának jelentőségét az is mutatja, hogy a statisztikák szerint a 3 millió forint alatti kft.-k között a legnagyobb a kényszertörlési eljárások száma, amelyre azért kerül sor, mert a társaság lényegében megszűnik működni, adminisztratív kötelezettségeinek nem tesz eleget.

A kis kft.-k tömeges megszűnése, megszüntetése a törzstőke 3 millió forintos szintre történő visszaállítása miatt tisztulási folyamatot fog elindítani azáltal, hogy számos olyan cég is megszűnik majd, amely eddig nem vagy csak kizárólag "adóoptimalizálási" céllal működött. Azon vállalkozások számára, amelyek kis törzstőkéjük ellenére jelentős üzleti tevékenységet fejtenek ki, illetve jelentős árbevételt realizálnak, a törzstőke kötelező felemelése nem fog gondot okozni.

Végül a javaslat tartalmazza többek között a régi Ptk., a családjogi törvény, mint már korábban említettem, a gazdasági társaságokról szóló törvény, a szövetkezetekről szóló törvény hatályon kívül helyezésére vonatkozó normát is. Összegzésként elmondható, hogy az új Ptk. hatálybalépésére figyelemmel a 2014. március 15-én hatályba lépő javaslatok biztosítják, hogy az új Ptk. hatálybalépése a jogrendszer koherenciájának megőrzése mellett menjen végbe, az új magánjogi szabályozás megfelelő érvényesülése érdekében.

Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatok elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)