Felszólalás adatai

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Karl Imre képviselőtársamnak a gondolataihoz szeretnék hozzáfűzni. Markánsan megfogalmazta képviselőtársunk azt, hogy a gazdasági alapokkal kellene foglalkozni, illetve hogy abból milyen jövőperspektívák bontakozhatnak ki. A kormányprogramnak, hároméves kormányprogramnak, költségvetési koncepciónak is ez volna tulajdonképpen a feladata. De mi pont azt látjuk, ott van a probléma, hogy a gazdasági alapok, amelyekről egy fenntartható gazdasági növekedést lehetne indítani, ezek a gazdasági alapok és az őket körülvevő pénzügyi egyensúly, makrogazdasági pénzügyi egyensúly eléggé ingatag.

A másik fölvetés pedig, ennél a privatizációnál kétségtelenül kell idézni, mert mi, nehogy félreértés essék a tisztelt Házban, nemcsak a '94-'98. közötti privatizációt kritizáljuk, hanem a '90. és '94. közöttit, sőt az azelőttit is. Hiszen ennek ékes bizonyítéka lehet, aki követi a sajtóhíradásokat: a kecskeméti konzervgyár közelmúltban bekövetkezett bezárása kapcsán is a MIÉP-frakció emelte föl elsőnek a szavát, '92-'93. fordulóján privatizálták a kecskeméti konzervgyárat. Nem az az elsődleges probléma - az is probléma -, hogy 2000-2500 ember munkanélkülivé válik, hanem az is probléma, hogy ott a térségben közel 10 ezer mezőgazdasági termelőnek a munkájára, a termékére nem lesz szükség. Tehát az a privatizáció is rossz volt, ami még az Antall-kormány idején történt.

Tehát úgy en bloc, ha valaki követi ezt a vitát, és elfogulatlanul követi, láthatja azt, hogy a mi részünkről nem személyekre szólóan, kormányoknak irányozzuk ezeket a fölvetéseinket, hanem tulajdonképpen egy átgondolatlan stratégiai rendszert kritizálunk. Maga az a privatizációs folyamat, ami a '80-as évek végén indult, és '98-ig tulajdonképpen tartott, az nem volt kellőképpen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) átgondolva a mi részünkről, és ilyen alapokról nehéz új költségvetési koncepciókat megfogalmazni.

Köszönöm a figyelmüket.