Felszólalás adatai

Ugye, az első kérdés, amikor megvizsgáljuk ezt a problémát, hogy tehet-e róla valaki, hogy ő kölcsönzöttként dolgozik, és nem állományban dolgozik az adott cégnél. Mi azt mondjuk, hogy nem, nem tehet róla. Akkor, amikor 10 százalékos munkanélküliség van, akkor mindenki ott dolgozik, ahol tud, tehát nem választható dolog az, hogy egy kölcsönzött munkaerő-e vagy állományban lévő.

Meddig lehet kölcsönzött? - tehetjük fel a kérdést. Most szerintünk van egy jogi akadály, amit Szél Bernadett is mondott. Ugye, tulajdonképpen addig van ennek a fajta munkavállalásnak igazán terepe, amíg a gazdasági és a piaci környezet elég bizonytalan, hiszen azok a cégek, amelyeknek a termelése elkezd egy picit felfutni, talán nem mernek még annyira rátámaszkodni erre a felfutásra, hogy állományba felvegyenek embereket, ezért inkább kölcsönöznek egy-két évig, megnézik, hogy valóban tartós trend-e az, amíg beépítve azután ők tényleg fel tudják állományba venni ezeket az embereket. Itt azért van egyfajta bizonytalan piaci környezet.

A harmadik kérdés, amit figyelembe kell vennünk, az, hogy a nagy nyugat-európai munkaerő-kölcsönző cégek, ahol ez a rendszer hasonlóképpen működik, mint ahogyan nálunk működött, azok régi hagyományokkal rendelkeznek, komoly tőkével rendelkeznek, tehát ők maguk, ha tényleg bebuknak egy munkát - fogalmazhatok ilyen póriasan -, akkor nem mennek csődbe. A magyar munkaerő-kölcsönző cégek nem egészen így vannak ezzel. Ott bizony, ha egy cég nem fizet nekik, akkor esetleg ők maguk is csődbe mennek, és esetleg több száz vagy több ezer ember bérét, pozícióját rontja az egész dolog.

Valóban az elmúlt időszakban tapasztalható volt, hogy akár a munkaerő-kölcsönzést nem egészen ilyen célokra használták, hanem az adóelkerülés egy formája volt, ugye, ezt Bertha Szilvia említette. Én emlékeztetném arra, hogy akik abban az időszakban ezt nagyiparszerűen csinálták, azok a munkaerő-kölcsönző cégek ma már nem nagyon léteznek, sőt azóta már esetleg a bűnügyi rovatok között is talál egy-két érdekes hírt azóta. Ez egy jó hír. Én bízom benne, hogy ez a piac megtisztul, és valóban csak a tiszta szereplők a tényleg nemes céllal foglalkoztatás növelése érdekében vannak jelen.

Van itt egy piaci kockázat, amit többen is említettek, Bertha képviselő asszony, illetve Göndör képviselő úr. Egy munkaerő-kölcsönző cég meg tudja ítélni például azt, hogy egy húsüzem vagy most éppen egy varrógépüzem települ Magyarországra, meg tudja ítélni bárki, hogy egy varrógépgyártó cégnek vagy egy akármilyen cégnek milyen a piaci helyzete. Ugye, azt gondolnánk, ez nem várható el egy munkaerő-kölcsönző cégtől, tehát azért nem gondolom azt, hogy az állam piaci kockázatot venne át tőlük.

Éppen ezért összességében még egyszer: örülök és köszönöm, hogy ilyen sokan támogatják ezt a szerintem is nemes javaslatot. Köszönöm szépen. (Dr. Józsa István tapsol.)