Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország Kormánya és a Luxemburgi Nagyhercegség Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetését, valamint a Magyarország és Románia között a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezményt együttesen tárgyaljuk, mely két tétel, T/4068. és T/4358. számon került a tisztelt Ház elé. Amint látják, tisztelt képviselőtársaim, azért a két egyezmény címe között különbség van, méghozzá akként, hogy míg a Luxemburgi Nagyhercegséggel adatok cseréjéről is beszélünk, addig Romániával csak a kölcsönös védelemről beszélünk. Mi is ezek között a különbség? Nagy valószínűséggel az is különbség lehet, hogy természetes módon Magyarország azért igen óvatos abban, hogy bár szövetségi rendszerekben vagyunk együtt, de mely országokkal cserélünk és mely országokkal alapvetően inkább a minősített adataink védelmét helyezzük előtérbe. Nagy valószínűséggel, miután az egyezmények szövege is különbözik egymástól, bár nem oly feltűnően, de azért tartalmában igen, így feltétlenül meg kell különböztetnünk a két féllel való viszonyunk tartalmát.

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy természetesen, miután a globális világ kihívásai minden alkalommal próbára tesznek minket, különösen a technológiai fejlődés azon szintjén, amin vagyunk, hogy minősített adatok hogyan kerülnek át egyik országból a másikra, egyik kontinensről a másikra, üdvözlöm magam is azt, hogy országunk és az Európai Unió tagországai is védik érdekeiket, és olyan megállapodásokat kötnek egymással, amelyek valamelyest garantálják, hogy egymás minősített adatainak cseréje vagy valamifajta információ megszerzése után ezeket az adatokat védik.

De ha már itt fekszik előttünk e két törvényjavaslat, ha megengedik, röviden kitérnék arra, hogy a két országgal milyenek a diplomáciai, történelmi hagyományaink. De mielőtt ezt megteszem, szeretném jelezni, hogy egy dolog miatt örülök, hogy ma a török egyezményt és e két egyezményt a tárgyalási sorrendben megcserélték, azért, mert el kell mondanom, hogy a Belügyminisztérium mintául szolgálhatna a majdan később megérkező honvédelmi miniszternek a jogszabályok és a törvényjavaslatok indoklásának minősége vonatkozásában. E két javaslat indoklása olyan minőségű, amelyet minden nemzetközi egyezménynél, sőt alapvetően minden törvényjavaslatnál elvárnánk, úgyhogy meg szeretném köszönni a Belügyminisztérium munkatársainak munkáját, mert azt láttam az elmúlt 9 hónapban, hogy amikor ők terjesztenek be javaslatot, akkor az indoklásaik teljes körűek, érthetőek, koherensek és előremutatóak, míg akár a Külügyminisztérium, akár a Honvédelmi Minisztérium bizony jelentősen silányabb javaslatokat terjeszt elő, hangsúlyozottan nem a normaszöveg vagy nem elsősorban a normaszöveg, hanem az indoklás vonatkozásában.

(16.40)

Luxemburggal 1924-től volt akkreditált ügyvivőnk Brüsszelben, majd pedig 2001 és 2009 között nagykövetségünk működött Luxemburgban. A nagykövetséget takarékossági okokból bezárták, és a brüsszeli nagykövetség havi egyszeri konzuli jelenléttel biztosítja a diplomáciai kapcsolatainkat. Úgy érzem, hogy ez erőteljes visszalépés, különösen annak vonatkozásában, hogy Luxemburg rengeteg olyan multinacionális cégnek ad székhelyet, amelyeknek Magyarországon vállalatai vannak. Nem véletlen az, hogy Németország után a második legnagyobb befektető Magyarországon.

1986-ban hozták létre a kormányközi kulturális egyezményt, a 2014-15-ös tanévben például öt luxemburgi hallgató folytatott Magyarországon tanulmányokat. 1970-ben légi közlekedési egyezményt kötöttünk, 1988-ban a közúti árufuvarozásról szóló egyezményt, 2004-ben az idegenforgalomról való egyezményt, 2009-ben a vízum kiadásáról és a biometrikus adatok cseréjéről, 2014-ben a kollokációs megállapodás jött létre, hogy Brüsszel látja el a diplomáciai képviseletet, 2015-ben pedig a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. 2012 és 2018 között a 2009. évi CLV. törvény alapján, amint államtitkár úr is elmondta, mely a minősített adatok védelméről szólt, már számtalan országgal kötöttük meg, ha jól számolom, több mint 20 ország részesült ebben a partneri viszonyban. Úgyhogy most talán ennek a munkának hazánk a vége felé is jár, és ezzel a két javaslattal van módunk e két országgal is a minősített adatok cseréje, illetve a minősített adatok megismerése, esetleg védelme érdekében egyezményt kötni.

Romániával  lelkemben irredentaságom okán és a szocialista rendszer alatti illegitim rendszer okán  talán a diplomáciai kapcsolatrendszert nem kezdeném hamarabb, mint 1989-cel, amikor is Horn Gyula látogatást tett, és innentől gyorsultak fel a két ország diplomáciai kapcsolatai; míg el nem jutottunk 1996. szeptember 16-ára, mikor is a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról írtunk alá Temesváron Romániával egyezményt. Románia az Európai Unió tagja, azóta természetesen még inkább erőteljesen felgyorsultak kapcsolataink, de azt hiszem, hogy a Jobbik képviselőcsoportjaként ezekről a kérdésekről az ember mindig egy kicsit szomorúbban beszél. De hangsúlyozni kívánom, hogy a Jobbik képviselőcsoportja mindkét egyezmény aláírását üdvözli és természetesen szavazatával támogatni is fogja azt.

Ha már szó esett arról, hogy milyen országokkal leszünk partneri viszonyban, elmondom, hogy a Global Slavery Index szerint, amelyet már emlegetett Tordai Bence képviselőtársam, a rabszolgatartásban Luxemburg a 2. legkevésbé rabszolgatartó a világon, mi a 75.-ek vagyunk. Bizony, 2. és 75., óriási különbség. Nem lenne baj, ha a rabszolgatörvényt visszavonnák már csak ezen adatok alapján is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)