Felszólalás adatai
231. ülésnap (2012.10.29.), 191-195. felszólalás | |
---|---|
Felszólalás oka | Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása |
Felszólalás ideje | 5:13
|
Felszólalások: 187-190 191-195 196 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Stágel Bence, a KDNP képviselője, kérdést kíván feltenni a közigazgatási és igazságügyi miniszternek: "Milyen eredményekkel zárult 2012. október 3-án a gyermek- és ifjúsági országgyűlés a Parlamentben? Folytatható-e a megkezdett társadalmi párbeszéd az egyetemeken?" címmel. Stágel Bence képviselő urat illeti a szó.
DR. STÁGEL BENCE (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A jogállamiság alapvető elve a demokratikus döntéshozatal. Demokratikus döntéshozatal azonban elképzelhetetlen a társadalom különböző korcsoportjainak bevonása nélkül. Közismert tény ugyanakkor, hogy a fiatalok közéleti aktivitása az átlag alatt van. Hosszú távon egyetlen demokratikus ország sem engedheti meg magának, hogy egy nemzedék a közélettől való nagyfokú elszigeteltségben nőjön fel. A demokratikus jövő záloga a fiatalok közéleti tájékozottsága és közéleti aktivitása.
Egy öt évvel ezelőtti felmérés, az Ifjúság 2008 gyorsjelentés egyik megdöbbentő kimutatása az volt, hogy a 15-29 évesek egyhetede azon a véleményen volt, hogy bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrácia, további közel egyharmaduk számára pedig gyakorlatilag lényegtelen, hogy demokratikus vagy diktatórikus körülmények között él-e.
A demokrácia iránt elkötelezett politikai szereplők egyértelmű célja kell legyen a fiatalok bevonása a döntéshozatalba, valamint a közéleti kérdésekbe. Ezt a célt szolgálta az október 3-án megtartott gyermek- és ifjúsági parlament, valamint ezt a célt szolgálná az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség által régóta szorgalmazott célkitűzés, mely szerint a politikai, közéleti viták helyszínei lehessenek a felsőoktatási intézmények is.
Fejlett demokráciákban - Dániától az Egyesült Államokig - az egész világon ennek a társadalmi párbeszédnek mindennél fontosabb helyszínei az egyetemek és a főiskolák. Meggyőződésem, hogy a rendszerváltás értékeinek kiteljesítése más országokhoz hasonlóan Magyarország számára is csupán a közügyekről folytatott aktív párbeszéd elterjesztésével lehetséges a fiatalok között.
Kérdezem tehát mindezek alapján az államtitkár úrtól, hogy milyen eredményekkel zárult október 3-án a gyermek- és ifjúsági országgyűlés a Parlamentben, valamint hogy folytatható-e ez a megkezdett társadalmi párbeszéd immáron a felsőoktatási intézményekben.
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Öné a szó, államtitkár úr.
DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ennek az épületnek a felsőházi terme pár héttel ezelőtt fiatalokkal telt meg, azokkal a fiatalokkal, akik a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és az Országgyűlés közös korábbi versenyében, pályázatában elindultak, és írtak arról valamiféle tanulmányt, hogy "Milyen rendeletet hoznék, ha miniszter volnék". Azok a 8-18 év közötti fiatalok, akik a legjobb ilyesfajta munkát írták, hogy ők maguk, hogyha felelős állami vezetők lennének, milyen kérdésekkel foglalkoznának, ők töltötték meg a felsőházi üléstermet.
Úgy gondolom, hogy itt minden egyes fiatal, ha nem is egy választókerületet képviselt, de sok-sok családot képviselt, hiszen nyilván ők azokat a problémákat, azokat a kérdéseket hozták magukkal az Országgyűlésbe, amik az ő családjukban, az ő lakókörnyezetükben, az ő iskolájukban a legtöbb fiatal számára felmerültek. Szinte minden tárca képviseltette magát, hiszen szinte minden tárcát meg is szólítottak, sőt még a médiahatóság elnöke is ott volt. A fiatalok, ahogy a parlamentben - ahogy a tévében látták -, ugyanúgy ott is szavazhattak minden egyes válasz után, és volt olyan válasz, amit nagy többséggel, volt, amit kis többséggel fogadtak el, de olyan válasz is volt, amit leszavaztak. A gyerekek igazságérzete, úgy látszik, még jóval fejlettebb, meg az őszinteség is magas fokú, éppen ezért voltak olyan szociális vagy egészségügyi kérdések, ahol látnunk kell, hogy az emberek számára, a családok számára ezek mély problémák, és a gyermekekben is megjelenik ez. Én úgy gondolom, hogy bár itt 8-18 év közötti fiatalokról volt szó, de ahogy mondtam is, ők a családjuk véleményét hozták. Ami számukra kérdésként aggasztó volt, az sok magyar család számára is aggasztó.
Másrészről mindig szokás mondani, hogy a fiatalok nem foglalkoznak a közélettel. Ezek a fiatalok bebizonyították, hogy igenis tizenéves korukban már elkezdenek ezzel foglalkozni, és bízunk benne, hogy a felsőoktatási törvény módosítása is majd lehetőséget ad arra, hogy a vitakultúra, a vitatkozás mint műfaj és az ilyesfajta eszmecsere egyetemi padokban vagy egyetemi termekben is tovább folytatódhasson.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát.
Tisztelt Országgyűlés! A kérdések tárgyalásának végéhez értünk. 16 óra 45 perc van, 15 perc szünetet rendelek el. Munkánkat pontosan 17 órakor folytatjuk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
(Szünet: 16.45 - 17.05
Elnök: Balczó Zoltán
Jegyzők: dr. Szűcs Lajos és dr. Lenhardt Balázs)
Felszólalások: 187-190 191-195 196 Ülésnap adatai