Felszólalás adatai

GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat, ez a szabályozás alapvetően a jelenlegi szabályok olyan irányú módosítása, amely biztosítja a honvédelem megváltozott szerkezetének, szervezési és működési rendjének megfelelő foglalkoztatáspolitika kialakítását, az állomány hatékony alkalmazását a különböző alkalmazási feltételek között.

A javaslat részletesen szabályozza az önkéntes haderőre épülő Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állománya mellett a harmadik állománykategóriával, az önkéntes tartalékos állománnyal kapcsolatos rendelkezéseket. Megadja ezen állománykategória fogalmi meghatározását, behívásának, felkészítésének, alkalmazásának alapvető szabályait. Az önkéntes tartalékos szolgálatot vállalók az önkéntes haderő kiegészítését, utánpótlását hivatottak biztosítani.

Összhangban a közigazgatás egészére vonatkozó kormányzati döntésekkel, a módosítás erősíti a tervezhető életpálya kialakítását. Elősegíti, hogy az állomány többsége, elsősorban a legénység, illetve a tiszthelyettesek nagy része szerződéses legyen. Ezentúl a honvédelemre vonatkozó felső szintű döntések végrehajtása, illetve az elvárt nagyobb mobilitás érdekében könnyebb lesz a különböző beosztási szintek közötti átjárhatóság, az átmenet biztosítása.

A megváltozott igények, illetve állományszerkezet kívánatos kialakítása miatt ösztönzi a szerződéses jogviszony létesítését a tiszti és tiszthelyettesi állománycsoportban egyaránt. Tiszthelyettesek esetében a tervezet a hivatásos jogviszony létesítését csak a zászlósi vagy annál magasabb rendfokozatban tenné lehetővé. Növeli a szerződéses jogviszony minimális időtartamát két évről három évre, ezzel összhangban megváltozik a leszerelési segélyre jogosultság minimális időtartama: a korábbi szabályozás szerint legalább két év helyett ezentúl legalább három évet kell leszolgálni a vállalt időtartamból.

Rögzítésre kerülnek az önkéntes tartalékos jogviszony létesítésének esetei és feltételei is, jogszabályban előírt kötelezettséget teljesítve új szakaszként beillesztésre kerülnek az önkéntes tartalékos szolgálat teljesítésének helyére, valamint a behívás időtartamára vonatkozó rendelkezések.

Megjelennek a külföldi műveleti területen való alkalmazás miatti szükségszerű tilalmak, illetve korlátozások, valamint a NATO-együttműködésre kijelölt, illetve felajánlott erők alkalmazásához kapcsolódó alapjogi változások. Ezek elsősorban pontosítások.

A tervezet ezen speciális katonai feladatrendszerrel kapcsolatban a jelenlegi szabályozás alapulvételével, de lehetséges egyszerűsítésével gondoskodik a szolgálat és az állomány tagjai érdekének védelméről, többek között a szolgálati viszonyról történő lemondás, szerződésbontás tilalma jelenlegi eseteinek kiterjesztésével, azon szolgálatteljesítési esetek felsorolásával, amikor ehhez az érintett beleegyezése nem szükséges, a felkészülés időszakában bizonyos alapvető jogok korlátozásának rögzítésével.

Az új rendelkezések a külföldi szolgálatra vezénylés lehetséges időtartamát csökkentik, ugyanakkor a vezénylés jogkörét főszabályként az állományilletékes parancsnokhoz telepítik.

A differenciált egyéni igények jobb kielégítését szolgálja a bevezetni tervezett választható, illetményen kívüli juttatások rendszere, amely lehetőséget ad a személyi állománynak a megállapított éves kereten belül az általa előnyben részesített szolgáltatások igénybevételére. Megjegyzem, hogy 2006-ban erre még nem lesz lehetőség.

A javaslat a szolgálati panaszok körét kizárólag formai oldalról érinti új és a jogbiztonságot szolgáló eljárási határidők beemelésével, egyben gátat vet a korábbi parttalan panaszkodás lehetőségének. A határidők meghatározása során figyelemmel van a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXL. törvény szabályaira.

A javaslat a kiemelt munkáltatói jogkörök egy részét a katonai struktúrára jellemző szigorú, hierarchikus rend sajátosságait nem érintve, de a vezetői hatáskörök gyakorlását megkönnyítve alacsonyabb szintre helyezi.

A csapattagozati szinten mindez az operativitás és a hatékonyabb vezetés biztosításának irányába tett lépés. A változások erősítik közép- és a végrehajtói szinten a vezetők jog- és hatáskörét is.

A gyakorlatban bizonytalanság mutatkozott a tábori lelkészi szolgálat működését illetően, főleg különböző nemzetközi missziókban. A szabályozás a nemzetközi kötelezettségvállalások esetén az abban részt vevő katonák számához - jelesül 150 főhöz - köti a tábori lelkész kötelező részvételét az egyes missziókban.

A javaslat a honvédség hivatásos és szerződéses állományának utánpótlásával kapcsolatos szabályokat is a megváltozott állományszerkezet biztosításához igazítja. Ezért hivatásos állományba vétel ezentúl meghatározott, zászlós rendfokozattal lehetséges.

Az állományilletékes parancsnok felelősségének növelésével ösztönzi, hogy a beosztás betöltéséhez szükséges szaktanfolyami, szakiskolai végzettségek megszerzéséhez szükséges beiskolázások minél rövidebb idő alatt megtörténjenek, felgyorsítva ezáltal az alkalmazhatóság elérését.

Azok esetében, akik átszervezés vagy csoportos létszámleépítés vagy más szervhez történt vezénylésük megszüntetése miatt tervezett beosztásba helyezésükig rendelkezési állományba kerülnek, a rendelkezési állomány időtartama csökken, ezentúl legfeljebb egy év lehet. A rendelkezés a humánerőforrás-gazdálkodás hatékonyságának további növelése érdekében válik szükségessé, ösztönözve arra, hogy az előzőekben felsorolt döntésekkel átmenetileg beosztás nélkül maradt, de beosztásba tervezett minőségi állomány esetén a hosszabb időtartam ne okozzon bizonytalanságot. A javaslat belátható időt és életpályát jelent az egyén, és megtartást, illetve megoldási kényszert a honvédség számára.

A honvédség megváltozott feladatrendszere következtében, a nemzetközi kötelezettségek gyorsabb és hatékonyabb teljesítése, valamint az ideiglenes és tartós külszolgálat elhatárolása - három hónap - miatt szükségessé vált annak módosítása is, hogy az állomány számára a külszolgálattal összefüggő írásos tájékoztatás csak a három hónapot meghaladó külföldi szolgálat esetén szükséges.

Az operativitás növelése érdekében decentralizálásra kerül a külföldre történő vezénylésre vonatkozó joggyakorlás. Mivel a külföldi szolgálat az átlagosnál nagyobb igénybevételt és megterhelést jelent az állomány számára, ezért garanciális elemként került meghatározásra az ismételt külföldi szolgálatra vezénylés lehetséges időtartama - 24 hónapon belül legfeljebb összesen 12 hónap -, illetve a két vezénylés között kötelezően eltöltendő hazai időtartam - legalább két hónap - meghatározása. Emellett az új rendelkezés ösztönzi, hogy az állomány minél több tagja szerezzen külföldi gyakorlatot, tapasztalatot.

A módosítás tartalmazza a külföldi műveleti területen való alkalmazás miatti szükségszerű tilalmat, illetőleg korlátozást, valamint a NATO-együttműködésre kijelölt, illetve felajánlott erők alkalmazásához kapcsolódó alapjogi korlátozással összefüggő pontosítást.

(16.30)

Ennek megfelelően korlátozza az állomány tagja számára a szolgálati viszony megszüntetésének lehetőségét a feladatteljesítést engedélyező közjogi döntést követően, a kollektív védelmi feladatok ellátásának időszakában és a feladatok teljesítését követő 30 nap alatt.

A vezetővé válás egyik feltételét teremti meg a módosítási javaslat azzal, hogy magasabb, őrnagyi és ezredesi rendfokozattal rendszeresített, alapvetően parancsnoki beosztásokat elsődlegesen olyan katona töltsön be, aki képzettsége, végzettsége és kiváló teljesítménye mellett a gyakorlatban is ismeri a törzsmunkát, és alacsonyabb szinten is szerzett vezetői gyakorlatot. Ennek megfelelően tartalmazza a javaslat az előmenetel feltételeként a törzsmunkában és az alacsonyabb vezetői beosztásban kötelezően eltöltendő időtartamokat.

Szintén a megváltozott követelményekhez igazodva, a tiszthelyettesi beosztások jelentőségének növelése érdekében a hivatásos állományba vétel esetén magasabb iskolai követelményeket támaszt, ezért írja elő a főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztást betöltők számára a felsőfokú, legalább főiskolai végzettséget.

A honvédség feladatrendszere figyelembevételével a túlszolgálat szabályainak módosítása is megtörtént, az időszak végén, szabadidő biztosításával kompenzálásra kerül. A ki nem adott szabadnapok csökkentése és a tervezhetőség érdekében az intenzív és tartós terhelésnek kitett állomány számára lehetővé teszi a szolgálatmentesítési idő engedélyezését közvetlenül az igénybevétel után, illetve a kiképzendő állomány alapkiképzését követően azonnal kiadandónak írja elő az öt nap szolgálatmentességet.

A külföldi műveleti területen lévők családjára vonatkozóan bővíti a szociális gondoskodás tartalmát, amikor rögzíti a családtámogató és életminőség-javító programok mellett a speciális családsegítő szolgálatok megvalósítását. A jogállási törvény jelenlegi szabálya kizárja a fegyelmi eljárás megindítását, illetve fegyelemsértés megállapítását abban az esetben, ha az állomány tagjának cselekménye vagy magatartása bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősül, holott a büntető-, illetve a szabálysértési eljárás és a fegyelmi eljárás különálló eljárások, amelyek lefolytatására a jelenlegi bírói gyakorlat szerint egyidejűleg, egymás mellett is lehetőség van.

A gyakorlatban előfordulnak viszont olyan esetek, amikor az állomány tagja büntetőjogi felelősségét, illetve szabálysértését a sokszor elhúzódó procedúra során az illetékes hatóság nem állapítja meg; a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettsége vétkes megsértése miatt pedig - az elévülés miatt - a fegyelmi eljárásra jogosult már nem indíthat ellene fegyelmi eljárást. Ezáltal az állomány tagja által elkövetett fegyelemsértés szankció nélkül marad. Ezt az anomáliát kívánja korrigálni a jelenlegi módosítás, amely lehetővé teszi a két eljárás egymás melletti lehetőségét.

Tisztelettel ajánlom a frakcióknak, hogy támogassák, és fogadják el ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)