Felszólalás adatai

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Megmondom őszintén, nagyon sok szép mondatot hallhattunk az elmúlt percekben, különösen a miniszter úrtól, de Göndör képviselőtársamtól is arról, hogy miért van szükség arra, hogy ezt a törvényt most módosítsuk.

Elhangzott gyakorlatilag racionalizálásról szóló érvrendszer, pontosított szabályozás, az állomány tagjainak védelme, jogbiztonság; és az is elhangzott, hogy a hatásvizsgálat is elkészült a törvényjavaslat kapcsán.

A közelmúltban a nagy katonabarát hírében álló Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr megtekintett egy katonai gyakorlatot, ahol nem szűkölködött az ígéretekben, komoly ígérethalmazt fogalmazott meg a katonák irányába. Igaz, hogy összekeverte a katonákat a közalkalmazottakkal, de végül is így, úgy hiszem, csak kizárásos alapon, de nagyjából következtetni tudunk arra, hogy a katonáknak szólt, nem a közalkalmazottaknak, amikor megfogalmazott bizonyos ígéreteket.

Most itt van a kezünkben a katonák jogállásáról szóló törvény módosításának indítványa, ami véleményem szerint ékesen bizonyítja, hogy az ígérgetés ismét csak trükk, azaz üres szólam, hiszen a törvényjavaslat véleményünk szerint számos ponton kedvezőtlenebb helyzetet teremt a katonák javadalmazásában, életpályájuk alakításában, mint az korábban volt.

A kormány, úgy tűnik, könnyű szívvel, laza kézmozdulatokkal kezeli a törvényeket; bár Göndör István arról beszélt, fontos, hogy a jogszabályok változzanak, hiszen az élet maga is változik - valóban, amikor már alig van katona kicsiny hazánkban, akkor célszerű most egy törvénymódosítást is megalkotni. Én azt látom, végigszámoltuk, hogy ebben a ciklusban a kormány hányszor módosította már, vagy akarta módosítani a katonák jogállásáról szóló törvényt - most ez a 12. alkalom, amikor előttünk van. És akkor nem számoltam azt a módosítást, amelyet az Alkotmánybíróság határozata rendelt megtenni azért, mert egy korábbi törvénymódosítás alkalmával alkotmányellenes szakaszt is beiktattak a törvénybe.

A jelenlegi módosításokkal meghozandó törvénynek sem jósolok hosszú életet, hiszen nem tükrözi vissza a hadsereg kívánatos fejlődési irányának feltételrendszerét. Ezzel szemben jól illeszkedik ahhoz a kormányzati gyakorlathoz, amelyik következetesen építi le, vetkőzteti gatyára a Magyar Honvédséget. Az elmúlt években több tucatnyi laktanyát és más katonai objektumot zártak be. Az ország védelme szempontjából létfontosságú alakulatokat számoltak fel, fegyvernemeket szüntettek meg. A Magyar Honvédség létszáma több ezer fővel csökkent.

A Magyar Honvédség ma nem képes teljesíteni az alkotmányban és a honvédelmi törvényben rögzített legfontosabb feladatait. A Magyar Honvédség nem képes teljesíteni a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit sem. Immár nyílt és egyre súlyosabb kritika éri hazánkat a NATO-tól.

A honvédség életének minden szegmensére kihat a honvédelmi költségvetés nyomorúságos helyzete. A költségvetési elvonások csak az idén több mint 100 milliárd forinttal kurtították meg a tervezett összeget, amit a kormány megígért a magyar társadalomnak, a katonáknak és szövetségeseinknek, ami biztosíthatta volna a fegyveres erők normális működését és kiegyensúlyozott fejlődését.

A kormány erőltetett ütemben tért át az önkéntes haderőre, úgy, hogy annak feltételrendszerét nem biztosította. Óriási a honvédségben a lakáshiány; többéves késésben van a megmaradt laktanyák rekonstrukciója; a haditechnikai park leromlott; az új eszközök beszerzése vagy teljesen elmaradt, vagy csigalassúsággal folyik. A hadsereg morálja soha nem látott szint alá süllyedt. Az egzisztenciális bizonytalanság, a kilátástalanság lett úrrá a személyi állományon. Az Orbán-kormány idején a katonáknak juttatott jelentős béremelés reálértéke az elmúlt években amortizálódott. A katonák életpályája nem kiszámítható, az előrejutásban a kontraszelekció dominál.

Ezt a valóságban meglévő tendenciát, amelyet feltétlenül visszafelé kellene fordítani, a most benyújtott törvényjavaslat csak erősíti. A törvényjavaslatban túlságosan sokszor szerepel a szabályozás helyett az a kitétel, hogy külön jogszabály rendelkezik majd a tényleges szabályokról. Azt is mondhatnánk, hogy a miniszter akár kénye-kedvére szolgáltathatja ki őket, vagy szolgáltathat majd törvényt a katonáknak, a katonák feladatvégzésének, ami semmiképpen sem szerencsés a mi álláspontunk szerint.

Beszél a törvényjavaslat egy harmadik állománykategóriáról, ez többször elhangzott, az önkéntes tartalékos állományról. Ez fontos, mi magunk is támogatjuk, és többször kezdeményeztük, hogy a tartalékos rendszert ismét hozzuk működőképes helyzetbe. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a törvény egy kicsit előreszaladt, hiszen a mi információink szerint összesen 43 fő vállalt ilyen típusú szolgálatot, tehát úgy tűnik, valamilyen baj van ebben a rendszerben. Úgy tűnik, hogy ebben a törvényjavaslatban nem helyeznek kellő hangsúlyt arra nézve sem, hogy ez a rendszer életképes, működőképes rendszer legyen. Nincsen kiforrott stratégia erre a feladatrendszerre sem.

Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy amikor a szerződéses katonák jelentősége egyre nő a hadseregben, és a toborzásukra hatalmas összeget fordít a honvédelmi kormányzat, miközben persze felvétel alig van, a megtartásukra egyre kevesebb gondot fordít. A benyújtott törvényjavaslat is tovább csökkenti a katonai pálya vonzerejét.

(16.40)

A kormánypropagandában sokszor elhangzik, hogy a Honvédelmi Minisztérium mindent megtesz a katonák társadalomba való harmonikus visszailleszkedéséért, miután kilépnek a szervezet kötelékéből. Ezzel szemben a törvényjavaslat a korábban biztosított leszerelési segélyt is jelentősen megkurtítja, nem beszélve arról a tényről, hogy a lakhatással kapcsolatosan is romló feltételeket biztosít a szerződéses állomány számára.

Úgy érzékeljük, hogy rejtett politikai szándékok is fellelhetők a törvényjavaslatban. Ez nem más, mint az, hogy az idősebb generációhoz tartozó hivatásos katonák juttatásait és lehetőségeit törekszik bővíteni. Nem is olyan régen a katonák jogállásáról szóló törvény akkor aktuális módosításakor, amit már a jelenlegi kormány szándékozott megtenni, kifejtettük, hogy nem értünk egyet a rendelkezési állományban tarthatóság három évre történő módosításával. A jelen javaslat mintegy belátja ezt, és a január 1-jétől rendelkezési állományba kerülők már csak egy évre kapnak a rendelkezési állományba helyezés által esélyt a szervezetben maradáshoz.

Érzékeljük, hogy a magasabb rendfokozatú katonák egy részét a minisztérium sietve most helyezi rendelkezési állományba, élve a most hatályos hároméves terminussal. Vajon kik a privilegizált személyek, és mivel vívták ki ezt az előjogot, társaiktól eltérően? A “trükközősö jelzőt igen gyakran hallhatjuk a kormányra nézve, azt hiszem, hogy helytálló ez a kijelentés. A trükközős kormány nem győzi hangoztatni az igazságosság elvét, miközben zavartalanul hozza a legigazságtalanabb rendelkezéseket, törvényeket.

A törvényjavaslat szembeállítja egymással a különböző állománycsoportokat, diszkriminatív gátakat szab a katonai előmenetelben, gátolja az állománycsoportok közötti átjárhatóságot. A törvényjavaslat kapkodó előkészítésére utaló jelek is találhatók a szövegben. Helyenként fogalmi zavarok bukkannak fel, amelyek közül néhányat akár szórakoztatónak is tekinthetnénk, azonban semmiképpen nem méltó a törvényalkotás komolyságához; például, amikor a választható, illetményen kívüli juttatásokról beszél - a mi elgondolásunk szerint talán érthetőbb lenne az illetményen kívüli választható juttatás megfogalmazás. Az sem érthető számunkra, hogy miért kell 2005-ben valamilyen rendelkezést hozni, amely majd 2012-től lép hatályba. Ennyire előre talán ne szaladjunk! Inkább más területen lenne jó látni a biztonságot és a kiszámíthatóságot a katonáknak. Nem valószínű, hogy önmagában ezzel biztonságot tudunk számukra sugározni.

A trükközős kormány a törvényjavaslat szerkezetével és tartalmával is trükközik. Nyolcvanhat szakaszt számlál a törvényjavaslat, amelyeknek legalább a fele semmiféle tartalommal nem bír. Meglévő rendelkezések néhány szavát szinonimákkal váltja ki. Ezek közé rejti el látszólag ugyancsak szóhasználati, nyelvészeti kérdésnek álcázva a katonák kondícióit rontó rendelkezéseket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament asztalán lévő törvénycsomag több törvény módosítására kiterjed, köztük a honvédelmi törvény néhány szakaszát is módosítani kívánja. Tekintettel arra, hogy azok mindegyike technikai jellegű, és a változtatás indokolt, ezért a Fidesz-frakció a kétharmados részeket támogatja, azonban a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény módosítását a Fidesz frakciója az előzőekben elmondott ellentmondások miatt nem tudja támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)