Felszólalás adatai

Az ajánlás 6. pontjához, a saját módosító javaslatomhoz kívánok hozzászólni, és a szomorúságomat kifejezni amiatt, hogy sem az oktatási, sem a honvédelmi bizottság - bár ahhoz ez viszonylag kevéssé tartozik - nem támogatta ezt a javaslatot. Bár az általános vitában már volt erről szó, de úgy gondolom, ez a téma van annyira fontos, hogy itt is beszéljünk róla. Ugyanis azóta eltelt egy hét, és ebben az egy hétben semmi megnyugtatót nem hallottam sem formálisan a sajtóban, sem informálisan ilyen-amolyan ismerősömön keresztül, hogy önök igazából mit is szándékoznak tenni ezzel a területtel, nevezetesen az intézmények vezető testületeiben betöltött szerepével kapcsolatban mit kívánnak tenni, mit kívánnak változtatni, milyen jogok illetik meg a hallgatói önkormányzatokat.

Az az abszurd helyzet állt elő, hogy a törvényjavaslat 34. §-a - egyébként tényleg abszurd módon, mert más intézményről szóló törvényben ilyen pontok nyilván nincsenek - felsorolja azt, hogy a hallgatói önkormányzatnak milyen ügyekben van véleményezési joga - itt a hangsúly nyilván a véleményezési jogon van - a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az alábbi körben. És csak a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. Ebbe nem akarok belemenni, de ez sem teljesen ugyanaz, mint ami eddig volt. Itt szó van a tanulmányi és vizsgaszabályzatról, valamint a térítési és juttatási szabályzatról, meg az oktatói munka hallgatói véleményezéséről, de ezt most vegyük ki, mert ez talán kevésbé súlyos. A tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a térítési és juttatási szabályzat azok az egyetemi szabályzatok, amelyek a legtöbb, a hallgatók életét alapvetően befolyásoló rendelkezéseket, az intézmények belső szabályait tartalmazzák. Magyarul: mennyi pénzt és hogyan kaphat a hallgató, milyen eredmények alapján, illetőleg milyen feltételek között kell a tanulmányait folytatni.

A hallgatói önkormányzatiság, a hallgatói mozgalom az elmúlt két évtizedben különböző jogokat kivívott magának. Ezek közé a jogok közé tartozott az, hogy ezekben a kérdésekben, tehát a hallgatók életét alapvetően befolyásoló kérdésekben a hallgatói önkormányzatok képviselői az intézményirányítás különböző testületeiben, így a kari tanácsban, az egyetemi tanácsban vagy újabb nevén a szenátusban is egyetértési jogot gyakorolt ezekben a kérdésekben, magyarán a hallgatói önkormányzat képviselői nélkül nem lehetett egyoldalúan módosítani a vizsgaszabályzatot, nem lehetett egyoldalúan módosítani a térítési és juttatási szabályzatot sem.

A most tárgyalandó felsőoktatási törvénynek a hallgatók számára az egyik legsarkalatosabb pontja az, hogy a hallgatói önkormányzatok, a hallgatók képviselői megtarthatják-e ezeket a jogaikat, ezeket a jogosultságaikat, azaz az újonnan elfogadandó felsőoktatási törvény nem fogja-e sérteni, illetve csorbítani a hallgatói önkormányzatok elmúlt évtizedekben kivívott jogait, nem fog-e hozzányúlni a hallgatói önkormányzatok egyetértési jogának gyakorlásához. A jelen állás szerint örülünk neki, hogy nem, vagy legalábbis a mostani koncepcióban az szerepel, hogy ezekben a kérdésekben a hallgatók képviselői továbbra is egyetértési joggal rendelkeznek. Ehhez képest a most tárgyalandó törvényjavaslatban a hallgatói önkormányzatok véleményezési joga szerepel mind a tanulmányi és vizsgaszabályzat, mind a térítési és juttatási szabályzat tekintetében.

Magyarán: valaki nem mond igazat, vagy valaki nem azt mondja, amit valójában szeretne - vagy önök, vagy az oktatási tárca képviselője. A kettő együtt ugyanis nem megy. Vagy lesz egy felsőoktatási törvényünk, amely nyilván minden intézményre fog vonatkozni, természetesen megfelelő speciális szabályozásokkal - ezek ebben az intézményben is eddig megvoltak -, vagy pedig a felsőoktatási törvény az egyetértési jogot fogja tartalmazni, mint ahogy azt most is tartalmazza. Ebben az esetben viszont mi most helyből egy olyan törvényt fogunk elfogadni, amely a később elfogadandó felsőoktatási törvénynek ezzel a pontjával - egyébként számos más pontjával sem, de erre most ne térjünk ki - nem lesz koherens. Mi történik akkor, államtitkár úr? Visszahozzuk ezt a törvényt módosításra, vagy pedig ezt önök egyfajta speciális rendelkezésként szánják? Nagyon bízom benne, hogy nem speciális rendelkezésként szánják, szerintem ezt nem is tehetik meg, mert ez akkor ezen intézmény hallgatói jogainak a csorbítását jelentené más intézmények hallgatóihoz képest.

Én azt javasoltam ebben a módosító javaslatomban, hogy ez a paragrafus, amely a hallgatói önkormányzatok véleményezési jogait tartalmazza, kerüljön ki ebből a javaslatból. Egyrészt semmilyen szempontból nem indokolt, hogy miért szerepeljen benne. Miért kell egy intézmény létrehozásáról szóló törvényben olyan kérdéseket szabályozni, amelyeket magasabb rendű vagy más témával foglalkozó alapvető fontosságú jogszabály, mint a felsőoktatási törvény világosan és általános érvényűen szabályozni fog? Ezért azt javasoltam, hogy ezt a pontot hagyjuk el, ne teremtsünk ezzel példát. Hiszen az a másik félelmünk egyébként, hogy ha ezt a törvényt így elfogadjuk, akkor később ezzel a javaslattal fogunk példát és mintát szolgáltatni majd ahhoz, hogy a felsőoktatási törvényt is végül olyan formában fogadják el, hogy abba a hallgatói önkormányzatok, a hallgatók képviselőinek a jogai már csak olyan formában kerüljenek bele, mint ahogy az ebben a tervezetben szerepel, azaz csak véleményezési jogot fognak az eddigi egyetértési jog helyett kapni a tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a térítési és juttatási szabályzat módosításában.

Ismételten kérem önöket, hogy fontolják meg ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)