Felszólalás adatai

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Szeretném előrebocsátani, amikor azt mondtam, hogy összefoglalót mondok, kizárólag a magam és a Kisgazdapárt nevében gondoltam és mondtam, a legkevésbé sem a Ház, de még csak nem is a koalíció oldaláról. Aki ismer engem, sok mindennel vádolhat, de azt, hogy szerénytelen lennék, talán nem feltétlenül lehet a terhemre róni.

Ami a GDP-GNP, megtermelt-felhasználható javakat illeti, úgy gondolom, ebben nincs vitánk. E kettő elég meredeken és élesen elválik egymástól. De éppen ez az, ami meggyőződésem szerint arra kellene intse az igen tisztelt ellenzéki képviselőket, hogy a lehetőségekhez határolják be az igényeket; ne feltétlenül a GDP-hez, hanem az elérhető forrásokhoz és javakhoz. Ezt tette a kormány akkor, amikor prioritásokat állított fel, és ezért mondtam, mi azt támogatjuk, hogy azok a prioritások, amelyek megjelennek a Széchenyi-programban, az agrár- és vidékfejlesztési programban, a lehetőségekhez mérten jók és helyesek. Ez volt az egyik rész.

(15.40)

A másik a külföldi adósságok kérdése. Ma élesen ketté kell választani a belföldi és külföldi adósságot. A belföldi adósságot senkinek nem lehet a nyakába varrni, ha tetszik, ha nem, ezt nekünk kell nyögni. Lehet keresni, hogy ki a hibás, és érdemes is időnként keresni, hogy ki a hibás, meg kell találni, hogy ki miatt alakult úgy a helyzet, ahogy alakult, de meg kell mondanom, hogy olyan külföldi nem lesz, aki ezt tőlünk átvállalja.

És még valami, tisztelt Ház, az autópályák ügye. Engedtessék már meg, hogy azt mondjam, azzal telt el elég hosszú idő, hogy a megkötött koncessziós szerződések mellett az autópályákon utazni lehessen, és ez önmagában nem is kevés pénzbe került. Most két hiba van: vagy az, hogy nem épül az autópálya, vagy az, hogy épül az autópálya. Most épül az autópálya.